COP23 – Egy újabb lépés

Búza Viktória
Szerző: · 2017-12-10 | 10:51· Fókusz

2015-ben 195 ország írta alá a Párizsi Egyezményt, ezzel kötelezve magukat a klímaváltozás elleni aktív fellépésre. Egy évvel később Marokkóban, az országok vezetői a gyakorlati lépésekről egyeztek meg. Majd idén novemberben megrendezésre került a COP23 a németországi Bonnban, amelyen a Párizsi Egyezmény kidolgozása volt a cél.

 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 21. ülésén (COP21) Párizsban a résztvevő országok képviseleteinek legfőbb célkitűzése az volt, hogy a globális éves átlaghőmérséklet-emelkedést – az iparosodást megelőző szinthez képest – 2°C alatt tartsák. Hosszas tárgyalások és kemény viták után, az egyezményt 195 ország írta alá. Majd idén csatlakozott Nicaragua, annak ellenére, hogy a COP21 célkitűzéseit nem tartja elegendőnek és ugyanígy tett Szíria is, amely anno Párizsban nem volt jelen.

Jelenleg a szövetségnek egyetlen országa van, amely bár Párizsban elfogadta a célkitűzéseket – sőt, akkori elnökük volt az egyik legfőbb támogatója – , később sajnos visszalépett. Az Egyesült Államok új elnöke ugyanis nem hisz a klímaváltozásban, ezért gazdasági nehézségekre hivatkozva kilépett az Egyezményből. Tette mindezt annak ellenére, hogy az USA a világ három legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának az egyike. Hivatalosan viszont ezt nem teheti meg 2020-ig, így ha nem is személyesen az elnök által, de kénytelen volt képviseltetni magát a konferencián.
Két delegáció is érkezett az USA-ból a rendezvényre, melyek közül az egyiknek a célja a fosszilis energiahordozók népszerűsítése volt. Nem meglepő módon a siker elmaradt. A másik csoport viszont egy 14 államot képviselő szövetség (US Climate Alliance) volt, amely az elnöki döntés ellenére az Egyezményben elfogadott célokat támogatja.

Screenshot 2017-12-10 11.00.54

A US Climate Alliance tagjai

 

COP23

A 2017. november 6. és 18. között megrendezett konferencia az ott elnöklő Frank Bainimarama szerint sikeres volt. Újabb lépéseket tettek a 2015-ös Egyezmény megvalósításáért és előkészítették a következő feladatokat, hogy jövőre Katovicében (Lengyelország) véglegesíteni tudják a cél eléréséhez szükséges szabályokat.
Mondta mindezt Európa legnagyobb külszíni bányájától mindössze 50 km-re, ami nem kis felháborodásra adott okot. Már a klímakonferencia kezdete előtt százak tüntettek a lignitbánya bezárásáért, így Bonn, bár logikus választásnak tűnt, hisz itt székel az ENSZ klímaváltozási ügynöksége, mégsem bizonyult a legszerencsésebb helyszínnek.
Hasonlóan negatív alaphangot adott a rendezvénynek az a nem sokkal korábban kiderült hír, miszerint két év hozzávetőleges stagnálás után 2017-ben 2%-ot növekedni fog a globális széndioxid-kibocsátás. 2050-re a 100%-ban megújuló energiahasználat lenne a cél, ennek tükrében ez az „eredmény” különösen elkeserítő. A növekedésért a kutatók két dolog felelős:

egyrészt túl gyorsan fejlődünk, másrészt nagyon lassan zöldülünk

– mondhatni nincs új a Nap alatt. Emiatt a konferencián több tudós is támogatta a kitűzött 2020-as dátum előtti – leginkább azonnali – konkrét cselekvést. Azonban határozat sajnos nem született róla.

 

Veszélyben a szigetállamok

A konferencia fő témája a Fejlődő Kis Szigetállamok (Small Island Developing States – SIDS) helyzete volt, amelyeket a klímaváltozás a legérzékenyebben érint, hiszen a hirtelen változó szokatlanul heves időjárás, a tengerszint emelkedése számukra a jelen, nem pedig egy homályos jövőkép, amivel az elvakult környezetvédők ijesztgetnek. A szigetországok számára már most is extrém kihívást jelentenek ezek a problémák, hiszen méretükből adódóan sokkal sérülékenyebbek a természeti és gazdasági sokkhatásokkal szemben. Szintén fontos tényező, hogy a ma még alacsony népesség rohamosan növekszik, a természeti erőforrásaik viszont korlátozottak, illetve teljesen kiszolgáltatottak a külkereskedelemnek. Számukra új tervre, azonnali megoldásokra van szükség.
Persze, ez a veszély nem csak a SIDS országait fenyegeti. A WHO előrejelzései szerint 2030 és 2050 között évente legalább 250 ezer ember esik majd így vagy úgy az emberi felelőtlenségből fakadó klímaváltozás áldozatául. És mielőtt azt gondolnánk, hogy bennünket magyarokat ez nem érint, gondoljunk az egyre extrémebb időjárásra és az egyre rosszabb levegőminőségre és szállópor-koncentrációra. A globális felmelegedés súlyosbodásával egyre növekszik az egészségügyi kockázat is, ami nemcsak az asztmások számának emelkedéssel jár, de a mentális megbetegedések, depresszió, szorongás is szoros kapcsolatban van a légszennyezettséggel a legújabb kutatások szerint.
Negyed millió ember évente, aki belehal, de vajon felbecsülhető-e azok száma, akik közvetetten szenvednek a klímaváltozás hatásaitól? Mekkora az a szám, amire már nem legyintünk nagyképűen?
A nagyhatalmak továbbra is egymásra mutogatnak, mindenki a másiktól várja az első lépés megtételét.

 

Szénellenes Szövetség

A konferencián megszületett a szénellenes szövetség, ami egy jelenleg húsz országból álló csoport. Ők mind vállalták a szénalapú energiatermelés felszámolását 2030-ig. A dolog szépséghibája csupán az, hogy ezek az országok eddig is élen jártak ebben, a 20 ország összes szénfogyasztása, hozzávetőlegesen a világ fogyasztásának csupán 2,5%-a. A szervezők azt remélik, hogy a kezdeményezéshez hamarosan további országok is csatlakoznak.
Érdekesség még, hogy a szervezők minden idők legkörnyezetbarátabb konferenciáját tervezték megrendezni, így minden résztvevő ország közös célja volt, hogy az esemény karbonlábnyoma a lehető legkisebb legyen.

BMUB Press

Kerékpárral a COP23-ra

A város beszerzett számos elektromos járművet, visszaszorították a vízhasználatot, és igyekeztek a műanyagszennyezésre is odafigyelni: minden résztvevő kapott egy palackot, amelyet vízzel tölthetett meg. Ezáltal rengeteg műanyagpoharat spóroltak meg a két héten át tartó esemény alatt. Voltak persze nehezen kivédhető hatások is, mint például a résztvevők utazásának szénlábnyoma, amit a szervezők megújuló energia projektekkel ellensúlyoznak. És bár a klímaváltozást nem ezt fogja megállítani, hasznos és szemléletformáló ez a törekvés.

Ne felejtsük el, hogy az idei klímakonferencia leginkább az előkészítése volt a jövő évi, Lengyelországban tartandó találkozónak, ahol így már minden adott lehet az elmélet gyakorlatra való átfordításának, egy egységes szabálykönyv megalkotásának.

 

Címkék: , , ,