A Föld lassan 7,5 milliárd felé közelítő népességszáma izgalmas és egyben ijesztő is. Izgalmas, hiszen a következő években születő milliónyi ember között talán lesznek néhányan, akik ötleteikkel, vállalkozásaikkal kifordítják kereteiből a világot; és ijesztő, hiszen az új generáció számára is élelmiszert, ivóvizet és más, a fennmaradáshoz szükséges dolgot kell biztosítanunk. Jelenleg is több mint 800 millió ember éhezik a világon – még itt Magyarországon is – míg a világ szerencsésebb fele a megvett élelmiszerének egynegyedét elpazarolja.
Cikksorozatunk korábbi részeiben láthattuk, mit tehetünk otthonainkban ez ellen – most nézzük meg, mit tesznek a vállalatok!
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (Business Council for Sustainable Development Hungary – BCSDH) anyaszervezetének (WBCSD) Action 2020 programját a hazai kihívásokhoz igazítva vette át 2014-ben, melyhez már számos magyarországi vállalat csatlakozott.
A program kidolgozói 5 fő területet vizsgáltak – melyek közül az élelmezés az egyik. Ezen belül 4 alterületre fókuszáltak, ahol gyors beavatkozást sürgetnek. Ezek a sérülékeny mezőgazdaság, az élemiszer-előállítás és szállítás, a nem fenntartható fogyasztás, valamint az élelmiszer-pazarlás.
A megoldást a következőkben látják:
- az élelmiszerhulladék jelentős csökkentése
- a megfelelő munkakörülmények biztosítása, valamint a környezeti terhelés csökkentése a teljes értékláncon keresztül
- a gyermekéhezés és alultápláltság megszüntetése
- a fenntartható gazdálkodásból származó és a helyi alapanyagok arányának növelése
- a kiegyensúlyozott táplálkozást és életmódot szolgáló élelmiszerek és a kapcsolódó információk biztosítása és népszerűsítése
Ezeken az ambiciózus, ám reális célokon keresztül ösztönzik a csatlakozó vállalatokat a kapcsolódó üzleti megoldások azonosítására és új megoldások fejlesztésére.
Az alábbiakban két, az Action 2020-hoz csatlakozó vállalat képviselőjét kérdeztük az élelmiszer-hulladék csökkentésével és kezelésével kapcsolatos megoldásaikról.
McDonald’s
Kérdéseinkre Vadnai Ágnes, Public Affairs és Kommunikációs Vezető válaszolt.
Mit tesznek az élelmiszer-hulladék csökkentésének érdekében?
A keletkező hulladék mennyiséget – így az élelmiszer-hulladék mennyiségét is – éttermi szintre lebontva vizsgáljuk, az ezen a téren történő változásokat, fejlődést éttermenként lekövetjük. 2014-ben szinte valamennyi éttermünkben (országosan 93 egység) sikerült a korábbi évhez képest csökkenteni az élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez köszönhető annak is, hogy a beszerzés és készletezés folyamatait úgy alakítottuk ki, hogy éttermeinkben a tényleges fogyasztáshoz, a vendégek igényeihez minél rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni. Az éttermeink hetente 2-3 alkalommal kapnak szállítást, így nem szükséges nagy raktárkészleteket felhalmozni, ami a keletkező felesleg mennyiségét is jelentősen csökkenti. Emellett a legtöbb termékünket frissen, megrendelésre készítjük el, így kevesebb terméket kell leselejtezni azért, mert lejár az eltarthatósági ideje.Az éttermi szintű lekövetésnek köszönhetően a legjobb helyi gyakorlatokat fel tudjuk mérni és rendszeren belül meg tudjuk osztani.
Milyen tényezők nehezítik az élelmiszer-hulladék csökkentési terveik megvalósulását (ha vannak ilyenek)?
Az élelmiszerbiztonsági szabályok, pl. az eltarthatósági idők betartása, a minőségében, vagy megjelenésében nem kifogástalan termékre vonatkozó belső minőségbiztosítási szabályok, valamint a széles választék folyamatos elérhetővé tétele olyan tényezők, amelyek hatással vannak az éttermekben keletkező ételhulladék mennyiségére.
Mi történik az éttermekben keletkezett élelmiszer-hulladékkal?
Az élelmiszer-hulladékot az éttermekben az egyéb hulladékoktól elkülönítve gyűjtjük és rendszeresen elszállíttatjuk. Az élelmiszer-hulladék külön gyűjtésének két fontos környezetvédelmi előnye is van: az egyik, hogy így a hulladéklerakókra kerülő szerves anyag mennyisége jelentősen csökkenthető, a másik, hogy az élelmiszer-hulladék újrahasznosítása ezáltal lehetővé válik.
Az elhasznált sütőolajat a vállalat logisztikai partnere visszfuvarban gyűjti be az éttermeinktől, majd biodízel gyártására értékesíti. Az így keletkezett biodízel mennyiség teljes egészében a hazai üzemanyagba bekeverve hasznosul.
A hasznosítás során kizárólag olyan szerződött partnerekkel állunk kapcsolatban, akiknél nyomon követhető a hulladék útja és kizárható, hogy az szabálytalanul legyen kezelve, vagy illetéktelen kézbe kerüljön. A szállításban és hasznosításban velünk együttműködő partnerek tevékenységét pedig rendszeresen ellenőrizzük.
Biofilter
Kérdéseinkre Simon Anita, vezérigazgató-helyettes válaszolt.
Mekkora mennyiségű élelmiszer-hulladék jut el a Önökhöz, és honnan?
A Biofilter Zrt. a vendéglátó egységekből gyűjti össze az ételhulladékot, amíg az LTV Trans Zrt. az áruházláncokból származó lejárt szavatosságú élelmiszereket, hús- és tejhulladékot gyűjti össze országszerte. A Biofilterhez 2014-ben közel 5000 tonna (ez 16%-os növekedés 2013-hoz képes), az LTV Trans-hoz közel 4000 tonna érkezett be.
Minek tudható be a 16%-os növekedés?
Elsősorban a partnereink számának növekedésének, másodsorban a meglévő partnerektől begyűjtött ételhulladék mennyiségi növekedésének köszönhető ez. Fontos megemlíteni továbbá, hogy tavaly több volt a hatósági ellenőrzés (Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal – NÉBIH részéről) is – a lefoglalt élelmiszereket pedig mi hoztuk el és adtuk át ártalmatlanításra, illetve újrahasznosításra.
Mi lesz az élelmiszer-hulladékból, hogyan hasznosul?
A két vég által begyűjtött élelmiszer-hulladék teljes mértékben újrahasznosul, nem kerül hulladéklerakóba. A biogáz célú hasznosítása Fővárosi Csatornázási Művek Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén valósul meg. A biogázból elektromos és hőenergiát állítanak elő, ami a telep csaknem teljes energiaszükségletét fedezi.
A biogáz-üzemek szerves hulladék igénye az utóbbi években folyamatosan nőtt, ami kiváló lehetőséget teremt a biogázból történő villamos energia előállításra. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb a kereslet a „biogáz receptúra” szerint előkezelt alapanyagok iránt. Ez érvényes mind az általunk szintén országos hálózattal gyűjtött – volumenében növekvő – konyhai, éttermi hulladékokból, mind a lejárt szavatosságú élelmiszerekből, mind pedig az állati eredetű melléktermékekből előkezelt anyagokra – melyet szintén mi végzünk el.