Egyre melegebb, szárazabb nyarak, egyre csapadékosabb telek. Erre lehet számítani itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben. Magyarország ugyanis Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik az éghajlatváltozás káros hatásai szempontjából.
Borús kilátások
2015-ben ötször rendeltek el hőségriadót, az utolsót szeptemberben. Az idei nyár – eddig – hűvösebbnek ígérkezik, de ki tudja, milyen őszre számíthatunk. Az előrejelzések szerint a jövőben tovább fog csökkenni a csapadékos napok száma és az éves csapadékmennyiség, a kevés hűsítő eső pedig hirtelen, nagy mennyiségben és gyakran heves zivatarok kíséretében zúdul majd le. Az intenzív csapadékhullások során a víz nagyobb része nem tud beszivárogni a talajba, ami növeli az árvízveszélyt. Egyre több csapadékra lehet viszont számítani télen, ez azonban nem tudja majd ellensúlyozni a jelentős nyári csapadékcsökkenést. Erősebbekké válnak a szélviharok, nőnek a szélsebességértékek, s erre a téli időszakokban is számítani kell.
Kép forrása: kapos.hu
Már nem megelőzni kell az éghajlatváltozást. Hiszen itt van, érezzük a saját bőrünkön. Mit tehetünk? Alkalmazkodhatunk hozzá.
Például azzal, hogy a többségében nagyon rossz energetikai besorolásba tartozó hazai épületállományt megfelelően szigeteljük!
A megfelelő hőszigetelés haszna
Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem az említett veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező. A hatékony hőszigetelés által megtakarítható fűtési igény a globális felmelegedést okozó széndioxid-kibocsátást is csökkenti és takarékoskodik a kőolajkészletekkel.
Emellett a lakossági energiahatékonysági beruházások hatással vannak a magyar gazdaság helyzetére is, munkahelyeket teremtenek és költségvetési bevételt eredményeznek. A vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden adóforint többszörösen megtérül.
Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakossági ingatlanok komplex energiahatékonysági fejlesztéseit. Ennek köszönhetően 340 ezer új munkahelyet teremtett, 5,4 milliárd euró adóbevétel többlet keletkezett, vagyis a befektetés ötszörösen megtérült.
„Számításaink szerint Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan programot, amely már a második évtől többszörösen megtérül. Évi 25 ezer új munkahely létesülne, akár 70 millárd forint költségvetési bevételt jelentene, fellendülne az adózott építőanyag forgalom, és segítené a kis- és középvállalkozásokat is”— mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketingvezetője.
A beruházások hatására az ország földgázimportja akár 4%-kal csökkenne, pozitívan hatna a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nyomán pedig az állam további kvótabevételekre is szert tehetne.
Légkondi: az energiazabáló
Habár a köztudatban az él, hogy a szigetelés elsősorban a hidegtől véd meg minket, fontos kiemelni, hogy az egyre melegebbé váló nyarak egyre komolyabb problémát jelentenek. A klímaberendezések egyre terjedő használata tovább növeli a szén-dioxid-kibocsátás mennyiségét és a nyári villanyszámlát is jelentősen megemeli. A Knauf Insulation szakértői szerint ugyanakkor a természetes anyagokból készült hőszigetelés, árnyékolással együtt 5-7 °C fokkal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, hatékony és környezetbarát megoldást nyújtva a nyári kánikula ellen.
A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó szén-dioxid- kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk. Környezetvédelmi és iparági szakértők is egyetértenek abban, hogy a természetes anyagból készülő hőszigetelés lényegesen jobb megoldást jelent.
„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója.
„Egy átlagos hűtő berendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, vagyis havi 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlát okoz” – tette hozzá az igazgató.
A MAVIR (Magyar Villamosenergiaipari Rendszerirányító Zrt.) tájékoztatása szerint ma már nyáron, tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt az átlagosnál 15-20%-kal is több lehet a villamosenergia felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét. Minél többet használjuk ugyanis a légkondicionáló berendezéseket, azok széndioxid kibocsátása miatt a globális felmelegedés ördögi kör szerűen annál nagyobb mértékben nő.
A MAVIR, adatai szerint 2015-ben az ország villamosenergia-felhasználása meghaladta az eddig mért legmagasabb nyári csúcsterhelést. Július 8-án, amikor 29-30 °C volt a napi középhőmérséklet 6.457 MW áramot fogyasztottunk, ez a fogyasztási csúcs pedig magasabb volt a január 8-án mért, 6.447 MW téli villamosenergia fogyasztási csúcsértéknél is. A rendszerirányító tapasztalata szerint azt követően, hogy a napi átlaghőmérséklet eléri a 24°C-ot, minden további egy fokos emelkedés plusz 90-100 MW-tal növeli meg az ország villamosenergia fogyasztását.
Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 50%-os energiamegtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 °C fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 24 év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.
Természetesen a szigetelőanyag előállításához is szükség van energiára, ennek mértéke azonban messze elmarad attól az energiamennyiségtől, melyet az épületeink szigetelése által biztosított energia-megtakarítása jelent. A Knauf Insulation számításai szerint ugyanis, megfelelő szigetelőanyaggal, egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak előállításához szükség volt. A magastetők szigeteléséhez használt üveggyapot szigetelés gyártásához szükséges energiaibefektetés már 6 hét, a külső falakra alkalmazott kőzetgyapot szigetelés gyártásának energiaigénye pedig 9, illetve 10 hét alatt „megtérül”.
A szigetelés tehát már ilyen rövid időn belül megtakarít használójának annyi energiát, amennyit gyártásához használtak fel, így ezzel az eredménnyel valószínűleg világrekorder a pozitív „energiaszaldó” elérésének idejét tekintve.
Hirdetés
