Idén e héten, november 21-29. között tartják az Európai Hulladékcsökkentési Hetet, ezért elgondolkodtam, hogy anyaként mennyi szemetet termelek napi szinten és min kellene változtatnom, hogy ezt csökkenteni tudjam.
A napokban egy ismert lap egyik cikkében azt számolták ki, mennyit „kell” költenünk egy újszülöttre, és mi mindenre van „szüksége”. Végül egy számomra megrázó, közel negyedmilliós összeget hoztak ki „alapként”. Természetesen rengeteg felesleges tétellel, mindenből újat véve.
A váradós nők az egyik legjobb célcsoport, mert bennük a legkönnyebb bűntudatot kelteni, hogy ha nem szerzik meg babájuknak ezt a csillogó bigyót és még azt a feltétlenül életmentő kütyüt is, akkor bizony lehetetlen, hogy jó anyák legyenek. Pedig ennek nem sok köze van az anyasághoz!
Valójában egy újszülöttnek igazán csak az édesanyjára van szüksége; néhány ruhára és pelenkára.
Sajnos ma a társadalom elhiteti velünk, hogy mindez kevés, de szerencsére vannak alternatív megoldások, amelyekkel nemcsak pénzt spórolhatunk, de a környezeti terhelésünket is csökkenthetjük. A használt dolgok ugyanolyan jók, mint az újak, sőt még kedvesebbek is lehetnek a szívünknek, hiszen könnyebben nyúlunk hozzá, alakítjuk át, tesszük még személyesebbé.
Ruha – két hétre?
Bevallom, én ruhákra költöttem a legtöbbet, pedig már az első gyermekem születésekor is tudatos voltam. Csak használtat vásároltam, de egyrészt túllőttem a célon, másrészt arra nem számítottam, hogy a bekészletezett 56-os ruhácskák körülbelül két hétig lesznek jók a kisfiamra és már mehetnek is… Hova is? Manapság már számtalan lehetőség közül választhatunk. Kismama fórumokban pörögnek az adok-veszek topikok, vannak börzék, garázsvásárok, adományboltok stb. Az én személyes kedvencem most a bizományi értékesítés, ahol a kisujjam sem kell mozdítanom, mert háztól elviszik és utalják a pénzt. Persze, nem minden ruha marad a legszebb állapotban, ezek mennek a kerületi gyermekjóléti szolgálatnak, ahol sosem felesleges a bevitt holmi. Ezekből nem dobunk ki semmit.
Játékok – ami drága, az értékes?
Akinek van gyermeke, az ismeri az érzést, amikor a gondosan kiválasztott ajándék rögtön repül a sarokba, majd elmélyülten játszik órákig – a csomagolópapírral. Ezt látva gyorsan le is szoktam a drága játékokról és már csak olyat veszek meg, amivel tényleg játszani is fog, mert valahol már kipróbálta, vagy van az oviban is. Legnagyobb értéke persze annak van, amit együtt csinálunk, csak ezt olyan könnyű elfelejteni és megrázni a fejünket mondván, hogy „nekem erre nincs időm”. Pedig a drága golyópálya elkészíthető wc papír gurigából is, és ha magunk készítjük, élményt is adunk a gyereknek, mert már kicsi korában megtanulhatja milyen más érzés, ha valamit ő maga készít el.
Természetesen a játékok végül hozzánk is beszivárogtak, és néha muszáj szanálni, de a kukába ekkor sem kerül semmi. Vagy eladjuk, vagy szintén megy olyan kisgyermeknek, akinek szüksége van rá. A válogatás általában egy közös program, így az ötéves nemcsak a pénz fogalmával ismerkedik meg, de azt is megtanulja, hogy adni jó.
Pelenka, a főkolompos
Köztudott, hogy a pelenka teszi ki a kisgyermekkel járó hulladék legnagyobb részét. Írtunk már erről többször a ReCity Magazinban, és arról is, hogy nem feltétlenül kell, hogy így legyen. Én magam elkötelezett mosható pelenka felhasználó vagyok, és a bilizést (segített szobatisztaság – EC) is támogatom újszülött kortól kezdve. Első gyermekem még kapott új mosható pelusokat, de rájöttem, hogy teljesen felesleges pénzkiadás. Egy jobb minőségű pelenka több ezer forint, viszont a használt semmivel sem rosszabb az újnál, ráadásul ha kinőtte (mert ezt is kinövi) ugyanannyiért el is lehet adni.
De amit a legfontosabbnak tartok kiemelni, hogy nem vagyok szent. Ha fáradt vagyok, nem bilizünk, ha még fáradtabb vagyok, papírpelenkát kap a gyerek a fenekére. Ami fontos, hogy törekszem rá, hogy csökkentsem a szemétbe kerülő pelenka mennyiségét, és ha csak egy pelenkával kevesebb kerül a kukába, már akkor is tettem egy kis lépést.
A környezet védelmét nem jó, ha teherként éljük meg, hiszen épp elég terhet ró a nőkre az anyaság. Legyünk tisztában azzal, hogy az aprónak tűnő dolgok is sokat számítanak!
