Milyen lesz a budapesti Biodóm?

ReCity Magazin
Szerző: · 2016-12-19 | 19:11· Kő kövön

A Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő Biodóm jelenlegi tervfázisának innovatív zöld-építészeti megoldásait Reith András mutatta be a HuGBC Green Talk eseményén. A Pannon Park részeként épülő Biodóm egyedülálló tervezői teljesítmény, amely a legkorszerűbb zöld technológiák mellett a helyi környezeti, társadalmi és kulturális adottságokra is épít.

 

Mi az a biodóm?
Egy zárt ökológiai rendszer, amelynek belső klímája független a külső környezetétől. Hasonló létesítményből Európában mindössze néhány található (pl. az Egyesült Királyságban az Eden project).
A Biodóm tervei az úgynevezett „élő ház” elvén alapulnak. Bonyolult gépészet helyett az éghajlati és természeti adottságok kihasználásával: a benne található növényzettel és az épület formájával éri el azt az ideális állapotot, amely a lehető legtermészetesebb módon elégíti ki a használói igényeket.

„A legnagyobb tervezői kihívást az jelentette, hogy nemcsak az ember komfort igényét kellett kielégítenünk, hanem számos állat- és növényfajét is” – mondta el Dr. Reith András, az ABUD Kft. alapítója. Az épületet szigorú nemzetközi zsűri vizsgálta, hogy minden egyes – összesen 160 – faj igényeinek megfeleljen.

pannonpark-biodom_mertek_budapest-zoo_01

A Biodóm 160 állat- és több száz növényfajnak ad majd otthont

 

Víz- és anyaghasználat

Az épület a Széchényi-fürdő vizének termálhőjét használja fűtésre, a növények hűtőhatását pedig hűtésre. A fürdő által használt termálvizet jelenleg hűteni kell, hiszen az eredetileg 72-76 °C fokos. A Biodóm a termálvíz használatával és a hűtött visszajuttatásával nemcsak a saját, de a fürdő költségeit és környezeti terhelését is csökkentené.

A rendszer tervezésénél a szürke- és esővíz, illetve a keletkező trágya újrahasznosítása is fontos volt. A fenntartható vízkezelést az 550 m3 esővíztározó, a Széchenyi-fürdő – jelenleg elfolyó – kútvize, és az akváriumvíz és ivóvíz újrahasznosítása garantálja.
Az állatkertben, a bővítéssel együtt évi több mint 500 tonna szerves hulladék keletkezik, amelynek többségét a jelenlegi szabályozás elszállítandó veszélyes hulladékként kezeli, holott helyben is fel lehetne használni a növények gondozásához, biogáz termeléshez stb. A Biodóm tervezése remélhetőleg előrelépést hoz a jogi környezet korszerűsítésében is.

pannonpark-biodom_mertek_budapest-zoo_05

Termálvíz hasznosítás felsőfokon

Külső felépítése

A külső héj egy speciális fóliapárnából épül fel, mivel az üveg kiszűrné a növényeknek fontos sugárzási hullámtartományokat. Az aktív árnyékolórendszer folyamatosan követi a Nap mozgását, így minimalizálva a mesterséges világítás és akklimatizálás szükségletet. A fennmaradó igényeket megújuló energiaforrások elégítik majd ki és csak a csúcsteljesítmények fedezéséhez lesz szükség külső energia betáplálására.

A Biodóm formai kialakítását az egyedülálló műemléki és városképi környezet is befolyásolta. Az épület átlagmagassága 17 méter, legmagasabb pontja 36 méter. Formája a budai dombok szelíd kontúrjait idézi, és igazodik a környező facsoportok körvonalaihoz. A félig áttetsző burkolat látni engedi a bent burjánzó növényzetet, felülete tükrözi a napszakok különböző fényhatásait. A felület mintázatának előzményei a műemléki környezet ornamentikus elemeiben és a természet ismétlődő mintáiban lelhetők fel.

pannonpark-biodom_mertek_budapest-zoo_02

1,7 hektárnyi “buborék”

Környezeti nevelés

A Biodóm környezeti oktatási szerepe is számított a tervezésnél: a közel 160 állatfajt és többszáz növényfajt a látogatók a 21. századi állatkertekre jellemző nyitott, élményközpontú és interaktív környezetben ismerhetik meg.

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os alapításakor Európa egyik legmodernebb állatkertjének számított. Bár a modernitás fokmérői mára megváltoztak, a Biodóm felér ezen előzményhez: egy valóban fenntartható és Európa-szerte különleges épület születhet.

 

Címkék: , ,