Smart City – Budapest

Doró Viki
Szerző: · 2014-05-28 | 16:46· Fókusz

2014 elején elindult az első hivatalos smart city kezdeményezés Magyarországon. Célokról, értékekről és akadályokról beszélgettünk a projekt egyik vezetőjével, Zsargó Szilviával.

A smart city fogalom egyre gyakrabban bukkan fel, ha a komplex városfejlesztés a téma. Mit jelent pontosan és mióta használjuk?

A smart city tulajdonképpen egy fogalomkör, ami hasonlít a fenntartható fejlődéshez – mindenki picit a maga szájíze szerint értelmezi.
Az indulása nem köthető egy konkrét személyhez vagy időponthoz, inkább egy közös igény hívta életre. A világ különböző pontjain az urbanisztikával foglalkozó szakemberek hasonló problémákkal találkoztak és egymástól függetlenül hasonló megoldásokat dolgoztak ki rájuk. Idővel elkezdett kikristályosodni 6 terület, amelyet ma már elfogadottan a smart city 6 pillérének tekintenek. Ezek a smart economy, azaz a gazdaság, a smart environment, a környezet, a smart people, a városlakók, a smart governance, a kormányzat, a smart mobility, a közlekedés és a smart living, a városi életmód. Minden kategória további elemekre bontható, ezáltal még részletesebb, pontosabb képet kaphatunk. Például a ‘smart people’ csoportba ugyanúgy beletartozik a 21. századi oktatás, mint a befogadó társadalom.
A 6 pillér eddig is létezett, tehát a smart city nem hozott létre újat, előnye abban áll, hogy az egész fenntarthatóság témát egy keretrendszerbe foglalja.

Indikátorok:
1. Fenntartható gazdaság:
vállalkozás és innováció
produktivitás
lokális és globális összekapcsolódása
2. Fenntartható környezet:
zöld épületek
megújuló energia
fenntartható várostervezés
3. Felelős kormányzás:
elérhető kereslet és kínálat szerinti politika
átláthatóság és nyilvános adatok
IT szolgáltatások és e-kormányzás elérhetővé tétele
4. Megfelelő életkörülmények:
egészség
biztonság
élénk kulturális élet és boldogság
5. Környezetbarát közlekedés:
integrált infókommunikációs szolgáltatások
tiszta, nem motorizált közlekedési formák előtérbe helyezése
vegyes típusú használat
6. Tudatos ember:
kreativitás
befogadó társadalom
XXI. századi oktatás

Smart City kerék (Forrás: Boyd Cohen)

 

Ezek szerint a smart citynek nincs egy választott fő területe, problémaköre, amire megoldást keres?

A városi léttel az emberiség mindig is elégedetlen volt, csak ez korszakonként másban nyilvánult meg, más került a fókuszba. Minden szakértő, legyen szó közlekedésről vagy épp zöldterület-fejlesztésről, a saját koordináta-rendszerében gondolkodik. Ezzel szemben a smart city fogalomkör egyszerre vizsgálja ezeket a rendszereket – sejtszinten és a teljes város szintjén – és egy origóba helyezve képes összeilleszteni őket. Nagyon fontos, hogy ezek összhangban legyenek, mert valójában ezek együttműködésének a hiánya, vagy gyerekcipőben léte az akadálya a komplex, átlátható városfejlesztésnek.

 

Tehát szükséges, hogy az egyes “alterületek” egyformán elkötelezettek legyenek a végső cél, a smart city elérése iránt.

Ha idealisztikusan nézzük a dolgokat, akkor igen. Viszont azt látni kell, hogy nincs olyan szakértő, aki az urbanisztikától a közlekedésen át a kerttervezésig mindenhez értene és nem is kell, hogy így legyen. Viszont az nagyon fontos, hogy legyenek szakmai csoportok és a döntéshozók komolyan vegyék ezeknek a véleményét amellett, hogy megkérdezik a lakosságot is például arról, hogy ők az adott területre parkot szeretnének vagy inkább játszóteret? Meg kell adni a választás lehetőségét az embereknek.
Mind horizontálisan, a különböző szakterületek között, mind vertikálisan, a lakosság és a legfelsőbb döntéshozók között meg kell találni azokat a csatornákat, ahol az igény és a szolgáltatás találkozik.

 

Ez nem kis feladat…

Nem, és persze mi a Smart City Budapestnél sem vagyunk naivak. Tudjuk, hogy ez az ideális cél, erre törekszünk, és erre ösztönözzük a várost is.

Ha kimondjuk a célt, sokkal könnyebb afelé lépdelni, mintha összevissza kóvályogna az ember.

És ami számunkra nagyon fontos: megmutatni, hogy igenis Budapesten belül is rengeteg előremutató dolog történik! Még akkor is, ha az emberek vagy a szervezetek kétharmada nincs tisztában azzal, hogy az, amit ő tesz, az a smart city fogalomba beleillik. Sok jó kezdeményezés sajnos még egymásról sem tud. Ezért is van az, hogy elsősorban hazai példákat mutatunk be a weboldalunkon, mert ha azt mondjuk, hogy “nézzétek, a bécsiek milyen szuperül csinálják!”, akkor az védekezést vagy ellenérzést vált ki, mondván, hogy “persze, nekik könnyű!”

 

Mikor indult a Smart City Budapest?

2014 januárjában léptünk ki a nyilvánosság elé. A honlap elindulását egy rendezvénnyel ünnepeltük, ahol mindhárom szektor: a cégek, az önkormányzatok és a civilek is képviseltették magukat. Itt lehetőségük nyílt kötetlen formában a személyes kapcsolatépítésre, beszélgetésre.
Ezt megelőzően fél éven keresztül kutattuk a témát. Ennek az is a része volt, hogy 6 héten át egy-egy smart city elemet veséztünk ki az adott témában jártas meghívott szakértő segítségével. Fontosnak tartottuk ugyanis tisztázni, hogy mi magunk mit értünk alatta, mik azok a konkrét projektek, amiket ismerünk és szeretnénk bemutatni, illetve ami a sajátunk és szeretnénk véghezvinni.

 

Összeszokott csapat benyomását keltitek. Ki vagy kik állnak a szerveződés mögött?

A Mindspace, ami egy nonprofit kft. Ez egy 2011-ben alakult szakértői hátterű lelkes csoport, amely több más projektje mellett a smart city kezdeményezést is viszi. A tagok már a Mindspace előtt is együttműködtek egymással különböző projektekben, innen jött az ötlet, hogy ha már ennyire szeretünk együtt dolgozni és ilyen jó dolgok születnek belőle, akkor miért ne csináljuk a saját szervezetünkön belül?

images_Fokusz_Zsargo_Szilvia_by_Annaamaria_Bartha

Zsargó Szilvia (Fotó: Bartha Annamária)

Mire helyezitek a hangsúlyt?

Magára az emberre, aki létezik, felhasznál, közlekedik, szórakozik.
Arra akarjuk ráébreszteni az embereket, hogy lehet sok mindenen szomorkodni, de attól nem lesz senkinek sem jobb. Csinálni kell! Ha sopánkodás helyett a tettek mezejére lépnek, máris jobban érezhetik magukat. Ha pedig egy kis változást tudnak generálni, akkor arra büszkék lehetnek.

Fontos visszaadni az embereknek azt a hitet, hogy büszkék lehetnek a városukra és hogy ehhez ők is hozzájárulhatnak.

Ráadásul, ha jobban érzik magukat a bőrükben, ezt sugározzák a környezetük felé is. Ez a lényege az egésznek: hogy az emberek jól érezzék magukat ott, ahol élnek.

 

Hogyan lehet csatlakozni a Smart City Budapesthez?

A honlapunkon, a smartcitybudapest.eu-n gyűjtjük a jó példákat és szívesen vesszük a jelentkezést. Ha valaki úgy gondolja, hogy a projektje belefér a témába, akkor írjon nekünk és ha mi is egyetértünk, akkor örömmel bemutatjuk.

 

Van minősítő/kritérium rendszeretek?

Felmerült már ennek a lehetősége, de egyelőre nincs rá szükség. Az eddig bemutatott projektek olyanok, amiket már ismertünk és sokra még nem került sor. Szerencsére hosszú a listánk! Azt érezzük, hogy nagyon időszerű volt ez a lépés, mert régóta forrong, nyüzsög minden. Mi húztunk ezekre az egy irányba mutató kezdeményezésekre egy nagyobb ernyőt, persze úgy, hogy senkinek a projektjét nem akarjuk elvenni, csak egy szép csokorba fonni őket, hogy itthon és külföldön is bemutathatóak legyenek.

 

Tapasztalataitok alapján a 6 pillér közül melyiknél a legnehezebb változást elérni?

A smart governance-nél, egyértelműen. Vannak ott is jó példák, sok a nyitott önkormányzat, viszont ezen a területen nagyon nehéz az előrelépés, a bürokratikus rendszer miatt nagyon lassan lehet csak haladni.
A közlekedés azért nehéz ügy, mert ami nem a szemléletmód formálásán múlik, hanem az infrastruktúrán, az csak hosszú-hosszú évek eredményeképp valósulhat meg. Viszont bízunk abban, hogy ha sikerül az egyes emberek fejében “átkapcsolni” a dolgokat, akkor nagyobb lesz az irányukból érkező igény és könnyebben jöhetnek létre a változások.

 

Magyarországon van másik smart city?

Olyanról, aki így definiálná magát, nem tudunk.

 

Külföldi smart citykkel tartjátok a kapcsolatot?

Egyelőre nem, mert először stabil lábakon szeretnénk állni, de a honlapunk „első” nyelve azért az angol lett, mert sok nemzetközi partnerség kiépítését céloztuk meg és ahhoz, hogy kifelé is megmutathassuk, hogy Magyarországon milyen jó dolgok történnek, az angol nyelv használata célszerűbb. Hamarosan indul a magyar verzió is.

 

A European smart cities oldalán találtam egy módszertant, amely alapján három magyar városra is végeztek számításokat. Ezek szerint mérhetőek az eredmények?

Hivatalosan nincs módszertana a smart city vizsgálatnak. Ez egy pályázati forrásból végzett nagyszabású kutatás volt, ahol 70, hasonló méretű európai várost mértek fel. Pillérenként is felállítottak egy sorrendet és egy összesített végeredmény is született. Sajnos eszerint a magyar városok a sor végére kerültek. Ez egy jó elemzés, de nem több, mint egy statikus fénykép.
Sajnos az a tapasztalatunk, hogy bár látszólag sok helyen foglalkoznak a témával, de ha az ember egy picit megkapargatja a felszínt, kiderül, hogy nem sok valódi tartalom van mögötte.

Az elmélet és a gyakorlat nagyon más. Mi a konkrét projektekre akarunk koncentrálni.
Budapest

Fotó: Bartha Annamária

Lehet, hogy egyelőre nem tudjuk mérni, hogy az adott projekt mennyit javít Budapest ökológiai lábnyomán vagy más mutatóján, de hiszünk benne, hogy idővel erre is sor kerül.

 

Mi a következő lépés?

2014 végére szeretnénk legalább 50-60 projekt bemutatást megjeleníteni a honlapunkon. Ezen kívül egy-két nagyobb rendezvényt tervezünk, ahol fizikailag is találkozhatnak az érintettek, és persze a saját Mindspaces programjainkat is visszük tovább. Egyelőre erősödni szeretnénk és minél több szervezettel jó kapcsolatot ápolni.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy hosszú, kitartást igénylő munka. Ahhoz, hogy valódi előrelépés történjen a smart city irányába, komoly erőforrások és szándék kell a főváros vagy akár az egyes kerületek részéről.
Egyébként azt gondolom, hogy ideális esetben és hosszú távon egy ilyen alulról jövő kezdeményezést szép lassan be kellene kebeleznie a fővárosi önkormányzatnak.
Budapestnek is ez lenne a legjobb.

 

Címkék: , , , , ,