Elindult a 12. Ablakon Bedobott Pénz Program

Doró Viki
Szerző: · 2016-06-03 | 09:43· Etikus üzlet

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 2016. május 26-án hirdette meg a vállalatok, önkormányzatok és nonprofit szervezetek környezeti és pénzügyi hasznot egyaránt eredményező beruházásainak versenyét, az Ablakon Bedobott Pénz Programot. A programba – 2002-es indulása óta – 487 környezettudatos intézkedést neveztek, melyek összesen több mint 31 milliárd forint megtakarítást hoztak.

A KÖVET ügyvezetőjével, Bognár Károllyal és a program koordinátorával, Supka Bálinttal beszélgettünk.

 

 

Mi az Ablakon Bedobott Pénz (ABP) Program célja?

 

B.K.: Amikor 1995-ben a KÖVET Egyesület megalakult, akkor a környezetvédelem még nem volt a cégek látóterében. Léteztek kezdeményezések, természetesen létezett bizonyos szintű szabályozás, de az sem a hatóságok, sem a társadalom  részéről nem volt hangsúlyos elvárás a vállalatokkal szemben, hogy úgy termeljenek és úgy szolgáltassanak, hogy közben környezettudatosak is legyenek. A KÖVET hívta fel arra a figyelmet, hogy a csővégi megoldások nem vezetnek eredményre, helyette megtervezett folyamatokban kell gondolkodni és szigorú környezetközpontú irányítási rendszert kell alkalmazni. Egyesületünk tehát a cső eleji környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt. Aztán szép lassan ez trenddé vált, Magyarországon és Kelet-Európában is egyre inkább ebbe az irányba történt előrelépés.

Ekkor kezdett a szervezet azon gondolkodni, hogy miként lehetne a vállalatvezetőket rávenni arra, hogy a környezetvédelemhez és ezen keresztül a környezeti fenntarthatósághoz is pozitívan viszonyuljanak. Egy vállalatvezetővel szemben ugyanis vannak és mindig is lesznek profitelvárások, és a vezetők sokáig úgy érzékelték, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenység nem tesz hozzá a profithoz, sőt, akár csökkentheti is azt. Ezért meg kellett győzni őket arról, hogy lehet ezt másképpen is szemlélni. Például úgy, hogy a környezet védelme érdekében egy jó ötlet megvalósítása nem kerül sokba, viszonylag hamar megtérül és utána már csak termel. Tehát a környezetvédelembe tett befektetés nem ablakon kidobott pénz!

 

 

A Környezeti Megtakarítási Díjakat különböző kategóriákban lehet elnyerni. Melyek ezek?

 

megtakaritas_dij
S. B.: Az első kategóriába, amely a „Legszebb mosott gyümölcs tálban” nevet viseli, azokkal az intézkedésekkel lehet pályázni, amelyek semmilyen anyagi ráfordítást nem igényelnek, tehát azonnal megtérülnek. A második „A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”, ahova a három éven belül megtérülő beruházásokat várjuk, a harmadik pedig „A legnagyobb magasan csüngő gyümölcs” névre hallgat, amely a három éven túl megtérülő projektek kategóriája.

A kategória elnevezések azt jelzik, hogy mennyire könnyű elérni a kívánt megtakarítást. Elég csak a gyümölcsöt megmosni, vagy létrára kell mászni hozzá.

 

Van egy különdíjunk is, amit idén két kategóriában osztunk ki. A „Karbonmegtakarítás”-on belül, ami a legnagyobb CO2 egyenérték kibocsátás csökkenést elérő intézkedést jutalmazza, különdíjjal tüntetjük ki a cégeket és a nonprofit indulókat is. Ez utóbbi az idei év egyik újdonsága.

 

 

Van olyan intézkedés, legyen az ABP-n belül vagy azon kívül, amelyik különösen emlékezetes?

 

B.K.: Több ilyen is volt, de hadd mondjak el egy olyan esetet, amelyet az egyik konferenciánkon adott elő egy vállalati szakember, s olyan hihetetlenül egyszerű volt, hogy engem nagyon megragadott. Ez egyébként egy tipikus „mosott gyümölcs tálban”. Tehát a kolléga arról számolt be, hogy ők sokszor kikérik a dolgozóik véleményét, s e célból innovációs dobozokat is kihelyeztek. A munkagépeik átlagban 8 bar nyomáson dolgoznak, de ezt elő is kell állítani, energiát igényel. Az egyik dolgozó rákérdezett, hogy miért pont 8 bar, miért nem 7? Kipróbálták, és kiderült, hogy a gépek túlnyomó többsége 7 baron is tökéletesen működik, csak előtte soha senkinek sem jutott eszébe feltenni ezt a kérdést!

Értékeljük az ilyen kreatív megoldásokat, mert azt bizonyítják, hogy minden szervezet tarsolyában ott van a lehetőség, csak észre kell venni. Szeretnénk hinni, hogy az ABP hatására a kreatív erők jobban összegyűlnek egy pontba, és ez ösztönzést ad a cégeknek és a dolgozóknak is, hogy lehet jobban, hatékonyabban is csinálni.

 

 

Az elmúlt 11 ABP alapján megállapíthatóak bizonyos trendek? Melyik kategória például a legnépszerűbb? Hova érkezik a legtöbb nevezés?

 

S.B.: „A legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs” kategóriába érkezett eddig a legtöbb nevezés. Összesen 487 intézkedés született az elmúlt 11 ABP Programban. Ezek 31,05 milliárd forint pénzügyi megtakarítást eredményeztek, aminek 36%-a ebbe a kategóriába tartozott. Megfigyelhető egy olyan trend is az évek során, hogy egyre több az energiával kapcsolatos beruházás, megtakarítás.

ABP_infografika

Az eddigi 11 ABP eredményei számokban

 

Csak megvalósult beruházásokkal lehet nevezni?

 

B.K.: Igen, maximum öt évvel korábbi, megvalósított beruházásokkal, intézkedésekkel lehet pályázni. Így már konkrét megtakarítási adatok is a szervezetek rendelkezésére állnak.

 

 

Hogyan zajlik a verseny folyamata?

 

S.B.: 2016. május 26-án meghirdettük a pályázatot, szeptember végéig lehet beadni a szándéknyilatkozatot. December közepéig kell elkészíteni az esettanulmányt, ami egy kétoldalas rövid leírása a megvalósult projektnek és az eredményeinek. Ezután a KÖVET auditorai a helyszínen ellenőrzik, hogy a leírtak megfelelnek-e a valóságnak. Az új kategóriákban ezeket CO2 egyenértékre is át kell számolni – ebben mi segítünk, ha valakinek nincs benne tapasztalata. A zsűri az intézkedéseket értékeli, az ünnepélyes díjátadóra pedig 2017 májusi konferenciánkon kerül sor.

 

 

Kik a zsűri tagjai?

 

S.B.: Dr. Dobi Bálint, az FM Környezetmegőrzési Főosztályának vezetője; Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK egyetemi docense; Jóri Zoltán, a Continental munkabiztonsági és környezetirányítási vezetője; Latorczai Zsombor, az MVM környezetvédelmi osztályvezetője és Herner Katalin a KÖVET igazgatóhelyettese.

B.K.: Igyekeztünk a vállalati, államigazgatási, akadémiai és civil szektorból is felkérni zsűritagokat. Sokféle tudás és megközelítési mód egyesül így a zsűriben.

 

 

Általában kik vannak többségben a jelentkezők között: a kkv-k vagy a nagyvállalatok? Hogyan változott ez az évek során?

 

B.K.: Alapvetően a nagyvállalatok vannak túlsúlyban, hiszen elsősorban ők vannak berendezkedve arra, hogy mérjenek, hogy folyamatokat szabályozzanak.

 

 

Hogyan lehet a kkv-kat motiválni? Cél ez egyáltalán?

 

B.K.: Mindenképpen! Szeretnénk, ha idén több kkv és önkormányzat nevezne a versenybe, hiszen nekik talán még zsebbe vágóbb az, hogy mennyit tudnak megtakarítani, mivel jóval kisebb büdzséből gazdálkodnak, mint a nagyvállalatok. Ennek érdekében a nevezési díjakat is úgy alakítottuk ki, hogy ne jelentsen számukra akadályt, többféle kedvezményt is kidolgoztunk.

Az önkormányzatok azért fontosak, mert a világ elment a smart city-k és smart megoldások irányába, és úgy látjuk, Magyarországon is vannak már olyan települések, amelyek értik ezt a koncepciót és konkrét akciókat is kidolgoztak. Ők példát mutathatnak, motivációt adhatnak a többi településnek, ezért különösen fontos, hogy láthatóvá váljanak széles körben is.

Bognar_Karoly

Bognár Károly, a KÖVET ügyvezető igazgatója bejelenti az ABP program indulását

 

Mikor lennétek elégedettek?

 

B.K.: Természetesen akkor, ha minél többen jelentkeznének a megmérettetésre, és közöttük szép számmal lenne önkormányzat és kkv is a nagyvállalatok mellett. Ezen túl, mivel a program alapvető célja a példamutatás, azt szeretnénk, ha minél többen ismernék meg ezeket a jó gyakorlatokat.

 

 

Miért érdemes csatlakozni a Programba?

 

S.B.: Az öt kategória legjobbjainak díjazásán túl a 2018-as Európai Üzleti Díj a Környezetért elnevezésű versenyre is továbbjutnak a Környezeti Megtakarítási Díjjal kitüntetettek. Minden résztvevő bekerül az ABP kiadványba, az online adatbázisba és a Lépések szakmai lapba, médiatámogatóinkon keresztül pedig a sajtóban is híre megy az eseménynek.

B.K.: A legnagyobb nyereség egyrészről szerintem az, hogy sokan tisztába kerülnek a saját folyamataikkal, másrészről pedig részei lesznek egy olyan közösségnek, aminek fontos a fenntarthatóság.

 

 

Mi az első határidő?

 

S.B.: 2016. szeptember 30-ig kell a szándéknyilatkozatot elküldeni, ehhez a formanyomtatvány már letölthető a www.ablakonbedobottpenz.hu oldalon. Ezt követően december 12-ig van idő az esettanulmány elkészítésére.

 

 

Milyen más projekteket tervez a KÖVET az idei évre?

 

B.K.: Hamarosan megjelenik Tóth Gergely, a KÖVET főtitkárának könyve, a Gazdasággép, ennek lesz egy bemutatója, illetve év végéig négy egyetemen szervezünk író-olvasó találkozókat. A már megszokott céglátogatásokra is készülünk, következő utunk a Derecskei Gyümölcsösbe vezet június 15-én. Hosszú idő után augusztusban újra megszervezzük nyári egyetemünket, amelynek fókuszába – több idei programunkhoz hasonlóan – az új gazdaság kerül. Végül, de nem utolsósorban van egy nagy – hároméves – projektünk közösen a Herman Ottó Intézettel, amelynek egy francia karbonlábnyom-számítási módszertant tesztelünk magyar szervezetekkel. A cél, hogy ebből előbb-utóbb egy európai szintű módszertan alakuljon ki. Tehát azoknak, akik részt vesznek a tesztelésben – 36 cég jelezte eddig – jó esélyük van arra, hogy ha létrejön az európai egységes karbonlábnyom-számítási követelmény, szabályozás, akkor könnyedén teljesíteni tudják majd annak elvárásait. Természetesen az éves őszi konferenciánk sem marad el és Winter-díj is lesz idén.

 

 

Rengeteg izgalmas projektet soroltál fel, miközben új ügyvezetőt kerestek. Nyilván sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen változást hozhat ez a KÖVET életébe?

 

B.K.: Valóban, a KÖVET-ben változások zajlanak, de úgy gondolom ez természetes folyamat. Nagyon rossz lenne, ha egy több mint 20 éves szervezet nem változna. Ettől önmagában nem kell megijedni. Az, hogy a KÖVET-be új emberek jönnek, új szemléletet hoznak, a szervezetnek csak a hasznára válhat. Folyamatban van az új ügyvezető kiválasztása és biztos vagyok benne, hogy hamarosan ő és a megújult elnökség új pályára fogja állítani a KÖVET-et.

 

Címkék: , ,