Fogyasztói szokások felmérése Magyarországon I.

Európa-szerte számos intézkedés született az elmúlt években a hosszú távon is fenntartható társadalom kialakítása érdekében. Vajon hol foglal helyet ma a fenntarthatóság és a környezetvédelem Magyarország lakosságának életében? Folytatásos cikksorozatunkban a fogyasztói szokásokat vizsgáljuk 5 különböző korcsoport vonatkozásában!

 

A BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszékének hallgatójaként, diplomamunkám keretében közvéleménykutatást végeztem annak felmérésére, hogy a kitöltők mennyire vannak tisztában jelenkorunk környezetvédelmi problémáival, mennyire fenntartható a fogyasztásuk, szeretnének-e több információt és ötletet kapni arról, hogy mivel tudnák fenntarthatóbbá tenni életvitelüket. Továbbá, hogy mennyi időt és pénzt áldoznának a környezettudatosságra.

A felméréshez online kérdőívet használtam, amit kiegészítettem papír alapú kérdőívekkel is, hogy az internetet kevésbé használók véleményét is felmérhessem.

A 27 kérdésből álló kérdőívet 500 ember töltötte ki, 12-től 75 éves korig, az ország minden pontjáról. Voltak közöttük alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők; tanulók, dolgozók, munkanélküliek és nyugdíjasok, így széles képet kaphattam országunk fogyasztási szokásairól.

A kiértékelést követően minden korcsoport számára készítettem egy javaslatcsomagot, melyben az adott korosztály életébe legkönnyebben beépíthető megoldásokat összegeztem, és azt is figyelembe vettem, hogy az érdeklődésüket milyen kommunikációs csatornán keresztül lehet felkelteni.

Ezen a héten a 20 év alatti (később: 21-26 év közöttiek; 27-36 év közöttiek; 37-46 év közöttiek; 47 év felettiek) válaszadók eredményeit vizsgáljuk!

 

 

20 év alattiak

 

A 20 évnél fiatalabb fogyasztókat azért érdemes külön csoportként kezelni, mivel közülük legtöbben még tanulnak, ezért nem rendelkeznek önálló keresettel, azonban vásárlási szokásaik már kialakulóban vannak.

A 20 év alatti korosztály kitöltött kérdőívei alapján az látható, hogy a környezetvédelmi információkhoz, ismeretekhez leginkább szervezett iskolai programok keretein belül jutottak hozzá.

 

 

Hipotézis

 

Azt feltételezhetjük, hogy az iskolában megszerzett tudásuk friss, tisztában vannak a környezetvédelmi problémák jelentőségével. Ők a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben a leginkább jártasak. Vásárlásaik során az árat nem tartják annyira fontosnak, mivel nem érzik az anyagiak súlyát.

 

 

Valóság

 

Ezzel szemben a kérdőív kiértékelése során az volt megfigyelhető, hogy az öt korosztály közül

valamint az ökocímkével ellátott termékeket is ők keresik a legkevésbé. Bár a válaszadók 61%-a szeretne több információt tudni a termékek környezetbarát tulajdonságairól, mégis ez az arány a legkevesebb az öt korcsoport közül.

Véleményük szerint az ország környezetvédelméről elsősorban maguknak az állampolgároknak kell gondoskodniuk, ami azért nagyon fontos, mert

Hírekről leginkább internetes hírportálokon és közösségi oldalakon tájékozódnak (a válaszadók többsége naponta átlagosan 3 órát tölt közösségi oldalakon). Mobiltelefonjaikat kétévente cserélik. Bevásárló listát vásárlás előtt alkalomtól függően (75-a a válaszadóknak) készítenek.

Az öt korcsoport közül a 20 év alattiak számára a legfontosabb a termék esztétikája és dizájnja. Választásaik során erősen befolyásolja őket a termék márkája, minősége, de ugyanakkor az árat is nagyon fontos szempontnak tartják, az akciók is erősen hatnak vásárlásaikra.

Jelenleg nem fizetnének többet egy termékért, csupán azért mert az kevésbé környezetterhelő, mivel anyagi helyzetük ezt nem teszi lehetővé. Ha anyagi helyzetük megengedné, akkor viszont szívesen fizetnének akár 6-10%-kal is többet egy környezetbarát termékért.

60%-uk fogadna szívesen napi pár percet igénylő, a környezet megóvásával kapcsolatos tanácsokat, ami szintén elmarad a többi korosztály érdeklődése mellett.

 

Javaslatok

 

A 20 év alatti korosztálynak egyszerű, napi alig néhány percet igénylő tanácsokat érdemes adni, ami felkelti az érdeklődésüket a környezetvédelemmel és a tudatos fogyasztással kapcsolatban. Mivel napi több órát töltenek közösségi oldalakon, ezért megkeresésükre ezt a csatornát javaslom. Ahhoz, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a népszerű közösségi oldalakon, olyan profiloldalak létrehozása lenne célszerű, melyeken az általuk kedvelt hírességek népszerűsítik a környezetvédelem fontosságát.

Az elsődleges cél az, hogy a fiatalok érdeklődjenek, és egymás között beszéljenek ezekről a portálokról, illetve hogy a környezet megóvásának kérdése „trendivé” váljon. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha a 20 év alatti korosztályt száraz, tényszerű információkkal árasztjuk el, erőltetve a szelektív hulladékgyűjtést, a csapok gondos elzárását, a villany leoltását, amikor arra már nincs szükség. Természetesen, ezek fontos intézkedések, de a kutatás eredményei alapján az látszik, hogy a 20 év alattiak ezeket inkább betartandó szabályokként értelmezik.

Vetítsünk rövid filmeket nekik, melyekben ismertetjük a veszélyeztetett fajokat, és azokat a tényezőket, amelyek a kihalás szélére sodorták őket! Mutassuk be, hogy ezeknek az állatoknak az élőhelyeit azért rombolják le, hogy kielégítsék az emberek egyre növekvő fogyasztási igényeit! Erdőket irtanak, hogy papírt állítsanak elő a termékek csomagolásához, melyek végül a hulladéklerakó tetején végzik (jobb esetben újrahasznosításra kerülnek).

A 20 év alatti korcsoport esetében tehát a legfontosabb cél, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét arra, hogy milyen nagy felelősséggel tartoznak a környezet megóvása érdekében.

 

Cikksorozatunk második részében a 21-26 év közöttiek fogyasztói szokásait vizsgáljuk meg közelebbről!

 

Képek forrása: Bigstock.com

 

Címkék: fenntarthatóság, fogyasztás, környezettudatosság, környezetvédelem