Bizonyára sokaknak ismerős az érzés, amikor a fűtésszámlával szembesülve nem értjük, miért fizetünk olyan sokat, miközben alig fűtünk! Vagy a hőérzetünk csal meg, és valójában 30 fokos szobákban tengetjük napjainkat? Aligha! Sokkal inkább arról van szó, hogy otthonunk helyett az utcát fűtjük. Pedig épp az energiamegtakarítás lenne a cél!
Magyarország teljes energiafogyasztásának kb. 32%-át a lakosság energiafogyasztása teszi ki, ami aránytalanul magas a környékbeli országokhoz viszonyítva (Csehországban 26%, Ausztriában 23%, Szlovákiában 20%). Az „elszökő”, nem megfelelően hasznosuló energia legnagyobb része – amely mind költségeinket, mind széndioxid-kibocsátásunkat növeli – a lakások falain keresztül távozik.
A jó hír az, hogy ott is állítható meg: hőszigeteléssel a fűtési célú energiafelhasználás akár 50%-át is megtakaríthatjuk!
Ez a szám természetesen az évszakok és a falak állapotának függvényében változik: télen átlagosan 35-40%, de különösen hideg időszakban akár 60-65% is lehet, míg nyáron 5-7°C-kal csökkenthető a lakások belső hőmérséklete, ez pedig a fűtés- és villanyszámlák összegét is közel azonos arányban csökkenti.
Épületeink energiafogyasztásának mérséklésén keresztül a megfelelő szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.
A hazai épületállomány állapota
A magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult. Egy átlagos magyar családi ház esetében a falakon a hő 20-35, a tetőn 15-25, a födémen és a padlón át pedig 10-15%-a távozik.
Ha ezen épületek energetikai korszerűsítése megtörténne, akkor az ország teljes energiafogyasztásának 8%-a lenne megtakarítható, amivel közelebb kerülnénk az uniós – és immár hazai – energiahatékonysági stratégiában 2020-ra meghatározott célértékhez is.
Ehhez képest…
A Knauf Insulation-nek, a világ egyik vezető építőipari vállalalatának korábbi adatai szerint a szigetelés vastagságát tekintve el vagyunk maradva nemcsak a környezettudatos nyugati, de a környező országoktól is. Míg a magyar épületek homlokzati szigetelésénél átlagosan csak 80-90 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, addig Szlovákiában ez átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm.
Polisztirol (EPS) vagy kőzetgyapot?
A két anyag hőszigetelő képessége közel azonos, de a kőzetgyapot természetes alapanyagokból készül, nagyon jó légáteresztő és ellenáll a tűznek. Habár alkalmazása 22-25%-kal többe kerül, mégis megéri ezt választani és akár a 20 cm-es vastagságig meg sem állni.
Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy a vastagabb szigetelés vajon a házépítés költségeinek mekkora hányadát teszi ki?
A jövő energetikai követelményeinek is megfelelő, kiváló minőségű, tűzbiztos, páraáteresztő, zajgátló ásványgyapot hőszigetelő rendszer költsége a ház árának átlagosan 10%-át adja. Cserébe az általa elérhető energiamegtakarítás sem elhanyagolható: falazattípustól függően az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-kal csökkenti a fűtésköltségeket.
Kőzetgyapot szigetelő
A Knauf Insulation által az ingatlantulajdonosok körében végzett felmérés szerint, noha a magyar lakosság többsége (85%-a) tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44%-uk mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben. 75%-uk anyagi okok, vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem tudott belefogni a korszerűsítésbe.
Magyarországon a háztartások 10%-a él energiaszegénységben (főként vidéken, családi házban, gázzal fűtő emberek), azaz fordítja összjövedelmének legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére, ezért érthető, hogy sokan önerőből nem tudnak a szükséges felújításokba belevágni.
Pedig a Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések – köztük a szigetelés – jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.
Persze, ehhez elengedhetetlen lenne az állami szerepvállalás – támogatás – is, például pályázati források vagy kedvezményes hitelek biztosításával.
Hirdetés
