A Föld Napját ma már nemcsak a természetvédelemmel foglalkozó szervezetek és az oktatási intézmények ünneplik meg, hanem egyre több vállalat is. Így tett az egyik hazai technológiai cég is, az EPAM.
A környezeti nevelést nem lehet az iskolai tanulmányok végével befejezettnek tekinteni, hiszen a globális környezeti kihívások száma és változatossága egyre nő. A hozzájuk való alkalmazkodás, illetve a rájuk adható megoldások pedig folyamatos tanulást követelnek meg. Ma már Magyarországon is a saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás negatív hatásait, ezért a felkészülést időben el kell kezdeni. Ezalatt olyan – sokszor kézenfekvő – megoldások elsajátítását kell érteni, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a környezeti károkozás csökkenjen (pl. szelektív hulladékgyűjtés, víztakarékosság vagy épp az energiapazarlás kerülése). A cél ugyanis az, hogy a negatív folyamatokat – elsősorban a szén-dioxid-kibocsátásból fakadóakat – közös erővel, az évszázad közepéig megállítsuk.
Ma már egy felelősen gondolkodó vállalat nemcsak azzal tehet e célért, hogy a működése során ügyel a környezeti terhelése minimalizálására, hanem azzal is, ha munkavállalóit környezettudatosságra ösztönzi.
Erre jó lehetőséget teremtenek az ún. zöld jeles napok, melyek közül az április 22-ei Föld Napja a legismertebb.
Kézműves foglalkozás és játszva tanulás
Az EPAM Közép-Európa egyik legnagyobb, komplex szoftverfejlesztési megoldásokat nyújtó cége több mint 1000 munkavállalót foglalkoztat csak Budapesten. A vállalat épp ezért érezte fontosnak, hogy habár idén szombatra, tehát munkaszüneti napra esett a Föld Napja – de saját programot szervezzen. Mivel a hétvége a családé, ezért igyekeztek olyan programot összeállítani, amin a gyerekek és szüleik is örömmel vesznek részt.
A cég az ELTE Együtt a Környezettudatos Szemléletért (EKSZ) civil szervezetet kérte fel egy kreatív hulladékos workshop megtartására. Ehhez – nevéből fakadóan – az alapanyagot különböző hulladékfajták (pl. teafilter) biztosították, amelyekből aztán a szervezet két önkéntesének segítségével a gyerekek ékszereket, anyák napi üdvözlőkártyt, könyvjelzőt készítettek. Ezáltal megtapasztalhatták, hogy ami látszólag “szemét”, azaz kidobásra ítélt, felelegessé vált termék, az bizony értékes alapanyag is lehet, és némi kreativitással új életre kelhet – például egy fülbevaló formájában!
Az ELTE EKSZ (róluk szóló korábbi cikkünk ITT olvasható) emellett több játékkal is készült, amelyek szintén a környezet védelmével kapcsolatos infomációk elmélyítését szolgálták. Nagy sikert aratott a Kukatündér, vagy épp a Magyar Természetvédők Szövetségétől kölcsön kapott puzzle, ahol különböző megújuló energiaforrásokat lehetett kirakni – és a témáról beszélgetni.
A környezeti nevelés egyik legfontosabb eleme a játszva tanulás, az élményszerzés közbeni ismeretelsajátítás, amellyel az információ – a szakemberek szerint – sokkal mélyebben raktározódik el a gyerekek tudatában.
A szervezők törekedtek arra, hogy az ételek és italok szintjén is megjelenjen a tudatosság, ezért a sütemény mellett helyet kaptak a friss gyümölcsök és zöldségek is.
A délutáni Föld Napi programon többségében 4-10 év közötti gyerekek és szüleik vettek részt, akik a visszajelzések alapján érdekesnek és hasznosnak tartották a programot.
Az EPAM Föld Napi programja jó példája annak, hogy kreativitással és szakértők bevonásával – különösebb anyagi ráfordítás nélkül – hogyan lehet a játszva tanulás eszközével környezettudatosságra nevelni a gyerekeket – és rajtuk keresztül a szüleiket.
