Fenntartható mezőgazdálkodás roma közösségekben
Valódi tartalommal tölti meg a partnerség fogalmát az ERSTE Alapítvány Roma Partnerségi Programja: erről tanúskodott az a június végi bemutató és kerekasztal-beszélgetés, melyen a program résztvevői és a meghívott civil szervezetek a fenntartható közösségi mezőgazdaságról osztották meg egymással tapasztalataikat.
A bécsi székhelyű ERSTE alapítvány Roma Partnerségi Programjának hálózatát tizenhárom, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában lévő civil szervezet és társadalmi vállalkozás alkotja. Ezek közül június 22-én azon magyar szervezetek mutatkoztak be – így a BAGázs, a Nem adom fel Kázsmárk Egyesület és a Pillangó Szabadfolyású Fejlesztések –, melyek a helyi roma közösségek komplex fejlesztésének részeként közösségi kertészkedéssel és mezőgazdálkodással foglalkoznak. (Az alapítvány által támogatott negyedik magyar szervezet a Romani Design tervezőstúdió.)
Pillangó Fejlesztések Egyesület
A Pillangó Fejlesztések Egyesület Pro Lecsó programját Kassai Melinda mutatta be. A program célja, hogy együttműködve a helyi önkormányzatokkal, a szegény, de ambiciózus roma és nem roma emberek között elterjessze a fenntartható kistelepülési vegyszermentes gazdálkodást.
Kicsik és nagyok együtt dolgoznak (Kép forrása: bffd.hu)
A programban olyan csereháti, Hejő- és Sajó-menti települések vesznek részt, ahol magas a munkanélküliség és nagy a szegénység. Ezeken a településeken a közösségi mezőgazdálkodás reális megélhetési formát teremthet az itt élőknek, a csatlakozó falvak számára pedig a program a településfejlesztés egyik lehetséges útját jelentheti. A korábban parlagon lévő földek megművelése komoly szemléletformálással jár együtt, hiszen a fenntartható zöldségtermesztés sikerei komoly önbecsülést adnak a termelőknek. Emellett a komposztálás, az egészséges táplálkozás fortélyaival is megismerkednek a résztvevők.
Gyakran kell locsolni az elültetett palántákat (Kép forrása: bffd.hu)
A programnak fontos részei a főzőversenyek, élelmiszer-piacok. A vegyszermentes zöldségekből készült nagyszerű ételeket a budapesti bemutató vendégei is megkóstolhatták június 22-én, akik pedig hosszabb távra szeretnének a bio terményekből feltankolni, a tavalyi évhez hasonlóan ezt idén is megtehetik: a nyár végén, augusztus 27-én kerül ugyanis sor a 2. Pro Lecsó Piacra Sajókeresztúron.
BAGázs Egyesület
Az immár öt éves BAGázs Egyesület Budapesttől 40 km-re található Bag nagyközség 400 fős romatelepén dolgozik. Az egyesület missziója, hogy segítse a romákat céljaik megvalósításában, ehhez pedig egy olyan modellprogram dolgoztak ki – s fejlesztenek folyamatosan – , amelyet országszerte alkalmazhatnak majd a szegregációval küzdő közösségek. A BAGázs elsősorban nem adományokkal kíván segítséget nyújtani: programjuk fontos része, hogy a roma közösség tagjai önmaguk fejlesztésén keresztül valósítsák meg terveiket – mondta el Both Emőke elnök, aki Kanalas Péterrel együtt mutatta be az egyesületet.
Együtt könnyebb (Kép forrása: bagazs.hu)
A BAGázs olyan komplex projektrendszert dolgozott ki, melyben gyermek- és felnőttoktatás, jogi klinika, női és férfi klub mellett különféle anyagi helyzetet fejlesztő programok kaptak helyet. Ez utóbbiak közé tartozik Kiskert programjuk is, melyben több mint ötven cigány és nem cigány család vesz részt 2014 óta. A program indulásakor a családoknak azonos összeg állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a saját ízlésüknek megfelelően ültessék be a kertjüket zöldségekkel. A program hosszú távú célja az önfenntartó szemlélet kialakítása a résztvevők körében.
A Kiskert program 2014-ben indult (Kép forrása: bagazs.hu)
Nem Adom Fel Kázsmárk Egyesület
A Nem Adom Fel Kázsmárk Egyesület tevékenységéről Gosztony Mártontól hallhattunk. Kázsmárk egy kicsi, 1000 fős borsodi település, ahol szinte nincs munkalehetőség. A helyiek azonban a saját kezükbe akarták venni sorsuk irányítását, ezért egy antropológus szakemberrel együttműködve felmérték a falu pénzügyi helyzetét és lehetőségeit. Erre a kutatásra építve aztán terveket dolgoztak ki a helyi gazdaság fellendítésére, munkahelyteremtésre. Bekapcsolódtak a Pro Lecsó programba, megtanulták a zöldségek savanyításának, tartósításának technikáit, és sertéstenyésztéssel is elkezdtek foglalkozni.
A közösségi mezőgazdálkodás Kázsmárkon is összekapcsolódik más projektekkel: a faluban sikeresen működik egy Tanoda, a helyiek közösségi bankot hoztak létre, újságot alapítottak, mezőgazdasági tevékenységük során pedig igyekeznek minél több településsel és szervezettel felvenni a kapcsolatot.
A szervezetek bemutatkozását követő kerekasztal-beszélgetésben többször elhangzott, hogy a közös gazdálkodásba bekapcsolódók megtapasztalhatják a közösség és az együttműködés erejét. Nem könnyű azonban idáig eljutni. A projektek kezdetén általában sok a kétség és bizonytalanság a résztvevőkben: a sertéstartás eredményességét például maguk a romák kérdőjelezték meg azzal, hogy a telepen „úgyis ellopják” a disznókat. De aztán egyetlen lopás sem történt – mondták el a kázsmárkiak.
A sikerélmények aztán növelik a közösségek tagjainak magabiztosságát, erősödik az egymás iránti felelősségérzet, s mindez kedvet és lehetőséget ad a továbblépéshez.
Fotó: Bodnár Zsuzsa
A civil szervezetek képviselői hangsúlyozták a programok helyi résztvevőinek és segítőiknek partneri, mellérendelt viszonyát is: hiszen a cél az, hogy a helyi roma közösségek ne támogatottnak érezzék magukat, hanem kellő önbizalmat szerezve hosszabb távon maguk is működtetni tudják az önfenntartó közösségi gazdálkodást.
