A közlekedési eszközök fontos szerepet töltenek be az életünkben, mindegy, hogy autóról, kerékpárról, vonatról, vagy épp troliról van szó, nap mint nap használjuk valamelyik formáját. A közlekedés azonban nem olcsó mulatság, ha tömegközlekedünk a bérletért, ha saját gépjárművet használunk, annak fenntartási költségeiért és az üzemanyagért kell borsos árat fizetnünk. Így hát nem meglepő, hogy elsődlegesen a költségcsökkentés, majd a belváros forgalmának és károsanyag-kibocsátásnak a mérséklése miatt válhatott a megosztáson alapuló közlekedés a sharing economy egyik leggyorsabban fejlődő területévé.
A megosztáson alapuló közlekedési módoknak 4 fő fajtáját szokás megkülönböztetni. Ezek a telekocsi (angolul carpooling), az autómegosztás (angolul carsharing), a közbringarendszer és a Magyarországon még kevéssé ismert parkoló megosztás.
A Roland Berger Strategy Consultant Shared Mobility című előrejelzése az egyes területek évi 20-35%-os növekedésével számol, míg 2020-ra a várható piaci részesedésüket 3,5 – 5,7 milliárd euró közé teszi – kivéve a parkoló megosztást, amely a szakértők szerint „csak” 1,3 és 1,9 milliárd eurós bevételt ér el addigra globálisan.
Ahogy a szállásmegosztásnál, úgy e területen is léteznek ingyenes és „fizetős” megoldások. A jármű megosztása történhet magánszemélyek között (peer to peer, P2P), általában ilyen a telekocsi; vagy cégek és személyek között (business to peer, B2P), erre példa a MOL Bubi és végül cégek között (business to business, B2B) is, például ha az adott cég az autós flottáját autómegosztással váltja ki.
Az internet itt is – sőt, talán itt igazán! – elengedhetetlen eszköz. Mivel a városon belüli utazásainkat nem hetekkel, hanem sokszor csak percekkel korábban tervezzük meg, ezért rendkívül fontos, hogy a közlekedési eszközök megosztásával foglalkozó oldalak és mobil applikációk folyamatosan elérhetőek és mindig „up to date”-ek legyenek.
Ezek segítségével ma már bárki pillanatok alatt megtalálhatja a számára ideális megoldást.
Telekocsi
Magyarországon talán a legismertebb megosztáson alapuló közlekedési forma a telekocsi rendszere, amelynek lényege, hogy összeköti az egy irányba tartó sofőröket és az utazni vágyókat. Ezzel csökkennek az utazás költségei, a károsanyag-kibocsátás – hiszen nem egy ember ül egy autóban, hanem jó eséllyel 4-5 utazik együtt – és nem kell magányosan tölteni az utazás unalmas óráit.
A 2006-ban Franciaországban alapított BlaBlaCar jól mutatja az iparág robbanásszerű fejlődését. Ma már a cég 13 országban van jelen, több mint 10 millió regisztrált taggal rendelkezik és havi 2 millió utazás történik a segítségével. Sőt, kiszámolták azt is, hogy
És hogy miért BlaBla? A regisztrációkor megadhatjuk, hogy csendesebb típusok vagyunk-e (bla) vagy szószátyárak (blablabla), így valóban mindenki az egyéniségéhez legjobban passzoló útitársat választhatja ki.
Hazánkban a 7 éve működő, ma már 150.000 regisztrált felhasználóval rendelkező Oszkár és a fiatalabb, de dinamikusan fejlődő AutóHop a két legjelentősebb szolgáltató.
Habár a telekocsi kapcsán időről időre felmerül az adózás kérdése, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy aki nem haszonszerzési célból hirdeti meg a szabad helyeket az autójában, annak nincs félnivalója. Hiszen a telekocsizás lényege, hogy a sofőr akkor is elmegy a megjelölt célállomásra, ha egy utasa sincsen. A költségek megosztása pedig nem minősül haszonszerzésnek, így adózni sem kell utána!
Olvasd el az Oszkárról szóló cikkünket is!
Autómegosztás
A carsharing, vagy magyarul autómegosztásnak nevezett gépjármű használat sem újkeletű, Svájcban 1948 óta létezik (itt szinte alig van magántulajdonban autó), de Németországban is már 25 éve működik.
Mivel egy átlagos autó a nap 23 órájában kihasználatlanul a parkolóhelyén áll, ezért az autómegosztással a fennmaradó időt próbálják hasznosítani. Lényege, hogy az autót csak alkalmanként és rövid ideig használó személynek nem kell megvásárolnia és fenntartania egy saját gépkocsit, helyette elég a carsharing szolgáltatást (többnyire autókölcsönzők indítanak carsharing üzletágat, de van önkormányzati tulajdonú is) igénybe vennie a tagsági díjért cserébe. Ezen felül a megtett kilométerek és az eltelt idő után kell egy meghatározott összeget fizetni.
A használók elsősorban a belvárosban élő magánszemélyek közül kerülnek ki, de vannak cégek is, melyek felismerték a költségcsökkentő potenciált benne és saját autóflottájukat carsharinggel váltják ki.
Ezzel a megoldással csökkenthető a városok autóforgalma (hiszen egy gépkocsit többen is használnak), felszabadulnak parkolóhelyek és nem utolsósorban a károsanyag-kibocsátás is redukálódik.
Ez utóbbi különösen igaz Párizsra (Autolib) vagy épp Bécsre, ahol ma már a carsharing autók elektromos meghajtásúak.
Magyarországon elsőként az Avalon Car(e) Services Kft. indította el carsharing üzletágát, 2013 szeptemberében. Az először üzleti ügyfelekre, majd idén szeptembertől kezdve magánszemélyekre kialakított rendszert egyelőre pár százan használják csak, de az üzemeltetők a terület gyors fejlődésével számolnak.
Olvasd el az autómegosztás hazai tapasztalatairól szóló cikkünket is!
A carsharingtől némiképp különbözik a szintén a városi közlekedésre szakosodott, rohamléptekben fejlődő – 45 ország több mint 100 városában jelen lévő – Uber, amely ugyan nálunk még nem vetette meg a lábát, de a rá sok tekintetben hasonlító WunderCar neve már nekünk is ismerősen cseng. Leginkább közösségi taxiként lehetne azonosítani ezt a közlekedési módot, melynek lényege, hogy egy telefonos applikáció segítségével a regisztrált tagok fuvart kérhetnek más, saját autóval rendelkező, a környéken lévő tagoktól.
A fizetés – vagy a WunderCar esetében a borravaló – átutalással történik.
Annak, aki autójával sofőrként szeretne regisztrálni, 21 évnél idősebbnek, büntetlen előéletűnek és minimum két éves, balesetmentes vezetési gyakorlattal rendelkezőnek kell lennie.
A rendszer iránti bizalom kiépítésében itt is fontos szerepet játszik egymás kölcsönös értékelése, csakúgy, mint a telekocsi esetében.
Az Uber terjedését az utóbbi hónapokban némiképp lelassította, hogy több városban tiltakoztak ellene a helyi taxisok, mondván, hogy a szolgáltatás ellehetetleníti őket, hiszen, ahogy az Uber szlogenje is nyíltan vállalja: „Jobb, gyorsabb és olcsóbb, mint egy taxi!”
A biztosítások és engedélyek hiányára, valamint arra hivatkozva, hogy a sofőrnek nem kötelező elvállania a fuvart, Belgium után Németországban is betiltották az Uber egyes formáit.
A stoppolás modernkori megfelelőjeként definiálható, magyar fejlesztésű HitchHyper a játékosítás (angolul gamification) és a közösségi gépjárműhasználat izgalmas összekapcsolása. A jelenleg még próbaverzióban futó és egyelőre csak Android készülékekre letölthető mobil app segítségével a WunderCarhoz hasonlóan felvehetjük a kapcsolatot a közelünkben tartózkodó regisztrált sofőrökkel, de a fuvarért itt nem kell fizetnünk. Legalábbis nem pénzben. A tagok pontokat gyűjthetnek, ha sofőrként működnek, illetve pontjaikkal fizetnek, ha épp ők kerülnek az anyósülésre.
Közbringa
A közösségi kerékpár használat régóta ismert formája a városi közlekedésnek. Budapesten egy hosszúra nyúlt előkészítési fázis, és technikai problémák leküzdése után idén szeptemberben indult el a BKK beruházásában, kicsit több mint 1 milliárd forintból – melyből 900 millió EU-s támogatás – a MOL Bubi közbringarendszer.
A 76 gyűjtőállomáson, a nap 24 órájában rendelkezésre álló, összesen 1100 kerékpár nagy sikert aratott mind a budapesti lakosok, mind a külföldi turisták körében. A rendszer nagy előnye, hogy a 30 percet nem meghaladó, azaz rövid távú használat – a bérlettel rendelkezők számára – ingyenes, azonban sajnos a gyűjtőállomások Budapest belvárosára redukálódnak, így a külső kerületekből és az agglomerációból beáramló autóforgalmat és a reggeli dugók időtartamát nem csökkenti. A BKK a közbringarendszer kiterjesztésére törekszik és tavaszra újabb 20 gyűjtőállomás indítását ígérik.
A közbringarendszer működésének első hónapja alatt több mint 4000 bérletvásárlás és 120.000 bicklibérlés történt.
Kijelenthetjük, hogy Budapest „kiéhezve” várta a Bubit, ami eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket!
Használati utasítás
A fővárosi közbringa a leghíresebb, de nem a legrégebbi Magyarországon. Esztergomban 2013 szeptemberében az EBI, 2014 júniusában pedig Hévízen a HeBi indult el; előbbi 10, utóbbi 4 állomáson vehető fel és adható le.
2013-ban Csehországban indult el a közösségi kerékpárhasználat egy új, kötöttségektől mentes formája, a Rekola. A bicikli korlátlan ideig igénybe vehető – akár másik városba is elkerekezhetünk vele – leadása pedig nincs gyűjtállomáshoz kötve, ha megérkezett az úticéljához a felhasználó, leteszi, leblokkolja és viheti más.
A rózsaszínre festett, régi, de használatra alkalmas kerékpárok egyedi azonosító számmal és nyomkövetővel vannak ellátva, így egy mobil app segítségével azonnal látható, hogy a hozzánk legközelebb eső hol „parkol”. Az egyedi azonosító elküldését követően a rendszer elküldi a jelszót, amivel a blokkolás feloldható, így a kerékpár azonnal használatba vehető.
A havi tagsági díj 200 cseh korona, ami nagyjából 2130 Ft-nak felel meg.
És a többiek…
Az autón és kerékpáron kívül ma már hajómegosztásra is lehetőség van. A The Boat Rental oldalán 17.000 privát vitorlás és motoros jacht bérelhető a világ 52 országában.
Habár vannak országok, ahol a történelmi belvárost egyszerűen lezárják a turisták elől (Olaszország számos városa ezt teszi), másutt pedig a dugódíjjal próbálják mérsékelni a forgalmat, a legtöbb belváros élhetetlenné vált a megnövekedett autóforgalom miatt. Épp ezért a saját parkolóhellyel rendelkezőknek óriási „kincs” van a birtokukban. Hiszen, amíg ők a munkahelyükön tartózkodnak, vagy netán hétvégére elutaznak, addig a parkolóhelyük üresen áll. Ezt a problémát és a rá adható logikus megoldást – azaz a parkolót kereső és a parkolót birtokló személyek összekapcsolását – világszerte egyre többen ismerik fel, ezzel a parkolóhelyek közös használata egy újabb, eddig kihasználatlan piacot nyitott.
A cikksorozat támogatója a Telekom.
