A hulladék érték!

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – azaz ismerd fel a világban zajló, egymással összefüggő negatív folyamatokat és tégy te is azért, hogy apró lépésekkel és némi odafigyeléssel, a közvetlen környezetedben változást generálj.  Az ELTE-n működő Együtt a Környezettudatos Szemléletért önkéntesei e gondolat mentén alakították ki programjukat.

 

2008 őszén kezdte meg működését az ELTE-n – négy hallgatói szervezet kezdeményezésére – az Együtt a Környezettudatos Szemléletért (EKSZ) program.  Az önkéntesek fő célkitűzése a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása és fenntartása volt, melyet ma már 15 helyszínen – karokon, kollégiumokban és az Egyetemi Könyvtárban – végeznek sikerrel.
Az évek során összesen 250 önkéntes kapcsolódott be a munkába – ki hosszabb, ki rövidebb időre. Ők eddig 23.000 munkaórával járultak hozzá a célként kitűzött intézményi fenntarthatóság eléréséhez.

 

A legjobb hulladék az, ami nincs

Másodnyersanyag az az anyag, amely hulladékként keletkezik, és más technológiában mint nyersanyag, közvetlenül vagy közvetve (átalakítást követően) felhasználható.

Eredményeik önmagukért beszélnek: 2013 végéig több mint 100.000 kg hulladék került visszagyűjtésre és vált belőle ezáltal hasznos másodnyersanyag.
Ezenkívül több helyszínen elindult a komposztálás, a használt sütőolaj vagy épp a cigicsikkek gyűjtése is, amivel szintén csökkenteni tudták a deponálásra vagy égetőbe kerülő szemét mennyiségét.

Persze, ők is vallják, hogy a legjobb hulladék az, ami nem keletkezik, ezért állandó szervezői a kari és kollégiumi Fenntarthatósági Napoknak, környezetvédelmi akcióknak, ahol a hallgatók érdeklődését az előttünk álló környezeti kihívásokra próbálják irányítani. Több mint 60 rendezvény áll már a hátuk mögött, mivel a szemléletformálás, a bevonás a program másik fontos célja.
Az ország legnagyobb egyetemén tevékenykedve a felelősségük sem elhanyagolható, hiszen ha jól végzik az – egyébként önkéntesen vállalt és ezért különösen becsülendő – feladatukat, akkor

A környezeti nevelés ugyanis nem csak az óvodák és az általános iskolák feladata, sőt!
A kutatások szerint a fiatal felnőttek a legnyitottabbak a fenntarthatóság, a környezetvédelem ügye iránt, ezért a felsőoktatási intézményekben megvalósuló, alulról építkező szerveződések – amilyen az ELTE EKSZ is – kiemelt jelentőséggel bírnak.

 

A tettek mezején

A program 2008-as indulásakor az eszközök beszerzése, a rendszer felállítása jelentette számukra a legnagyobb kihívást. Ez igen nagy költséggel járt, melyet egy sikeres pályázatnak köszönhetően akkor a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja, az ELTE, valamint a Fiatalok Lendületben biztosított. Ezt követte a “napi rutin” kialakítása, azaz a rendszer fenntartása, működtetése.
Ma 15 helyszínen összesen közel 700 db szelektív gyűjtő áll a hallgatók és dolgozók rendelkezésére. A karokon két frakciót: papírt és műanyagot, míg a kollégiumokban ezeken kívül üveget, használt olajat, cigicsikkeket, chipses zacskókat, alkalmanként pedig ruhát és elektronikai hulladékot gyűjtenek, valamint komposztálnak.

A 16 fenntarthatósági munkacsoportba tömörülő önkéntesek – diákok és egyre több dolgozó – általában heti két alkalommal gyűjtik le és válogatják át a hulladékot. Erre azért van szükség, mert sajnos még mindig sok az “összevissza dobáló”. Ha kell, cserélik a zsákokat és intézik az elszállíttatást. A kommunikáció általában levelezőlistán vagy egyéb internetes eszközökön keresztül történik, mivel évente csak egyszer-kétszer van lehetőségük az egyes munkacsoportoknak a személyes találkozásra.

 

Kiadás és bevétel

Mindebből kitűnik, hogy a rendszer működtetése igen komoly szervezést, koordinációt és a humán erőforrás biztosítása mellett anyagi források rendelkezésre állását kívánja meg. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb nehézséget.
Az egyetem az induláskor még tudott némi támogatást biztosítani a programnak, azonban erre az utóbbi években már nem volt lehetősége.
Ugyanakkor a program semmilyen plusz költséget nem jelent az intézménynek, hiszen azt jelenleg teljes egészében az ELTE EKSZ mögött álló jogi személy, a Vezér Hallgatói Egyesült vállalja magára.
Sőt, a program komoly – forintosítható – megtakarítást hozott már az ELTE-nek!
A lassan hat éve tartó munka eddigi legnagyobb eredménye, hogy 2014. április 1-jével 4 kollégiumban sikerült olyan mértékben csökkenteni a termelt hulladék mennyiségét, hogy a kommunális hulladékgyűjtő konténerek egy részét visszamondhatták – ezzel évi 3.000.000 Ft-ot spórolva meg az intézménynek!

A fő bevételi forrást – ahogy az induláskor, úgy most is – a pályázatok jelentik, sikerességükön áll vagy bukik a rendszer továbbfejlesztése. Szerencsére idén két pályázatuk is pozitív elbírálás alá került, így a munka 2015-ig még biztosan folytatódhat. Azonban ahhoz, hogy fejleszthessenek, új eszközöket vásárolhassanak, ez nem elég.
Épp ezért újabban azon törik a fejüket, hogyan tehetnének szert saját jövedelemre.
Az ELTE EKSZ számos egyéb tevékenysége mellett – például állatvédő akciókat, szemléletformáló kampányokat, kirándulásokat szervez, növényeket és fákat ültet – még kézműves műhelyeket is tart, ahol az önkéntesek által visszagyűjtött hulladék anyagokból ékszereket és füzeteket készítenek.

Hosszas kísérletezés után ez utóbbit sikerült olyan – strapabíró – formába önteni, hogy ma már az egyetemi karokon, kollégiumokban is megvásárolható.
Ezenkívül vállalják céges rendezvényeken kézműves foglalkozások, workshopok, gyermekek szemléletformálását megcélzó kreatív játékok tartását is, hogy a programot saját lábra állíthassák és a pályázatoknak való kitettségüket csökkentsék.

A másik nagy kihívást az önkéntességből fakadó nehézségek kezelése jelenti. Mivel a programban részt vevő fiatalok többsége egyetemista, az ő szabadidejüket, “ráérésüket” a vizsgaidőszak határozza meg, de a tanulmányi szünetek is gondot okoznak, amikor a kollégiumok gyakorlatilag kiürülnek. Ilyenkor nehéz feladat embert találni a legyűjtésre, a kertgondozásra vagy a komposztálásra.

 

“Gyere, mert itt egy közösség tagja lehetsz!”

Mivel lehet mégis motiválni a fiatalokat a programban való részvételre?
Egyrészt az önkéntes munkával töltött órák kreditpontot érnek, másrészt ingyenes képzéseken, oktatásokon vehetnek részt, ezenkívül bepillantást nyerhetnek egy összetett szervezet működésébe, kipróbálhatják magukat a szervezetfejlesztés, az adminisztráció, a rendezvényszervezés, a kreatív anyagok tervezése vagy épp a PR területén. Mindemellett

A sikerek pedig nem maradnak el. Amellett, hogy az ELTE-n sikerült az intézményi fenntarthatósághoz nagymértékben hozzájárulni és ezzel az egyetemnek egy jelentős összeget megtakarítani, az ELTE EKSZ által kidolgozott módszertan alapján került kialakításra a szelektív hulladékgyűjtés rendszere a Gustave Eiffel Francia Óvoda Általános Iskola és Gimnáziumban és márciustól az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban is.
Jelenleg a Környezettudatos Egyetem Programot szervezik a KÖVET Egyesület 13 éve működő Zöld Iroda Programjának mintájára. Céljuk, hogy az ELTE szervezeti egységeit (titkárságait, könyvtárait, éttermeit, stb.) energiahatékonyabbá, az ott dolgozókat pedig környezettudatosabbá tegyék.

Végül, de nem utolsósorban, nem feledkezhetünk meg az elengedhetetlen emberi tényezőről sem! Hiszen minden jól működő kezdeményezés mögött van valaki, aki a szálakat mozgatja, aki a háttérből szervez, telefonál, levelezik, egyszóval valaki, aki a program motorjaként funkcionál! Az ELTE EKSZ esetében ez a személy Mudra Viktória, akinek szinte megszállottsággal felérő elhivatottsága nélkül ma nem tartanának itt.
(Fotó: Bartha Annamária)

Mert bár az út göröngyös, buktatókkal teli és még korántsem látni a végét, az bizonyos, hogy amit eddig elértek, az példaértékű!

Címkék: önkéntes, szelektív hulladékgyűjtés