2015 decemberében kiválasztásra került a Rak-Park tervpályázat győztese. A Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett pályázat témája a pesti belvárosi Duna-part komplex rehabilitációja volt. A 14 legjobb pályamű közül a Korzó Tervezési Stúdió került ki győztesként.
A döntés egyesekben kétségeket ébreszt, míg mások üdvözlik a tervezett újításokat.
A győztes terv olyan régóta várt változtatásokat vet fel, melyeknek eredményeképp újra közvetlen kapcsolat lehetne a városlakók és a Duna között.
A bírálóbizottság hivatalos indoklása szerint “a pályamű megőrzi a meglévő történeti települési táj értékeit, a tervezett építést azoknak alárendeli. A terv amellett, hogy a vízparti sávot szakaszolja, a történetileg kialakult és védett városképet élteti tovább. Mértéktartó, mégis jelentős minőségi változásokat eredményezhet Budapest központjában. A pályamű a különböző szakági részek összehangolt munkáját mutatja – kiemelkedően jó a városépítészeti megközelítés és az úszóművek műszaki tartalma –, feldolgozása szakmailag igényes, formailag és tartalmilag egyaránt kiemelkedő színvonalú.”
Az I. díjat, és az ezzel járó 7 millió Ft-ot a Korzó Tervezési Stúdió Kft. nyerte (vezető tervezők: Grabner Balázs, Terhes Dénes, Noll Márton, Nyéki Anikó, Ercsényi Balázs).
Kisebb autóforgalom, füvesített villamospálya
A terv a rakpart forgalomcsillapítását és a teherforgalom kizárását célozza meg, míg a zöldfelületek növelésével sétálható teret hoz létre. A Lánchíd egyirányúvá válna, a felszabadult sávot megkapnák a biciklisek, az autósforgalmat pedig az Erzsébet hídra terelnék (a terv ezen részének megvalósulása azonban erősen kétséges, mivel Tarlós István főpolgármester nemtetszését fejezte ki). Növényekkel beültetett úszó létesítményeket is tartalmaz a terv, melyeken a vendéglátóhelyek kapnának teret.
A KERÉKPÁROSOK
A Magyar Kerékpárosklub kérdésünkre elmondta, már nagyon régóta szorgalmazták, hogy a Duna-part elérhetőbb legyen a városlakók számára. Véleményük szerint a mostani autópálya funkció teljesen méltatlan Európa egyik legszebb panorámájával rendelkező belvárosához.
“A forgalom csillapításával, a gyalogos és bringás megközelíthetőség javításával és közösségi terek létrehozásával egy meglévő adottságot aknázhatunk ki, ami segíthet fellélegezni a zöldterületekben és közterekben szegény belvárosnak. Ehhez persze az is kell, hogy a megvalósítás során hűek maradjanak ehhez az elvhez és ne egy bátortalan látszatmegoldás szülessen, amiből csak pár vendéglátóhely profitál majd” – tették hozzá aggályaikat.
AZ AUTÓSOK
Az átépítés fő értintettjei az autósok lesznek, akik értetlenül állnak a döntés előtt. Mint a Magyar Autóklub szakembere, Lovas Károly a Jazzy Rádió autós műsorában, a Jazzy Streetben kifejtette, az a forgalom, ami most a rakpartokon összpontosul, át fog kerülni a belvárosba, amivel senki sem jár jól. Míg a folyóparton a természetes szellőzés megoldott, a házak között ez már nem mondható el. A Lánchíd egyirányúsításának terve – aminek megvalósulási esélye azóta minimálisra csökkent – ugyancsak képtelen ötletnek tűnik számára, mivel az Erzsébet híd már így is túlterhelt.
A szakember a megoldást új gyalogos és kerékpáros híd vagy hidak építésében látja, amelyekre már több nyugat-európai országban találni példát.
A városlakók közelebb kerülhetnek a vízhez.
A MEGVALÓSÍTÁS
A Folyamhajo.hu szakértője, Kalmár Dániel szerint a tervek ebben a formában nem megvalósíthatók, mivel a tervezők nem vették figyelembe sem a folyó sodrását, sem a hajóforgalmat, sem az egész engedélyeztetés menetét. Az úszóművek kivitelezésének sikere érdekében a Duna sodrását jelentős mértékben lassítani kellene, amit két duzzasztóval lehetne megoldani (Újpesten és Csepelen), ám ez egyelőre nem szerepel a tervekben. Mindemellett nem megoldott kérdés a hajók kikötése, ahogy az uszadékolással és jégzajlással járó problémák sem. Az úszómű rendszer engedélyeztetése is kétséges, ugyanis az ilyen építményeket kétévente vizsgáztatni kellene, de egy beépített sziget nem mozdítható. Példaként említett egy hamburgi esetet, ahol egy hasonló létesítmény 10 évre kapott engedélyt, utána teljesen újjá kell építeni.
Kérdés, hogy Budapestnek van-e (lesz-e) erre pénze?
Mint láthatjuk, a pesti rakpart megújításának terve megosztja az érintett szakmai szervezeteket, de mi próbálunk optimisták maradni. Az irány jó, és ha csak a tervek felét sikerül megvalósítani, már az is a jelenleginél élhetőbb, közösségi térként is funkcionáló rakpartot fog eredményezni!
