Egy aludoboz élete – Játékos szemléletformálás

Doró Viki
Szerző: · 2015-01-07 | 16:29· Csemete

Ahhoz, hogy a gyerekekből környezettudatos felnőttek váljanak, a szülők és a pedagógusok összehangolt, következetes munkájára van szükség. Az iskolai tananyagban már több helyütt megjelennek a fenntarthatóság témái és problémakörei, de emellett nagyon fontos, hogy a gyerekek tantárgyakon átívelően, rendszerben lássák a problémákat és megoldásokat, és az iskolán kívüli oktatás és a szülői háttér is megerősítse az elméletben tanultakat!
 
 
Milyen segítségre számíthatnak a pedagógusok e munkájukban? Hogyan tehetik érdekeltté a diákokat a környezet védelmében, és ami a legfontosabb, miként érzékeltethetik hatásosan az egyén felelősségét és a rendszerben való gondolkodás szükségszerűségét?
 
A feladat összetett, teljesítése pedig plusz munkát, időt és felkészülést követel meg a tanároktól.
A megoldást az élménypedgagógia jelentheti, a környezeti kihívások játékos megközelítése, a diákok bevonása, aktivitásra sarkallása és a témáról való eszmecsere. Hiszen a személyes felelősség felismerésének az egyén szintjén kell megtörténnie!
 
Hogyan valósítható meg mindez a gyakorlatban?
 
Tematikus napokkal, a Föld Napja és más jeles napok megünneplésével, tanulmányi kirándulásokkal, erdei iskolákkal, kapcsolódó filmek vetítésével, múzeum látogatással – és játékokkal!
Erre jó példa a már elérhető NatuREcycle – Egy aludoboz élete címet viselő játék is!
 

Az 1948-ban alapított, ma már több mint 1000 taggal rendelkező IUCN központja a svájci Glandban van. Azon kevés nemzetközi intézmény közé tartozik, amelyekhez kormányzati és nemkormányzati testületek egyaránt csatlakozhatnak. Fő feladata, hogy  elősegítse a biodiverzitás megőrzését és a természet erőforrásainak mértékletes használatát, az ökológiai rendszerek fenntartását.
Magyar tagjai a Göncöl Alapítvány, a Földművelésügyi Minisztérium, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nimfea Egyesület és a WWF Magyarország. 
Az IUCN munkáját hat, önkéntes szakértőkből álló bizottság segíti, ezek közül – a szemléletváltás fontosságát felismerve – legkorábban az Oktatási és Kommunikációs Bizottság (IUCN CEC) alakult.  

 
A játékot a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources – IUCN) Oktatási és Kommunikációs Bizottságának (CEC) megbízásából, az ALCOA Alapítvány támogatásával 2014 januárjában kezdte el kidolgozni egy környezeti nevelőkből és hulladékgazdálkodási szakemberekből álló csapat. Magyar részről a projektet az IUCN CEC Európai Regionális képviselője, Czippán Katalin koordinálta.
A projektgazda az IUCN tag Göncöl Alapítvány volt, amely az ÖKO-Pack Nonprofit Kft.-t kérte fel szakmai partnerének.

Olvasd el az ÖKO-Pack égisze alatt megvalósuló Tükörben a Világ kiállításról szóló cikkünket is!
 
A játék, ami elsősorban a 10-18 év közötti tanulókat szólítja meg, egy alumínium doboz életútján keresztül tudatosítja a zárt és nyílt anyagkörforgás közti különbséget. Emellett rendszerszintű szemléletre nevel és rámutat arra is, hogy a természet – kitermelés – gyártás – szállítás – vásárlás – hulladékkezelés folyamatában hogyan jelenik meg az egyéni felelősség kérdése.

Egy aludoboz élete

Az egyes állomások bejárása során a játékosok maguk fedezik fel az ok-okozati összefüggéseket és mindennapi döntéseik – természetre nehezedő – súlyát.
 
 
Az alkotó csapat többféle verziót dolgozott ki, így a játékosok korához, számához és a terem méretéhez igazíthatja a tanár/játékvezető, hogy melyiket választja.
 
Ezenkívül nagy előnye, hogy könnyen, minimális anyagi ráfordítással elkészíthető a szükséges tábla, melyen üres korongok jelzik az aludoboz életének állomásait. A feladat ezeknek a megfelelő sorrendbe állítása, a köztük lévő ok-okozati viszony feltárása. Ebben a tanár/játékvezető irányított kérdésekkel és hasznos háttérinformációkkal segíti a játékosokat, valamint a játék végén együtt vonják le a következtetéseket.
 
A különböző állomásoknál ilyen kérdésekkel és plusz információkkal találkozhatunk:
–       Keletkezik-e a természetben szemét?
–       Tudtad-e, hogy 1 tonna alumínium előállításához 4 tonna bauxitra van szükség, aminek – többek között – melléktermékeként 1 tonna, nehézfémekben gazdag vörösiszap keletkezik?
–       1 tonna alumínium előállításához 30-szor több energia szükséges, mint 1 tonna üvegéhez.
 
A kérdésekhez feladatok is kapcsolódnak, melyek arra kényszerítik a gyerekeket, hogy döntést hozzanak az elhangzott információk ismeretében.
Például a bolt állomásnál felmerül a kérdés: Hogyan máshogy csillapíthatnád a szomjadat? – utalva ezzel arra, hogy szomjoltásra a csapvíz is kiváló.
Ennél a pontnál szerepel a játékban egy “körforgáson kívüli” pozitív elem – a piac – is, ami azért (is) jó választás, mert ott szinte semmit sem lehet alumínium csomagolásban kapni.
A doboz kiürülése után – ha mégis azt választják – ismét dönteniük kell: kidobják a szemetesbe, vagy szelektíven gyűjtik?

A játék célja az, hogy a gyerekek számára egyértelműen kirajzolódjanak a helyes megoldások: az újrahasznosítással bezárul a kör, a folyamat újabb nyersanyag-felhasználás, illetve felesleges hulladéktermelés nélkül folytatódik (zárt), míg ha a szeméttelepen lerakásra kerül, a körforgás megszakad (nyílt).  
 
A játék időtartama 40 perc, azaz 1 tanóra alatt teljesíthető.
 
 

Változatok

 
A készítők egy költséghatékony, egyszerűen kivitelezhető játék létrehozására törekedtek, ezért minden “hozzávaló” letölthető nyomtatóbarát verzióban.
 
1. Táblajáték

A kinyomtatható tábla (130 x 90 cm), melyen az állomások helye üresen van hagyva, akár egy flipchartra vagy falra is felragasztható. Az állomások képét kinyomtatva megkapják a gyerekek, ezeket nekik kell egymással vitatkozva, érvelve a megfelelő helyre illeszteniük – az irányított kérdések és háttérinformációk birtokában.

Egy aludoboz élete játék
Táblajáték. Kép: Kump Edina

 
2. Élőkép játék

A kissé nehezebb verzióban nincs szükség a táblára, csak a kinyomtatott állomásokra és néhány szalagra vagy madzagra. A játékosok a tábla, azaz a keretrendszer segítsége nélkül kell, hogy rájöjjenek az egyes állomások sorrendjére, az azok között fennálló relációra. Ez esetben az élmény még mélyebb, személyesebb lesz.

Egy aludoboz élete
Élőkép játék. Kép: Kiszel Kata

 
Míg a táblajátékot 10-14 év közötti, 5-10 fős csoportoknak javasolják, addig az élőkép játékot 14-18 év közöttieknek és nagyobb, akár 20-30 fős csoportnak.
 
 
A játék első verzióját 2014 májusában tesztelték a váci Göncöl Házban, az ÖKO-Pack Játszóház elemeként. Itt 3 nap alatt 6 iskola 12 osztálya, közel 400 gyerek játszott vele, akik között 12 fogyatékkal élő is volt. Véleményük és tanáraik visszajelzése, valamint az IUCN CEC tagok értékelése alapján került kialakításra a végleges verzió.
A játék átvétele iránti igényt már most több országból jelezték, amit szintén sikerként könyveltek el az alkotók, akik bíznak benne, hogy a játék továbbfejlesztésére, kiterjesztésére is lesz mód a későbbiekben.
 
 

Hol érhető el?

 
Az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. pedagógusoknak szóló aloldaláról bárki számára letölthető a játék összes eleme, azaz a tábla, az állomások, a játék leírása, a kérdések és a háttérinformációk is.
A cél ugyanis az, hogy a tanárok kezébe egyszerű, költséghatékony, mély ismeretet biztosító, mégis játékos keretek között zajló környezeti nevelést támogató eszközt adjanak. 

 

 

 

 

Címkék: