A környezetvédelem ma egy igen népszerű téma, naponta halljuk a jövőnket érintő híreket, hogy a természeti erőforrásaink végesek és ökológiai válságban vagyunk, amely egyre inkább kihat a mindennapjainkra is. Azonban az egyáltalán nem mindegy, hogy ezek az üzenetek miként vannak „tálalva”: cselekvésre sarkallnak? Vagy inkább elfordítjuk a tekintetünket a problémáról, mondván, hogy úgysem tehetünk semmit? Netán még erősítik is helytelen szokásainkat?
A pszichológusok szerint nagyon nem mindegy, hogy milyen formában jutnak el hozzánk a környezeti válságról szóló üzenetek – a kommunikáció milyensége ugyanis befolyásolja a várható viselkedésünket. Kutatási eredményeik segíthetnek megtalálni a megfelelőbb kifejezéseket, amelyek jobban ösztönzik a környezetbarát gondolkodás és viselkedés kialakulását.
Senki nem vonhatja kétségbe, hogy napjainkban soha nem látott bioszféra átalakulásnak vagyunk szemtanúi, amely egyre jelentősebb fenyegetést jelent az emberi egészségre és jól-létre. Egyre többen jutnak arra a következtetésre, hogy
Egyre több pszichológust mozgat meg az ember-természet egyensúlyának kérdésköre, illetve az, hogyan lehet még több egyén figyelmét megfelelő módon felhívni a lehetséges veszélyekre és megoldásokra.
Szemetelni tilos! vs. Mentsd meg a Földet!
Vajon melyik működik jobban?
A szociálpszichológia területén számos terepkutatás történt annak érdekében, hogy feltérképezzék a környezetbarát viselkedésre ösztönző kifejezéseket.
Az egyik kutatás helyszíne egy hotel volt, ahol arra kívánták ösztönözni a lakókat, hogy a törölközőjüket használják többször is. A kutatók öt különböző kártyát helyeztek el véletlenszerűen a szálloda 260 szobájában.
A következő feliratok szerepeltek rajtuk:
2. „Segítsen megóvni a környezetünket!”
3. „Dolgozzon velünk a környezet megóvásán!”
4. „Segítsen megóvni az erőforrásokat a következő generáció számára!”
5. „Csatlakozzon honfitársaihoz azzal, hogy segít megóvni a környezetet!”
Az utolsó üzenet bizonyult a leginkább célravezetőnek, ami egy szociális norma formulát tartalmaz – az ezt olvasók 41%-a cselekedett a kívánt módon. 31%-kal a második legnépszerűbb mondat a 4-es számú volt, amely a jövő generációjának fontosságát hangsúlyozta.
A legkevésbé eredményesnek az 1. mondat számított, amelyben a hotel kérte a segítséget, az ezt olvasók közül csupán minden 5. lakó használta újból a törölközőjét.
A közvetlenség működik
Nemzeti parkokban is folytattak teszteléseket, ahol hatékonynak bizonyultak az olyan egyszerű és direkt üzenetek, mint például a „Fűre lépni tilos!”, ami pontosan megmondja, hogy mit ne csináljanak a látogatók.
Olyan üzenetek is sikeresen vizsgáztak, mint a „Kérjük ne térjenek le a kijelölt útvonalakról, annak érdekében, hogy tényleges védettséget élvezzenek a mamutfenyők és a helyi vegetáció!”.
A túrázók csupán 5%-a nem tett eleget ennek a felkérésnek.
Ugyanakkor mindenfajta jelzés hiányában az emberek több mint 30%-a letért az útról.
Negatív felhangú jelmondat esetében – „Nagyon sok látogató tért le a kijelölt ösvényről, megváltoztatva ezzel a hely természetes állapotát!” – szintén magas, 18% feletti volt a szabályt áthágók száma. Látható, hogy a negatív társadalmi példát hangsúlyozó üzenet hatástalanabb volt, mint a közvetlen kérés.
Szociálpszichológiai kutatások azt támasztják alá, hogy amikor az emberek új szituációban találják magukat, ahol ki kell találniuk, hogy mit tegyenek, akkor hajlamosak követni az előírt társadalmi normákat. Ezen normák azt üzenik, hogy „Mindenki így csinálja!”, ehhez pedig lehet igazodni. Fordított esetben, amikor pedig valaminek a megtörténtét szeretnénk elkerülni, akkor sikeresen működnek a tiltást tartalmazó üzenetek – „Ne csináld ezt!” – , mert az emberek hajlamosak betartani az elvárt viselkedést, ha közvetlen és egyenes felszólítást kapnak arra nézve, hogy mit ne csináljanak.
Hogyan használhatjuk fel a környezetvédelmi kommunikáció területén a kapott eredményeket?
A pszichológusok azt találták, hogy a legkisebb eltérés is okozhat viselkedésbeli különbségetek, ezért nagyon fontos, hogy a legmegfelelőbb üzeneteket használjuk kommunikációnk során – főként mert vannak olyanok is, amelyek egyenesen a visszájára sülhetnek el!
A kutatások szerint a „Mentsd meg a Földet!” típusú kampányszövegek nem célravezetőek. Sokkal valószínűbb, hogy hatékony lesz egy konkrét cselekvésre vagy nem cselekvésre felszólító üzenet, mint egy absztrakt.
Alkalmazva tehát a fentebb tárgyalt eredményeket a zöld kommunikáció területén – vagyis a társadalmi normák erejét és a helytelen viselkedés közvetlen formában való tiltását – hatékonyabban válthatunk ki környezettudatos viselkedést.
Forrás:
Cialdini, R. B. (2003). Crafting normative messages to protect the environment. Current Directions in Psychological Science, 12, 105-109.
Cialdini, R. B., Barrett, D. W., Bator, R., Demaine, L., Sagarin, B. J., Rhoads, K. v. L., & Winter, P. L. (in press). Activating and aligning social norms for persuasive impact. Social Influence. [As of October 2005]
Goldstein, N. J., Cialdini, R. B., & Griskevicius, V. (2005). A room with a viewpoint: Using norm-based appeals to motivate conservation behaviors in a hotel setting. Manuscript submitted for publication. [As of October 2005].
Winter, P.L., Sagarin, B.J., Rhoads, K., Barrett, D.W., Cialdini, R.B. (2000). Choosing to encourage or discourage: Perceived effectiveness of prescriptive and proscriptive messages. Environmental Management, 2(6): 588-594.
