A német komponistára nem is emlékezhetnénk méltóbb módon, mint hogy muzsikáját a koncerttermek steril világából közterek nyüzsgő forgatagába helyezzük át. Amit kapunk: meghökkentő, magával ragadó, felejthetetlen élmény.
„Ez a barokk muzsikus napjaink legmodernebb szerzője lett. Örök és hipermodern egyszerre, vagy pontosabban: rá van a legnagyobb szükségünk” – írta a német zeneóriásról 1963-ban Pilinszky János, aki egy interjúban azt is elárulta: akkor lett élete fontos szereplője a zene, amikor „véletlenül” meghallgatta a rádióban Bach H-moll szvitjét.
Pilinszky vallomása óta a helyzet annyiban változott, hogy egyre kevesebb ember hallgat a rádióban – vagy bárhol máshol – klasszikus zenét. Pedig Bach mit sem vesztett modernségéből és legalább annyira szükségünk van rá, mint öt évtizeddel ezelőtt. Érdemes tehát azokhoz is eljuttatni, akik szinte alig találkoznak vele – így vélekedtek a Bach mindenkinek rendezvénysorozat szervezői is, amikor március 21-én, a német komponista 330. születésnapján két magyarországi helyszínen, Budapesten és Székesfehérváron a koncerttermekből utcára, térre, aluljáróba „költöztették” Bach muzsikáját.
A program a Bach in the Subways” (Bach az aluljárókban) nevű, öt éve indult nemzetközi zenei projekt részeként valósult meg: 2011-ben határozta el ugyanis egy Dale Henderson nevű New York-i csellóművész, hogy metróaluljáróban fog Bachot játszani az utazóközönségnek. Hendersont is az az aggodalom késztette a metróban való fellépésre, hogy egyre kevesebb ember találkozik a komolyzenével.
– nyilatkozta a New York-i művész, akinek többek közt épp azért esett a választása Bachra, mert a német zeneszerző művei már számos rock- és popzenészt is megihlettek.
Az első évben még csak két muzsikussal játszott együtt Henderson, mára viszont több száz zenész csatlakozott a kezdeményezéshez; idén március 21-én a világ 39 országában, 120 helyszínen csendült fel Bach muzsikája. A mozgalommá nőtt projekt résztvevői nemcsak aluljárókban, de utcákon, köztereken, bevásárlóközpontokban is fellépnek; a lényeg, hogy a zene ezen a napon bárki számára ingyen elérhető legyen.
A Magyar Rádió Zrt. és a Doktoranduszok Országos Szövetségének kezdeményezésére, az MTVA támogató együttműködésével Budapesten öt helyszínen szólalt meg ezen a szombaton a barokk muzsika.
Elsőként 10 órakor a Fővám téri Vásárcsarnokban Fülei Balázs zongorajátékát élvezhette a közönség, akit a délelőtt folyamán további neves művészek követtek. Délután az Astoriánál és a Kálvin téren az aluljáróban, a Deák téren pedig az evangélikus templom előtt váltották egymást a zenészek, akik közt ismert, befutott muzsikusok mellett tehetséges zenész-palánták, iskolai zenekarok és különféle kórusok is feltűntek.
Akadtak a nézők közt olyan zenerajongók, akik a rendezvény honlapjáról előzetesen már tájékozódtak: ők egy-egy fellépő kedvéért folyamatosan utazgattak az egyes helyszínek között. De azokat sem érte csalódás, akik csak egyetlen helyen élvezték a váratlan ajándék-koncertet.
Rendkívül gazdag volt a kínálat mindenféle szempontból: egyéni hangszeres előadások mellett kamaradarabok, kórusművek is felcsendültek; hallgathattuk Bachot csembalón, hegedűn, fagotton, sőt hárfán, pánsípon és harmonikán is. Különlegessé tették a koncerteket a beszűrődő nagyvárosi zajok: hol egy sziréna hangja, hol a járókelők zsivaja „színezte” az alkalmi muzsikálást. A fellépőket azonban ez egyáltalán nem zavarta: sajátos kis szigeteket teremtettek maguk köré Bach zenéjéből; így a koncerteken, nyitottságuk ellenére meghitt hangulat jött létre a zenészek és hallgatók közt.
Már a Deák téren nagy közönségsiker kísérte az utolsóként megszólaló kórusművet, majd közös örömzenéléssel zárult a nap a Bazilika előtt, a Szent István téren: Kamp Salamon vezényletével egy Bach-korál hangzott fel, melybe a fellépő művészek mellett bárki bekapcsolódhatott.
A rendezvényről a szervezők a nézők bevonásával szeretnének közös videoklipet készíteni, ezért a bach@radio.hu címre várják a produkciókról készült fotókat, videofelvételeket. Így az is ízelítőt kaphat majd a nap hangulatából, aki lemaradt a programokról. Bachot azonban ettől függetlenül – bárhol, bármikor – érdemes lesz hallgatnunk.
