A közösségi finanszírozás, vagy angolul crowdfunding, a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) talán legizgalmasabb formája. Hiszen, miről is van szó? A közösség anyagi támogatásával olyan projektek – technológiai fejlesztések, filmek, könyvek és sok minden más – valósulhatnak meg, melyekre egyébként vajmi kevés esély lenne. Ez esetben az átláthatóság és nyomon követhetőség alapvető feltétel.
A közösségi finanszírozás csakúgy, ahogy a sharing economy eddig bemutatott válfajai, nem újkeletű “találmány”. Régen is voltak olyan kisközösségek, amelyek anyagilag támogatták egy közös használatú eszköz (pl. traktor) megvásárlását, egy rendezvény (pl. falunap) megvalósulását vagy egy személy boldogulását (tehetséges fiatal iskoláztatása). A XXI. században azonban ezek az “ügyek” globálissá váltak. Az internet közel hozta egymáshoz a hasonló gondolkodású embereket, akik együtt, közös erővel – jelen esetben az anyagi segítségükkel – állnak ki egy számukra fontos cél mellett.
Persze, eddig is támogathattuk civil szervezetek munkáját, de ez sokkal inkább egyszeri adomány formájában nyilvánult meg valamelyik nagyobb ünnep – leginkább karácsony táján. Ezen kívül az ekképp támogatott projektek már folyamatban voltak, legtöbbször csak a működés fenntartásában, vagy a tevékenység kiterjesztésében kérték és kérik napjainkban is a szervezetek a segítségünket (ezt hívjuk adományozásnak, angolul donation-nek).
Mitől más?
2008-tól kezdődően sorra jöttek létre olyan platformok, melyek egy-egy ötlet megvalósításához kérték a közösség anyagi támogatását. A rendszer fontos eleme a jutalmazás (angolul reward), azaz apró gesztusokkal, tárgyi ajándékokkal hálálják meg a nagylelkűséget.
A támogatónak tehát hinnie kell abban, hogy a pénze
1. Jó helyre megy.
2. Az ötlet valóban életképes.
3. Az ötletgazda a kapott összegből meg is valósítja a projektet.
Azaz egy számunkra vadidegen emberben kell megbíznunk.
Soha! – gondolhatják most néhányan.
Pedig az elmúlt 6 év tapasztalata azt mutatja, a modell működik!
Sok kicsi sokra megy
A brooklyni székhelyű Kickstarter 2009-ben jött létre. Alapítói művészek, így az oldalon túlsúlyban vannak a különböző művészeti ágak: divat, film és videó, zene, fotográfia.
Az ötletgazdák saját, független projektjeiket regisztrálhatják a rendszerbe. Fontos, hogy a személyes bemutatkozás és az ötlet bemutatása mellett egy kész megvalósítási tervet is vázoljanak, amivel a támogatókat meggyőzik arról, hogy ötletük valóban kivitelezhető. Ezen kívül meg kell határozniuk egy konkrét összeget, amire szükségük lenne a projekt elindításához (vagy épp befejezéséhez), valamint egy határidőt. Amennyiben sikerül a kijelölt határidőig az összeget elérni, a pénz – a Kickstarter 5%-os jutalékának levonása után – az övék.
És hogy hol, hogyan találnak támogatókat? Itt jön az igazán “melós” rész!
A határidőig ugyanis folyamatosan kampányolni kell a siker érdekében. Segítségül kell hívni a közösségi médiát, a barátokat, ismerősöket – és azok ismerőseit.
A Kickstarter ma már olyan méretet öltött, hogy sokan teljesen ismeretlenül is támogatnak számukra szimpatikus ügyeket.
Habár a világ 214 országából és mind a 7 kontinensről (igen, még az Antarktiszról is) érkezett már pénz, jelenleg még csak 10 országból lehet segítséget kérni (USA, Nagy-Britannia, Kanada, Írország, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Ausztrália, Új-Zéland). Ez azt jelenti, hogy magyar projekt csak akkor kerülhet fel, ha a felsorolt országok valamelyikében él az ötletgazda (de legalábbis vannak ott barátai, akik segítenek neki). Így nem meglepő, hogy csak néhány magyar vonatkozású projektet találunk a rendszerben.
A legsikeresebb ezek közül Gulyás Sára PIKKPACK márkanevű, otthon összeállítható cipőprojektje. Az egy darab minőségi bőrből készülő, ízlés szerinti színben megvásárolható cipő-szabásmintát mindenki maga fejezheti be, így a “saját készítésű” cipő élményét is átélheti.
Sáráék profi videót és a termék részletes bemutatását töltötték fel a Kickstarterre, aminek eredményeképp az eredeti célösszeget 18%-kal meghaladva, 20.108 dollárt (kb. 4,8 millió forintot) sikerült összegyűjteniük a közösségnek hála.
A Kickstarteren csak 2013-ban 3 millió ember ajánlott fel anyagi támogatást összesen 480 millió dollár értékben (ez 913 dollár percenként). Ráadásul 807.733 ember több mint egy projektet támogatott. Végül 19.911 ötletnek sikerült elérnie az áhított célösszeget. Ez a projektek kb. 44%-a volt.
Mi történik akkor, ha valaki nem éri el a meghatározott célt?
Sajnos ez esetben egy fillér sem üti a markát, azaz a rendszer “mindent vagy semmit” alapon működik.
Ezzel szemben a 2008-ban alapított, szintén amerikai Indiegogo oldalon lehetőség van arra, hogy az ötlet feltöltésekor eldöntsd, fix vagy rugalmas finanszírozást szeretnél. Ennek akkor van jelentősége, ha nem sikerül elérned a célösszeget. Ha a fixet választottad, akkor az addig felajánlott összeg elvész, ha a rugalmasat, akkor viheted a felajánlott támogatásokat, de az eredetileg elérni kívánt célösszeg 9%-át vonják le jutalékként (egyébként csak 4%-ot).
Az Indiegogon nonprofit szervezetek is kérhetnek támogatást, míg a Kickstarteren ez nem megengedett.
Abban mindkét forráskereső platform megegyezik, hogy
A támogatókat összeköti a hasonló ízlés, legyen szó divatról vagy zenéről, így közösségépítő erővel is bír.
Hatásos motivációs eszköz az ötletgazda részéről, ha a támogatásért cserébe felajánl a kész termékből (pl. CD, könyv) egy-egy példányt, vagy ha a támogatás egy film, kiállítás vagy koncert megvalósítására irányul, akkor a “viszonzás” lehet tiszteletjegy is a támogatóknak, akiknek ez esetben a személyes találkozásra is lehetőségük nyílik.
A legnagyobb nemzetközi siker, ami világszerte ismertté tette a közösségi finanszírozást, a tavalyi év egyik Oscar-díjjal kitüntetett alkotása (Inocente), melyre – részben – a Kickstarteren adták össze a pénzt.
Hazai úttörök
Talán nem meglepő, hogy Magyarországon az adakozási kedv alacsonyabb, így a 2012-ben indult hazai kezdeményezések nehezebben találják meg közönségüket. Pedig ötletekben nálunk sincs hiány!
Az Adhat.hu-t a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány hozta létre és üzemelteti. Itt csak civil szervezetek gyűjthetnek anyagi támogatást különböző megvalósításra váró projektjeikre, míg a közösségi vagy magán kezdeményezések önkéntes munkát, illetve tárgyi támogatást kérhetnek.
Az egyik legsikeresebb hazai projekt a “Budapest 100 éves házak program” volt, ami végül 3.850.000 Ft-ot kapott 44 nap alatt.
A rendszer lehetőséget ad az egyszeri hosszabbításra: ha a kitűzött határidőig az összegnek legalább a 66%-a összegyűlt, a határidő 30 nappal meghosszabbítható.
Az Indulj.be oldalon magánszemélyek is kérhetik a közösség segítségét álmuk valóra váltásához. Itt eddig 433 támogató összesen 1.562.490 Ft-ot adott össze.
Ha nem sikerül elérni a kitűzött célt, az ötletgazda dönthet úgy, hogy az összegből nem tudja kivitelezni a tervét, ezért visszalép, vagy úgy is, hogy kisebb volumenben, vagy a projektnek csak egy részét teljesítve, de elfogadja a felajánlott összeget. Ez esetben az oldal üzemeltetője 10% jutalékot von le.
A CreativeSelector-on pedig nemcsak az ötlet megvalósulásához gyűjthető támogatás, de VillámMeló-t is fel lehet adni. Ez egy gyorsan, interneten keresztül elvégezhető kreatív feladatot jelent, ami fixen 1000 Ft-os díjazásban részesül, amiből a feladatot megoldó egy az oldalon futó projektet támogathat. Azaz, ha nincs arra kereted, hogy segíts, pedig nagyon szeretnél, végezz el egy ilyen feladatot (legtöbbször fordítás vagy grafikai munka), aminek a díjával szabadon rendelkezhetsz.
A legfrissebb, magyar csapat által fejlesztett, mobil applikációként működő közösségi adománygyűjtő platform a DailyOne, melynek segítségével naponta 100 Ft-tal különböző alapítványok folyamatban lévő projektjei támogathatók.
Neked mit ér egy százas? – teszik fel a kérdést a DailyOne alapítói.
Önmagában szinte semmit, de ha a sok kicsi összejön, az óriási segítséget jelenthet! Az alkalmazás a rendszeres adományozás fontosságára kívánja felhívni a figyelmet, így aki csatlakozik a rendszerhez, annak minimum 30 napig levonásra kerül a számlájáról a napi 100 Ft, ellenben minden nap ő döntheti el, kinek szeretne épp segíteni. A startup a Social Impact Start Eastern Europe Scolarship egyik magyar díjazottjaként Berlinben tölthetett egy hónapot, ahol intenzív mentorálás mellett a DailyOne végleges formát öltött.
A projekt további különlegessége, hogy cégeket is megpróbálnak bevonni, és arra ösztönözni, hogy dolgozóik, vásárlóik és partnereik számára – haszontalan repiajándékok helyett – jótékonysági kupon formájában szponzorációs lehetőséget biztosítsanak.
Az alkalmazás hamarosan indul, az előregisztrációkat már megkezdték.
Ami összeköt
A felsoroltakon kívül természetesen még számos – egy-egy témára szakosodott – platform létezik.
A PledgeMusic oldalon zenekarok/zenészek gyűjtenek adott projektre (leginkább új albumra, de akad, aki fotóalbumra). Ha elérik a célösszeget, akkor meg kell valósítaniuk a projektet, ha nem sikerül, akkor nem vonják le az összeget senkitől sem.
Az oldal a rajongók szeretetére és abba vetett hitükre alapoz, hogy kedvencük születendő albuma a megszokott stílust és színvonalat fogja hozni.
A támogatás mértékétől függően itt is különböző ajándékokkal köszönik meg a segítséget (CD, a borítóban a támogatók nevének feltüntetése, koncertjegy, stb.).
Környezeti és társadalmi problémákra keresi a megoldásokat a közösség aktív részvételével (pl. akciók szervezésével és online petíciók aláírásával) a 39 millió taggal büszkélkedő nemzetközi szervezet, az Avaaz, amely a közösség anyagi támogatását csak alkalomszerűen kéri.
Legutóbbi megvalósult kampányuk célja az ebola sújtotta területeken az orvosok megfelelő védőfelszerelésének biztosítása volt, amelyre 50.000 tag reagált pozitívan és küldött kisebb-nagyobb összeget.
Az ő nevükhöz fűzödik a 2014 szeptember végén a világ számos országában – így Magyarországon is – megvalósuló tüntetéssorozat, a Climate March is, mellyel a New York-i ENSZ klímakonferencia résztvevőire kívántak nyomást gyakorlni – sajnos nem sok eredménnyel.
Végül, de nem utolsósorban a közösségi finanszírozás egy “business központú” formájáról is szót kell ejtenünk, amely üzleti alapokra helyezi a támogatást, mivel az ötletgazda a szponzoroknak tulajdonjogot/részvényeket ajánl fel a támogatás mértékének megfelelően.
Az angolul equity crowdfunding-nak nevezett finanszírozási forma a globális nagyvállalatok számára igazán izgalmas, hiszen fejlődésükhöz elengedhetetlen a folyamatos megújulás, így a kreatív startupok ötleteiből ők is sokat profitálhatnak. Természetesen itt a tét is nagyobb, hiszen világcégek versenyeznek azért, hogy startupunkban tulajdonrészhez jussanak. Ezért ahhoz, hogy egyáltalán felkerüljön egy equity funding oldalra, komoly szűrőkön kell keresztülmennie vállalkozásunknak.
A német Companisto oldalon – melyen akár magyar vállalkozások is megjelenhetnének – 2 év alatt 31 sikeres tőkebevonás történt 6,2 millió euró értékben. Ráadásul a projektek 100%-ban megvalósultak.
Mindebből jól látható, hogy a közösségi finanszírozásban óriási lehetőségek rejlenek! Bár Magyarországon a támogatói kedv mértéke nem mérhető össze a külföldi platformokéval, azért az mindenképpen megerősítést nyert, hogy a hasonló gondolkodású, ízlésű emberek virtuális egymásra találásával elsőre lehetetlennek tűnő dolgok is megvalósulhatnak.
A cikksorozat támogatója a Telekom.
