Húsvét-szigeteki szobrot utánzó óriási műanyag fej, amely szemetet és felhőkarcolókat hány ki magából, rozsdás vashulladékból formált emberpár plasztikszemétből készült ékszerekkel feldíszítve: ilyen és ehhez hasonló szobrok és installációk fogadták a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra érkező látogatókat. És még sok más meglepetés — beszámolónkból kiderül, milyen programokat és látványosságokat kínált a több ezer látogatót vonzó, május végén megrendezett filmszemle.
A program legizgalmasabb és legtöbb látogatót vonzó eseményének – immár hagyományosan — Gödöllő adott helyet, ahol 3. alkalommal került sor a Nemzetközi Természetfilm Fesztivál vetítéseire. A fesztivál három napján nemcsak a világ legjobb természet- és dokumentumfilmjei voltak láthatók — a szervezők 58 ország 300 alkotásából választották ki a 100 legjobbat —, hanem kiállítások, előadások, koncertek és természetvédelmi programok is színesítették az eseményt.
A négy helyszínen, a gödöllői Királyi Kastélyban és az Alsóparkban zajló filmbemutatókon folyamatosan nagy volt az érdeklődés: a nézőtereken alig lehetett helyet találni, sokan állva nézték a filmeket. Valóban a bőség zavarával küzdött, aki a párhuzamosan zajló vetítések közül választani akart, hiszen számos kategóriában — természetfilmek, tudományos ismeretterjesztő alkotások, dokumentum-, expedíciós és animációs filmek — láthattak a nézők nagyszerű alkotásokat.
Idén a Kárpát-medence természeti és kulturális értékei volt a filmszemle központi témája, így ebben a kategóriában külön is osztottak ki díjakat. A Fesztivál fődíját, Európa Kék Szalagját idén Lerner Balázs kapta eddigi munkásságáért, valamint Budapest Inferno – A Molnár János-barlang titka című filmjéért. A szinte ismeretlen, a budapesti Frankel Leó út alatt húzódó hidrotermális barlang feltárását mutatja be ez a lenyűgöző film — a barlangban dolgozó búvárok munkáját követve tárulnak fel e különleges helyszín rejtett titkai. (A további díjazottakról itt lehet olvasni.)
Bio Blitz
A filmszemlét kísérő eseményeket szintén a sokféleség és az újszerűség jellemezte. Ezek közül az egyik legnépszerűbb programnak a Pangea Egyesület és a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány által szervezett Bio Blitz — 24 órás vadon-leltár nevű rendezvény bizonyult. Ennek során az egyesület tagjai a helyi lakosok bevonásával egy fajleltárt készítettek a gödöllői Alsópark növény- és állatvilágáról.
Kép forrása: pangeaegyesulet.blogspot.hu
A 24 óra alatt megfigyelt állatokat és növényeket a részvevő lelkes laikusok a programot vezető szakemberek segítségével azonosították, majd a megfigyelések eredményét egy nagy fehér lapon rögzítették. Meghökkentő adat született: a megfigyelés egy napja alatt a parkban 301 fajt találtak a résztvevők, ami azt bizonyította, hogy még egy sokak által látogatott városi parkban is rendkívül nagy a biodiverzitás.
Kép forrása: pangeaegyesilet.blogspot.hu
Trash Art
A számos program közül azonban kétségkívül az a Trash art nevű kiállítás bizonyult a leglátványosabbnak, mely hulladékokból készült hatalmas szobrokkal és installációkkal nyűgözte le a fesztivál látogatóit.
A győztes szobrot a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói készítették
A „trash art” a hulladék-feldolgozásának egy olyan érdekes és újszerű formája, melynek során a „semmire sem jó” szemét művészeti alkotásként önt új formát. A hulladék-alapanyagokból épített műveket a filmfesztivál alkalmából meghirdetett pályázatra jelentkező diákoknak és művészeknek az “Antropocén – Az ember kora” című témára kellett felfűzniük. A cím arra utalt, hogy egy olyan különleges korszak kezdetén vagyunk, melyben az ember meghatározó módon tudja befolyásolni a Föld jövőjét.
A különdíjas alkotást a Húsvét-szigeteki maori szobrok ihlették. A készítő az AztaKeservit Értékőr Egyesület.
A pályázat és a kiállítás célja az volt, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet korunk hulladékproblémájára, s annak megoldási lehetőségeire. A figyelemfelhívásra Magyarországon nagyon nagy szükség van, hiszen az évente itthon keletkező kb. 3,6 millió tonna települési hulladéknak csak a 20-30%-a kerül szelektív hulladékgyűjtőbe. Pedig szelektív gyűjtéssel újabb 30%-ot menthetnénk ki a kukákból, és még 30%-ot spórolhatnánk szemétmennyiségünkön komposztálással. A zsűri a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hallgatóinak “Gyerekjáték” című művét találta a legjobbnak, mely egy szeméthalomra épült homokozót jelenített meg. A fesztivál összes helyszínén felbukkanó, izgalmasabbnál izgalmasabb alkotások közül azonban mindenki kiválaszthatta a neki leginkább tetsző szobrot, installációt.
Mekk Elek
