Csúszik? – Síkosságmentesítés a városban

Búza Viktória
Szerző: · 2018-03-05 | 16:47· Fókusz

Bár már március van, a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés sajnos még mindig aktuális probléma, és az előrejelzés szerint Sándor, József és Benedek is csak mínuszokat fog a zsákjában hozni. Így sajnos a cím március elején is aktuális, sőt most aktuális igazán, hiszen a január kimondottan enyhe volt.

 

Idén lesz 10 éves a kormányrendelet, ami sok esetben a só használatának mellőzését írja elő (346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről, 5. §). Ennek ellenére sajnos a mai napig ez a leggyakrabban használt síkosságmentesítő anyag. Ennek egyik oka talán abban is rejlik, hogy a kormányrendelet a „só”-t nem pontosítja, így a legtöbben csak a konyhasót (NaCl) értik alatta és nyugodtan használnak más ásványisókat (leggyakrabban Esi-tiger só, CaCl2), miközben ezek éppúgy károsak a környezetre.

IMG_7374

Angyalföld, 2018. március 2.

A Kormányrendeletet 2010-ben módosították, miszerint “a belterületi közterületen –  a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.”

Megkérdeztük a Budapest területén illetékes FKF Nonprofit Zrt.-t, hogy milyen anyagokat használnak síkosságmentesítésre és milyen célgépekkel, technológiával történik ezeknek az útfelületre juttatása. Sajtóosztályuktól az alábbi választ kaptuk:

“Az FKF Nonprofit Zrt. feladata télen a szilárd burkolatú utak síkosságmentesítése. Ezt a munkát Mercedes Unimog, Atego, Axor, Actross, valamint MAN gyártmányú multifunkciós célgépekkel végezzük, amelyek a téli munkarendünk kezdetére, november 15-re átszerelésre kerülnek, tolólapot, hintőanyagtartályt, és szórótányért kapnak. A munkagépek korszerűek, elektronikus vezérlésűek, a fülkéből pontosan állítható a kijuttatásra kerülő síkosságmentesítő anyag mennyisége, valamint a szórási szélesség.
Járműveink többsége nedves szórásos technológiával dolgozik, kalciumklorid oldattal permetezi a kiszórásra kerülő útszóró sót (NaCl), így az megtapad a burkolaton, intenzívebben fejti ki olvasztó hatását.
A fás szárú növények védelmére hozott “346/2008. (XII. 30.) Kormány rendelet – a fás szárú növények védelméről” értelmében a szilárd burkolatú utak síkosságmentesítésére továbbra is alkalmazhatók a klorid tartalmú anyagok.
Társaságunk a fasorokban, közjárdákon, közlépcsőkön, díszburkolatokon már évek óta zeocalt alkalmaz.
Az FKF Nonprofit Zrt. akkreditált környezetvédelmi laboratóriuma folyamatosan elvégzi a beszállításra kerülő síkosságmentesítő anyag vizsgálatát, valamint a téli időszak végén ellenőrzik az útburkolat lemosását is.”

téli célgépgépszemle

Kép forrása: fkf.hu

 

Mi a baj a sóval?

Egyelőre nincs olyan alternatíva (leginkább gazdasági okok miatt), ami a sót igazán helyettesíthetné, és ennek bizony környezetünk látja kárát. Mint a kormányrendelet nevéből is látszik, elsősorban az útszéli fás szárúak megóvása indokolt, de a só káros a talaj élővilágára – a növények mellett a rovarokra is – mivel kiszorít számos fontos tápanyagot. De érezhetjük ezt a negatív hatást saját magunk is, például amikor a kutyánk nem akar sétálni, mert szétmarja a tappancsát a só, vagy amikor a cipőnket teszi tönkre tél végére.

 

Mi a megoldás?

Én ez esetben is az egyéni felelősségvállalásban látom az előrelépést. Azon ugyanis nem tudok változtatni, milyen síkosságmentesítő anyagokkal dolgozik az FKF, vagy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (és az utakon a klorid tartalmú anyagok használata megengedett), de a saját hozzáállásomon igen. Különösen igaz ez a családi házban élőkre, akiknek az otthonuk előtti járdaszakasz tisztán tartásáról maguknak kell gondoskodniuk.

A legfontosabb lépés a lehullott hó mielőbbi eltakarítása, hiszen minél tovább marad ott (és gyűlik) annál nehezebb dolgunk lesz, mert letapossák a járókelők, ónoseső esik rá, olvadni kezd, majd visszafagy. Ha amint lehet, leseperjük a havat, sok gondtól kíméljük meg magunkat.
A legkörnyezetbarátabb megoldás persze az lenne, ha óvatosan járnánk-kelnénk a havas napokon, de ki akar kockáztatni? A csúszás megszüntetésére használhatunk homokot, faforgácsot, apró kőtörmeléket, illetve zeolitot (pl. olcsó macskaalomként vásárolható). Igaz, ezek a havat nem olvasztják fel.
Sajnos, jogos a fejünkben motoszkáló gondolat, hogy sózni sokkal egyszerűbb. Mind beszerezni, mind tárolni, mind kiszórni (ráadásul olvadást is eredményez), de tekintve, hogy általában Magyarországon csak néhány havas napról van szó egy télen, megéri rászánni az időt és beszerezni az alternatív és környezetbarát síkosságmentesítő anyagokat!

téli utcakép

Kép forrása: pixabay.com

 

És ha nem takarítom el?

Ez csak saját területen (pl. a kertünkben) lehet megoldás, hiszen közterületen (a házunk előtti járdaszakaszon) a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés az ingatlan tulajdonosának a dolga, illetve ha bérlő használja az ingatlant életvitelszerűen, akkor az ő felelőssége. Ha valaki mégis elcsúszik és megsérül, vagy más kára lesz, a felelőst gondatlanságból elkövetett bűncselekménnyel is vádolhatják, ami súlyos következményekkel járhat, ezért is érdemes odafigyelni a síkosságmentesítésre.