Ilyen lenne a fenntartható Népliget!

A 8 hetes műhelymunka összefoglalása

A ReCity Magazin által kidolgozott “Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” c. műhelymunka-sorozat egyik fő célkitűzése az volt, hogy a programban részt vevő 25 fiatal – akik különböző tudományágak képviselői (építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök, környezeti kommunikáció szakos hallgatók) – a 8 hét alatt átfogó, komplex képet kapjon az előttünk álló globális környezeti kihívásokról és az azokra adható – a gyakorlatban már létező – külföldi és hazai lokális megoldásokról. Emellett tanult ismereteik előhívására és aktív részvételre ösztönöztük őket – jelen esetben egy elhanyagolt, rossz közmegítélésű, de nagy potenciállal rendelkező fővárosi zöldfelület – a Népliget fenntartható fejlesztése érdekében.

 

Nincs időd a részletes tanulmány elolvasására? A rövidebb verzióért kattints IDE!

 

 

A projekt célja

 

A ReCity Kiadó Kft. által kidolgozott és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél a Nemzeti Tehetség Program keretében a „Fiatal felnőtt tehetségek társadalmi felelősségvállalását elősegítő programok támogatása” pályázat keretében támogatást nyert “Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” c. műhelymunka-sorozat több célt is kitűzött maga elé.

Egyrészt a 8 alkalmas programban részt vevő 25 fiatal (18-25 év közötti) felnőtt tehetség – akik különböző tudományágak képviselői (építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök, környezeti kommunikáció szakos hallgatók) – átfogó, komplex képet kaptak a globális környezeti kihívásokról és az azokra adható – a gyakorlatban már létező – külföldi és hazai lokális megoldásokról. Másrészt tanult ismereteik előhívására és aktív részvételre ösztönöztük őket – jelen esetben egy elhanyagolt, rossz közmegítélésű, de nagy potenciállal rendelkező fővárosi zöldfelület – a Népliget fenntartható fejlesztése érdekében.

A program során együttműködésre sarkalltuk a fiatalokat, akik így megismerhették egymás – eltérő szakterületből adódó – nézőpontjait is. A vegyes összetételű csoportmunka alatt lehetőségük nyílt a vitára, és a konszenzuson alapuló megoldások kidolgozására is. A 4 csoport különböző fókuszpontok mentén 1-1 koncepciót alakított ki arra, hogyan lehetne vonzóvá tenni a Népligetet – első lépésben a környéken élők számára.

Jelen dokumentumnak nem képezi részét a megvalósíthatósági tanulmány, mivel 8 hét nem elegendő annak alapos, szakszerű kidolgozására. Arra viszont igen, hogy összegyűjtsük a külföldi és hazai jó példákat – amelyek a Népligetben is megvalósíthatóak lennének. Kiemelt figyelmet fordítottunk a költséghatékony, közösségek bevonására épülő megoldásokra.

Célunk, hogy megmutassuk mind a döntéshozók, mind a civil szervezetek számára a Népligetben, mint Budapest legnagyobb közparkjában rejlő, jelenleg kiaknázatlan lehetőségeket. Bízunk benne, hogy a műhelymunka során született terveket továbbgondolásra érdemesnek tartják!

 

 

A műhelymunka-sorozat felépítése, tematikája

 

A műhelymunka-sorozat 25 fő részvételével, 8 héten át (2016. március 19 – május 7.), szombat délelőttönként 4 óra időtartamban került megtartásra.  5 alkalommal felkért szakértők (biológus, településmérnök, smart city szakértő, tájépítész, kommunikációs szakember) mutatták be a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, majd a Népliget fenntartható fejlesztésére tettek javaslatokat, illetve adtak helyben kidolgozandó feladatokat a 4 csoportnak. Az első műhelymunka alkalmával ugyanis a csoportot 4 kisebbre bontottuk úgy, hogy különböző tudományágakat képviselő fiatalok kerüljenek össze. Ők a program végéig együtt, kooperatív csoportmunkában dolgoztak, egy előre meghatározott fókuszpont mentén vizsgálva a Népliget fejlesztési lehetőségeit.

A fókuszok:


1. Gyermek- és családbarát megoldások

2. Zöldfelület megóvása, ökologikus hasznosítása

3. Sport és rekreáció lehetőségei
4. Kulturált szórakozási és kikapcsolódási formák


 

Az első műhelymunkán a résztvevők Doró Viktória fenntarthatósággal foglalkozó újságíró, kommunikációs szakember segítségével megismerkedtek a Népliget történetével, múltjával és jelenével.

A második alkalmon a terület bejárására, a Népliget előnyeinek, hátrányainak, jelenlegi állapotának felmérésére került sor.

A harmadik workshop valójában egy nyílt lakossági fórum volt a közösségi, participatív tervezés szellemében. A környéken élők itt elhangzott igényeit, észrevételeit az egyes csoportok beépítették koncepcióikba.

A negyedik műhelymunkán Zsargó Szilvia, a Mindspace Nonprofit Kft. és a Smart City Budapest egyik alapítója adott választ olyan kérdésekre, mint “Mitől lesz egy város élhető?” vagy „Hogyan alakíthatunk ki jól működő közösségi tereket (milyen módszerek és eszközök állnak rendelkezésünkre)?” Ezenkívül szó esett a gamification-ben rejlő lehetőségekről is.

Az ötödik találkozás alkalmával Koltai Tamás biológus, zöldfal-építő, a Klímanagykövetség Egyesület Palánta programjának vezetője hozott számtalan külföldi és hazai jó példát arra, hogyan lehet a zöldfelületet ökologikusan hasznosítani és milyen megoldások léteznek a városi élelmiszertermelésre.

A hatodik workshopot dr. Tihanyi Dominika, az Újirány Csoport egyik alapítója, a 2015-ös Év Tájépítésze tartotta. Ő saját projektjei mellett, melyek közül kiemelkedő a Teleki tér közösségi tervezéssel megvalósult revitalizációja, számos nemzetközi példát is hozott arra, milyen tájba illő és a használók számára is vonzó megoldások léteznek.

A hetedik műhelymunkán Krizsán Barbara településmérnök mutatta be azokat a közösségi tervezésen alapuló projekteket, amelyekben ő maga részt vett, nem titkolva el a hallgatóság elől a rossz tapasztalatokat, nehézségeket, buktatókat sem.

Végül minden csoport elkészítette záró prezentációját a meghatározott fókuszpontok figyelembevételével, melyben bemutatták a területre közösen kidolgozott környezetbarát és fenntartható megoldásokat tartalmazó fejlesztési terveiket.

 

 

Népligetre vonatkozó alapadatok

 

Alapítás éve: 1868

Terület mérete: Több mint 1 millió m², 112 hektár, melynek közel fele parkosított, a többi sporttelep, játszóterek, utak.

Elhelyezkedése: „A Népliget a barnamezős, rozsdaövezeti, alulhasznosított és szlömösödő lakóterületek által közrefogva helyezkedik el a VIII., IX., X. kerületek találkozásánál. A Könyves Kálmán körút – Üllői út – vasútvonal által határolt terület.”[1] A közelben található a Volánbusz autóbusz-pályaudvar, a Tisztviselőtelep, az Orczy Park, a Groupama Aréna, az Egyesített Szent László és Szent Imre Kórház.

Tulajdonosa: A Népliget Budapest legnagyobb területű közparkja, közigazgatásilag Budapest Főváros X. kerülete Kőbánya Önkormányzatához tartozik, míg zöldfelületének tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat.
A zöldfelület karbantartását a Főváros megbízásából a Főkert Nonprofit Zrt. végzi.
Ezenkívül a terület peremén több magántulajdonban lévő ingatlan (pl. Taraliget lakópark, Strázsa Kutyaiskola, Pacipont, FTC Utánpótlás Központ) van.

Közlekedés: Tömegközlekedéssel könnyen, gyorsan megközelíthető. Nemcsak az M3-as metró áll meg itt, de a Budát Pesttel két ponton is összekötő 1-es villamos 3 megállója is érinti. Két részét: az Ó- és az Újligetet a Vajda Péter utca szeli ketté, amin a 103-as és 99-es buszjárat halad. Ezenkívül a Planetárium felőli szélén található a 103-as és a 254E busz végállomása, az Üllői út túloldalán pedig a Volánbusz Zrt. Autóbusz-pályaudvara, ahonnan nemcsak a Budapest környéki településekre indulnak távolsági járatok, de a szomszédos országokba is.
Kerékpárral ugyan megközelíthető a Könyves Kálmán körúttal párhuzamosan futó kerékpárúton, de a belváros irányába (Üllői úton) hiányzik a kiépített bicikliút, ami közvetlen összeköttetést jelentene a Népliget és bel-Pest között.

Növényállománya: 87 százalékban növényzettel borított dendrológiai gyűjteményes kertjével a főváros legnagyobb fajtadiverzitású parkja. „Az 1974 és 1986 közötti felmérés és a további kiegészítés fajokból és fajtákból az alábbi mennyiségeket azonosította: 81 baktériumot, moszatot és mikrogombát; 27 nagygombát; 147 a természetes növénytakaróhoz tartozó növényt; 66 nyitvatermőt (fenyőfélét); 51 egynyári dísznövényt; 215 évelő dísznövényt; 482 lombos fát és cserjét; 105 állatot.

A parkban található kőzetek: édesvízi mészkő, lajta mészkő, jura vörös mészkő, vraca (bolgár) kemény mészkő, ürömi sárga homokkő, permi vörös homokkő, fehér márvány, siklósi szürke márvány, zöldpala, dacitoandezit, bazalt, gránit.
A park egyes részei általában az ottani jellemző növényről vannak elnevezve. Különlegesség a több helyen látható természetes felszínalakulás.”[2]

A területen jelenleg működő intézmények, szolgáltató központok, cégek és turisztikai attrakciók:

• TIT Planetárium
• Liget Club&Bar
• Építők Sporttelep
• Népliget Sport Hostel és Stadion
• FTC Utánpótlás Centrum
• Oázis Kertészet
• McDonald’s, benzinkút
• Taraliget Lakópark
• Ábris Tenisz Akadémia és Sportközpont
• Semmelweis Egyetem Népligeti Teniszpálya
• Strázsa Kutyaiskola
• Pacipont Lovasiskola
• Főkert épülete
• Nagyvendéglő romjai
• Víztorony
• Szobrok
• Sétáló Naprendszer
• Játszóterek
• Szabadtéri fitness park

 

 

 Helyzetértékelés

 

A Népliget múltja

 A terület egy része homokbánya volt, innen termelték ki a növekvő lélekszámú Pest ház- és útépítéseihez szükséges homokot. 1855-ben akácfa telepítéssel próbálták a futóhomokot megkötni. 1868-ban született meg a közpark építésének gondolata Ilencfalvy Sárkány József képviselő javaslatára.
A Népliget első “telepesei” az ekkor már rendkívül népszerű Városligetből kiszoruló mutatványosok lettek.

 

A Népliget kezdeti sikerének titka az volt, hogy alacsonyabb státuszú közönsége számára elérhetővé tette a Városligetéhez hasonlító szórakozási szokásokat, ugyanakkor hamar el is veszítette jó hírét, és kialakult máig érvényes negatív imázsa. Rossz megítélését annak köszönheti, hogy látogatói elsősorban a munkásosztály képviselői közül kerültek ki, szemben az úri(asabb) Városligettel.

A “Nepcsi” gúnynév és a korabeli írásokból fennmaradt “ahova rendes ember nem jár” idézet jól mutatja, hogy a Népligetnek nem egy néhány éve tartó negatív presztízst kell levetkőznie, hanem gyakorlatilag egy 100 éve tartó, stagnáló állapotot.

A víztorony, mint első nagyszabású létesítmény, 1892-93-ban épült.

Ilsemann Keresztély, a Városi Kertészet vezetője 1893 és 1896 között építtette meg a parkot angolkert stílusban az Üllői út és a mai Vajda Péter utca közötti szakaszon (Óliget). Márkus József képviselő indítványára 1910-ben kibővítették a parkot a Vajda Péter utca és a Kismartoni út közötti területtel (Újliget).

A ma romos állapotú, egykor 400 fő befogadására alkalmas Nagyvendéglő 1895-ben nyílt meg.[3]

 

Az 1896-os Millenniumi Kiállításról származik a Telepi Torna Egylet – ma SOTE Tenisztelep – műemléki pavilonja.

Az 1930-as években épült a Népliget körül az 5 km hosszú autóversenypálya, ahol nemzetközi Grand Prix-eket is tartottak. Az utolsó motorverseny a pályán 1972-ben volt.

1935-ben avatták a Lengyel Emlékművet, Pankotai Farkas Béla alkotását s nevezték el a parkrészt Lengyel sétánynak.

1932-1937 között épült a Középiskolások Országos Szövetsége sporttelepe – a mai Építők SC.

Az Elektromos Művek Állomását 1942-ben telepítették, a háború után jóvátételben lebontották, majd 1965-ben kibővítve újjáépítették.

1947-ben a Ganz-Mávag gyárból keskeny-normál-széles nyomtávú síneket építettek a Vajda Péter utcában.

A Mutatványos téren 1910-től 1952-ig óriáskerék, hullámvasút, céllövölde, cirkusz, nyári szánkópálya, dodzsem szórakoztatta a közönséget. A vurstlit az 1950-es évek elején felszámolták, mert a szocializmus “kapitalista csökevénynek” tekintette az efféle szórakozást. Csak Kemény Henrik bábszínháza menekült meg, ennek épületét 1989-ben újjáépítették és kultúrtörténeti emlékké nyilvánították (2011-ben égett le, helyén ma a Főkert épülete áll).

1955-ben került ide a Blaha Lujza térről Tinódi Lantos Sebestyén szobra.

1955-ben megszűnt a helyi faiskola, helyét a mostani FTC Utánpótlás Centrum foglalja el.

A park újligeti részén található szánkódomb 10.000 m³ építési törmelékből épült.

1973-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára épült az ország 19 megyéjének ajándékaként a 37.000 m² területű Országpark vagy Centenáriumi Park, ami sajnos igen gyorsan tönkrement gondozás híján.

1977-ben nyílt meg a TIT Planetárium.

1980-ban épült az M3-as metró Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasza.

Az 1960-1980-as évek nagy kertészeti fellendülése dr. Radó Dezső nevéhez fűződik.

1987-ben nyílt meg a Jurta Színház, ahol később az E-Klub, jelenleg a Liget Club&Bar üzemel. 2013-ig

ebben az épületben működött a Láthatatlan Kiállítás is.

1997-ben felmerült, hogy az egyébként is rossz közmegítélésű parkban türelmi negyedet alakítsanak  ki, de ezt később elvetették. 2005-ben a parkot védett történeti kertté nyilvánította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ez azt jelenti, hogy már a területen található fák kivágása, illetve újak ültetése is engedélyköteles (amit jelenleg a Forster Központ ad ki).

 

Korábbi kezdeményezések a revitalizációra

A Népliget Budapest legrosszabb megítélésű, legkevésbé látogatott városi nagyparkja, amit 2007-es közvéleménykutatások[4] is alátámasztanak és ami sajnos azóta sem változott. Megbecsültségének, kihasználtságának alacsony szintje azonban nem a XXI. század eredménye. Már az 1920-as évek végén szükségessé vált a terület rekonstrukciója a túlhasználat és elöregedés következtében. De az sem kedvezett, hogy a romló presztízsű ligetbe a közparki funkcióval nehezen összeegyezethető területhasználatok kerültek, például a Vajda Péter út melletti vasúti próbapálya és az Elektromos Művek transzformátor telepe.

Habár időről időre voltak (vannak) tervek a park revitalizációjára, ezek eddig sajnos nem léptek a megvalósítás fázisába.

A legutóbbi – volumenében és ha sikerrel járt volna, hatásában is – jelentős fejlesztési terv a 2007-2008-ban kidolgozott Népliget zöldfelület revitalizáció volt, amely egy KMOP 5. prioritás „Települési területek megújítása” pályázatnak köszönhetően született meg. Sajnos a pályázat nem nyert támogatást, pedig a szakmai összefogás és a kormányzati szándék is megvolt hozzá. Az elképzelés szerint az 1,4 milliárd forintból (nagyrészt EU-s támogatásból) megvalósuló indító beruházás az óriási területnek csak egy kisebb részét érintette volna. Egy promenád kialakítását tervezték a Mutatványos tér – Nagyvendéglő – Könyves Kálmán körút tengelyében, valamint a Tölgyfás játszótér felújítására, kibővítésére és a Nagyvendéglő eredeti állapotban való helyreállítására nyílt volna lehetőség.[5]

 

Jelenlegi fejlesztési tervek

A X. kerület Kőbánya Önkormányzat Integrált Településfejlesztési Stratégia kiemelt akcióterületként (ATP2) kezeli a Népligetet. A 2014-2020 között megvalósítani szándékozott 4 fejlesztési cél közül a műhelymunka szempontjából “A Népliget komplex zöldterületi fejlesztése”(ATP2.3) érdekes, viszont erről bővebb információt, konkrétumokat, illetve a fejlesztés lépéseit nem tartalmazza a Stratégia.
“A Főváros beruházásaként megvalósuló fejlesztés fő célja, a Népliget rekreációs célokat kielégítő zöldterületi fejlesztése. A park jelenleg tömegrendezvényekre nem alkalmas, azonban a fejlesztések eredményeképp a terület alkalmassá válik programok, akciók lebonyolítására. A fejlesztés során a közpark meglévő, értékes növényállományának, zöldfelületeinek védelme fontos prioritásként szerepel”[6] – olvasható a Stratégiában.

 

A Népliget jelene – a helyszínbejárás összegzése

A műhelymunka-sorozat második alkalmán – a Népliget történetének megismerését követően – nekivágtunk, hogy saját tapasztalatot szerezzünk a park jelenlegi állapotáról. A március végi bejáráskor a park fái megmetszve, az aljnövényzettől megtisztítva várták a tavaszt. A növényállomány állapotát – az öreg faállománytól eltekintve – rendben lévőnek találtuk.

Egyedül a Nagyvendéglő környezete volt rendezetlen, ami különösen szembeötlő volt, tekintve, hogy a terület többi része gondozott, ápolt benyomást keltett.

 

A Népligetről számos városi legenda kering, aminek valóságtartalmáról próbáltunk a bejáráson megbizonyosodni. Sajnos, a helyzet rosszabb, mint amire számítottunk. Utunkat a Planetáriumtól kezdtük, megtekintettük a Víztornyot, aminek létéről a legtöbb városlakó nem is tud, pedig nemcsak építészetileg, de turisztikai attrakcióként is figyelemre méltó műemlék. A park külső ívén haladva, a szintén rossz hírű Liget Club&Bar mellett elhaladva utunkat az Építők Sporttelep irányába folytattuk, ahol prostituáltakba botlottunk, így az első hipotézisünk bizonyítást nyert.

A Népliget szombat délelőtt csendes, szinte kihalt volt, az egyetlen hely, ahol pezsgő élet folyt a Strázsa Kutyaiskola volt. A mellette lévő Pacipont igen elhanyagoltnak tűnt, 2 ló legelt a területen. Az Építők Sporttelepre nem mentünk be, csak magára a parkra koncentráltunk. Sétánkat a régi autóversenypálya ívén folytattuk, melynek állapota meglehetősen rossz, jelenleg nincs semmilyen funkciója, ellenben igen nagy területet vesz el a parktól a széles aszfaltút. Megtekintettük a Centenáriumi parkot, amelynek valamikori szépségéről csak néhány elfeledett műalkotás tanúskodik.
Megrökönyödve láttuk a valószínűleg valamikor lugasként funkcionáló – jelenleg sehova sem vezető – sétányokat, amelyek a területrendezést követően is gazos részen szinte megbújtak. Néhány házilag készített madáretetőt is felfedeztünk a fákon, amit minden bizonnyal a Főkert munkatársai helyeztek ki. A Népliget területén számos pad és szemetes található, többé-kevésbé jó állapotban. Ivókutakból hármat találtunk.

 

Az egyik legzavaróbb tapasztalata a bejárásnak az volt, hogy a hatalmas területen néhány perc után elveszítettük a tájékozódási képességünket. Mivel a parkban nincsenek kiszolgáló épületek (pl. illemhely, infópont), ezért ezek sem jelentenek tájékozódási pontot, és útirányjelző táblák sincsenek kihelyezve – eltekintve néhány földbe süllyesztett kőtömbre vésett kopott felirattól. A Népliget múltjára nem találtunk utalást, a Mutatványos térről vagy a Nagyvendéglőről, melyek várostörténeti emlékhelyek is, nincs elérhető információ.

2,5 órás sétánk alatt néhány futóval és főként kutyasétáltatókkal találkoztunk. Egyetlen kisgyerekes családot láttunk. Ez persze nem meglepő a területen található játszóterek állapotát látva. A néhány hinta és a homokozó – ami nincs körülvéve kerítéssel, így kutyák és emberek is használhatják ürítésre – érthető, hogy nem vonzza a kisgyerekes szülőket.

Az Óliget bejárását követően utunkat – némi nehézség után, mivel a Vajda Péter utcán csak egy ponton van zebra – az újligeti részen folytattuk. Ez a parkrész talán még elhanyagoltabb, pedig a lakóparkok miatt épp az ellenkezőjét feltételeztük. Míg a világ bármely pontján egy ekkora zöldfelület értéknövelő hatással bírna az ingatlanokra, itt inkább hátrány a Népliget közelsége. Látszólag a lakóparkban élők nem használják ki a zöldterület adta előnyöket. Az Újliget kiemelkedő eleme a Szánkódomb, ami telente nyújt szórakozást a környéken élőknek.
Ezen a részen, a vasúti töltés felőli oldalon található az FTC Utánpótlás Centrum, ami az egyetlen olyan eleme az Újligetnek, ami rendezett és ahol pezsgő élet, folyamatos jelenlét van.

 

Következtetések

A helyszínbejáráson megbizonyosodtunk arról, hogy a Népligetet övező legendák (prostituáltak, droghasználók területe, hajléktalanok lakóhelye, “ahova rendes ember nem jár”) sajnos igazak. Emellett a park zöldfelülete olyan értéket képvisel, amit egy közel 2 milliós nagyváros nem engedhet meg magának, hogy kihasználatlanul hagyjon. A belváros zsúfoltsága, telítettsége különösen indokolttá teszi a Népligetben a fenntartható módon kialakított, a lakosság minden társadalmi osztálya és korcsoportja számára vonzó turisztikai attrakciók létrehozását.

A Népliget védett történeti kert revitalizációja összvárosi érdek. Szükségességét az egyedülálló természeti és kulturális örökség méltó megőrzése és a lakosság növekvő közhasználatú zöldfelület igénye indokolja. Ez az igény a másik két budapesti nagypark, a Margitsziget és a Városliget igen intenzív látogatottságán mérhető le, ami esetenként túlhasználatot okoz ezekben a parkokban. Amennyiben sikerül a Népliget rossz megítélésén javítani, úgy Budapest egy új városi közparkkal és közösségi térrel gazdagodhat.

A belváros nyüzsgése, turistákkal való telítettsége a pestieket új területek felfedezésére sarkallja – ilyen új pesti gócponttá válhatna a Népliget is, ahova pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni és szórakozni járhatnak a városlakók.

A 2007-2008-as Népliget revitalizáció során megfogalmazott célokkal egyetértve “a közvetlen hatásokon túlmutatóan, a terület revitalizációja nagyban elősegítheti tágabb környezete presztízsének emelését és ezen keresztül hozzájárulhat Kőbánya barnamezős területeinek megújulásához”.

 

 

A lakossági fórum eredményei

 

A műhelymunka-sorozat során fontosnak tartottuk a környéken élő lakosság bevonását, igényeiknek felmérését, mivel koncepciónk szerint első lépésként a Népligetet számukra kell vonzóvá tenni. Ezt pedig csak új, a XXI. századnak megfelelő, fenntartható, a közösség bevonására építő funciók kialakításával lehet elérni. Az alulról építkező közösségek egyre erősebb támogatói bázissal és egyre nagyobb aktivitással működnek, ezért kiemelt cél az ő bevonásuk, együttműködések kialakításával.

A lakossági fórumon résztvevők reprezentálták a parkot használók körét. Volt köztük futó, kutyás, a területet nap mint nap születésétől kezdve használó fiatal, lakóparki lakos és planetáriumi dolgozó. Ezenkívül levélben is kaptunk néhány értékes észrevételt, javaslatot.
Az alapvetően jó hangulatú beszélgetésen a jelenlévők sok történetet megosztottak velünk.
Ezeken keresztül nemcsak a fő problémák rajzolódtak ki, de érzékelhetővé vált a parkhasználóknak az a szűk rétege, akik mélyen elkötelezettek a Népliget megítélésének javítása iránt. Az is kiderült, hogy vannak olyan elemei a parknak, amitől egyedi és ezek megőrzéséhez használói ragaszkodnak.

 

A résztvevők egyetértettek a legfőbb problémákban:

• rossz közbiztonság (betörések, lopások, droghasználók, prostituáltak)
• rendezetlen tulajdonviszonyok (senki sem vállalja a területért a felelősséget, „senki földje”)
• programok, kiszolgáló épületek hiánya
• rendőrség tehetetlensége

 

Ami jó a parkban és megőrzésre érdemes:

• érintetlen természet, „erdő a városban”, vadregényesség
• tájfutás lehetősége sík terepen (szemben a Gellért-heggyel)
• szabadság a kutyatartók számára, kutyás rendezvények (ezek szinte az egyetlen rendszeres programok)
• csend, nyugalom, pihenés
• sportlehetőségek (pl. szabadtéri fitness park)

 

A lakosság részéről felmerült ötletek:

• futókör kialakítása (ivókutak, öltöző, mosdó a futókör mentén)
• nyilvános illemhely
• több rendezvény
• Nagyvendéglő felújítása, hasznosítása étteremként és/vagy kiállítótérként, kertmoziként
• a park kerítéssel való körbevétele
• több szemetes kihelyezése
• botanikus kert
• szabadtéri játékok (pl. sakk-asztal, pingpong asztalok)
• ingyenes sportolási lehetőségek
• hétvégente termelői piac
• játszóterek kibővítése, modernizálása
• kresz-park
• étterem, kávézó kialakítása
• télen korcsolyapálya
• közvilágítás
• térfigyelő kamera
• tó, szökőkút
• napozóágyak bérlése
• bicikli-, bringó hintó bérlés
• állatsimogató
• tanösvény
• mini vidámpark

 

 

A Népliget előnyeinek és hátrányainak meghatározása

 

A műhelymunka elején meghatároztuk azokat az elemeket, amelyeket vonzónak találunk általában egy közparkban, amiért szívesen töltjük ott a szabadidőnket és mi az, amit taszítónak.

Ezek a következők:

VONZ	TASZÍT
Zöld	Szemetes
Csend	Gondozatlan
Nyugalom	Rossz a közbiztonság
Sportolási lehetőségek	Kiépítetlen
Rekreáció	Nincsenek ülőhelyek
Gyerekeknek játékok	Nincs vagy nem egyértelmű a funkciója
Kutyasétáltatás	Nincs közvilágítás
Víz (pl. tó)	Túlzsúfolt
Programok, rendezvények	Túl üres
Szolgáltató épületek	Kieső, nehezen megközelíthető
Vendéglátóhelyek	Nincsenek a közelében parkolóhelyek
Tiszta levegő	Hajléktalanok
Növények minősége, alkalmazása	Tájékoztató táblák, információ hiánya
Szabadtéri installációk	Bódésor
Bicikliút	Nem átlátható
Hangulatvilágítás	Kutyapiszok
Kutatási+oktatási funkció (pl. tanösvény)	Nincs nyilvános illemhely
Természetvédelmi terület	Kellemetlen szag
Kulturális örökség (és ez táblákkal, leírásokkal legyen jelölve)	Beépítettség
Biodiverzitás	Negatív megítélés
Városi navigációs pont	Tematikai felosztottság hiánya
Pozitív városkép	Nincs átmeneti sáv park és város között
„Olvasztótégely” szerepet tölt be	Gépjármű forgalom
Városi élelmiszertermesztés (pl. közösség kert)	Tulajdonjogi problémák
Fűre ülni, piknikezni szabad	Gazdasági kihasználatlanság
Biciklitámaszok	Mesterkéltség
Bringapont
Bubi állomás
Felnőtt fitness park
Gördeszka park
Gyerekeknek korcsoport szerinti játszóterek
Esőbeálló
Gyalogos átmenő forgalom – „rövidítés” lehetősége
Vízarchitektúra

 

A fentiek, valamint a helyszínbejárás és a lakossági fórum tapasztalatai alapján a következő vonzó elemeket határoztuk meg a Népliget esetében:

• Zöld
• Tiszta levegő
• Biodiverzitás
• Csend
• Nyugalom
• Rekreáció
• Fűre ülni, piknikezni szabad
• Sportolási lehetőségek (futás, kerékpározás, szabadtéri fitness park)
• Vadregényes, “erdő a városban”
• Kutyasétáltatás

 

A negatív, taszító elemek pedig a következők:

• Rossz a közbiztonság (hajléktalanok, droghasználók, prostituáltak)
• Nincs funkciója
• Tematikai felosztottság hiánya
• Rendezetlen tulajdonviszonyok, “senki földje” érzés
• Negatív megítélés
• Nincs nyilvános illemhely
• Nincs kávézó, étterem, közösségi tér
• Nem átlátható
• Nincs megfelelő közvilágítás
• Nincsenek térfigyelő kamerák
• Túl üres (kihasználatlan nagy terek)
• Tájékoztató táblák, információ hiánya
• Elhanyagolt játszóterek
• Gépjármű forgalom (a forgalmas Vajda Péter utca keresztbe vágja a parkot)
• Nincs keresztirányú forgalom a parkon keresztül, nem lehet rövidíteni

 

Megállapítható, hogy elsődleges célunkat – azaz a Népliget vonzóvá tételét a környéken élők számára – csak úgy érhetjük el, ha sikerül a közbiztonságot javítani és konkrét funkciót adni a parknak. Mivel a terület óriási, ez jelenthet több – egymástól akár eltérő tematikájú – “gócpontot” is. Véleményünk szerint a parkot a társadalom széles rétegeinek bevonásával, a XXI. század igényeihez igazodva, tehát fenntarthatóan, keresve az önfenntartás lehetőségeit kell megújítani. Másrészt át kell alakítani a ligetről a társadalomban az utóbbi évtizedek során rögzült negatív képet, ami átgondolt, strukturált marketingkommunikációval lehetséges.

Ezenkívül fontosnak tartjuk a nemzetközi jó példák tanulmányozását és amennyiben erre lehetőség van, helyi alkalmazhatóságuk megfontolását.

Minél tovább húzódik a közérdeklődésre számottevő, fenntartható, egyedi funkció megtalálása, annál tovább pusztulnak a park meglévő értékei, presztízse és idővel “fekete lyukká” fog válni, ahonnan kétséges, hogy van-e visszaút.

A terület megújítására tett kísérletek azonban nem lehetnek sikeresek a helyi lakosság, magánszemélyek és a Népliget közvetlen környezetében kereskedelmi tevékenységet folytató üzletek, éttermek, szállodák, oktatási intézmények stb. bevonása nélkül. Szem előtt kell tartani, hogy kik a Népliget jelenlegi használói és velük egyeztetve, igényeik figyelembevétele mellett szabad csak bármiféle fejlesztést végrehajtani.

A fentiek összegzéseképp megállapítjuk, hogy a Népliget funkciójának megtalálása, a lakosság számára vonzóvá tétele és a XXI századi élhető város iránt támasztott feltételeknek való megfeleltetése csak a kormányzati szektor (Főváros Önkormányzata, a X. kerület és a szomszédos kerületek) és a civilek (magánszemélyek, nonprofit szervezetek, közösségek) összefogásával valósulhat meg. Jelenleg azonban nincs olyan szervezet, amely felvállalná, hogy koordinálja ezt a munkát.

 

 

Csoportmunkák – közös pontok

 

A műhelymunka-sorozat 4. hetétől kezdődően egy-egy szakember (Zsargó Szilvia, Koltai Tamás, dr. Tihanyi Dominika, Krizsán Barbara) irányításával zajlott a közös munka. Ezeknek a célja az volt, hogy a fiatalok a saját szakterületük határain átlépve, betekintést nyerjenek a tájépítészet, építészet, városszociológia, közösségszervezés összefüggéseibe és nemzetközi trendjeibe. Olyan előremutató irányzatokkal ismerkedhettek meg, mint a Smart City és a gamification (játékosítás). A csoportmunkák során kreativitásuk fejlesztésére is lehetőség nyílt, hiszen az újonnan szerzett ismeretek továbbgondolásával, vagy épp a gamification segítségével olyan megoldásokat is kidolgozhattak, melyekre oktatási intézményeik keretei között nem lett volna módjuk.

A workshopok első fele elméleti volt, amelyben az adott előadó bemutatta az általa jelentősnek ítélt nemzetközi projekteket, illetve bemutatta saját munkáit is, míg a második fele a kooperatív csoportmunkáról szólt, egy-egy konkrét, Népligetre vonatkozó feladat közös kidolgozásával. Így a 4 hét alatt nemcsak a tudásuk és a más szakterületekre való rálátásuk nőtt, de egyre közelebb kerültek a Népligethez is. Ahogy az egyik résztvevő nyilatkozott: “Korábban semmilyen kapcsolatom nem volt a parkkal, de minél többet foglalkozom vele, annál jobban kötődöm hozzá, a szívemhez nőtt.”
Ezt a kötődés-érzést szeretnénk kiváltani a környéken élőkben is!

A csoportokon belül – annak ellenére, hogy eltérő tudományágak képviselői kerültek össze – meglepően nagy volt az egyetértés. Az egyes feladatok eredményeit a workshopok végén megosztották egymással a csoportok, így hamar kirajzolódtak a közös pontok, azok az irányok, amelyeket érdemes volt együtt továbbgondolnunk.

Örömmel láttuk, hogy a fenntarthatóság, a természetes környezet, a dendrológiailag értékes növényállomány megőrzése, a múltbeli értékekről (pl. vurstli) való megemlékezés, a hagyományok tisztelete mindenki számára egyaránt fontos volt.

A zöldfelület értékként jelent meg a fiataloknál, de olyan értékként, amit használni szeretnének. Tehát a “Fűre lépni szabad” elv mentén, fenntartható módon, nem tönkretéve azt.
Nem jöttek elő az ismert szólamok sem, a “minek felújítani, úgyis tönkreteszik” mentalitás. Mindenki lelkesen és aktívan vette ki a részét a közös munkából, tudása legjavát adva bele.

 

 

A 4 csoport fejlesztési koncepcióinak bemutatása

 

A csoportok a műhelymunka utolsó alkalmán 15 perces prezentációkban mutatták be munkájuk eredményét. Igyekeztek szem előtt tartani a Népliget múltját és a jelenlegi parkhasználók igényeit, miközben a nemzetközi trendek is megjelentek a koncepciókban.

 

 

1. Gyermek- és családbarát megoldások

 A csoport tagjai: Böőr Bernadett, Fábián Zsófia, Hári Virág, Herbszt Csilla, Murányi Zita, Szalai Katalin, Szánthó Benedek

A városi közparkok léte, azok használhatósága talán a kisgyerekes családok számára a legfontosabb. A gyermekek születésüktől kezdve egészen kiskamasz korukig meghatározó “részei”, célcsoportjai egy parknak, hiszen mind családi, mind közösségi (iskolai, sport) programjaik jelentős hányada itt zajlik, élményeik nagy részét ezeken a helyeken szerzik. Az a tény, hogy a Népliget jelenleg nem biztonságos a gyermekek és a családok számára, hogy nincs a területen sem nyilvános illemhely (kimamák számára szoptatási, pelenkázási lehetőséggel), hogy nincs kávézó/étterem/cukrászda, ahol egy üdítőt el lehetne fogyasztani, hogy a játszóterek nem felelnek meg a legalapvetőbb higiéniai feltételeknek és európai uniós szabványoknak, bizony nem teszi vonzó helyszínné.

Épp ezért a csoport az alábbi célokat határozta meg fejlesztési koncepciójában:

• Összehozni a családokat
• Minél több generációt bevonni
• Közösséget teremteni
• Költséghatékony megoldásokat keresni

Első lépésként a fenti célokat programok szervezésével kívánják elérni.

Többek között az alábbiakkal:

• Családi napok (pl. Vöröskereszt bevonásával elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok, közben a család idősebb tagjainak egészségfelmérés)
• Aszfaltrajzolás
• Liget Kincse meseösvény
• Építsünk játszóteret! program (gyerekek ötletelnek, apukák barkácsolnak)
• Családi csillagles a Planetárium bevonásával
• Rajz- és fotópályázatok (fókuszban a Népliget, szabadtéri kiállítás a legjobbakból)

A csoport az ötleteket konkrét helyszínekhez rendelte. Mivel hatalmas területről van szó, ezért fontos, hogy a programok ne egy központi részre essenek, hanem lehetőség szerint szétszórtan (Ó- és Újligeten is) kerüljenek megvalósításra.

A Mutatványos téren a régi időket idéző játékok (pl. körhinta) szórakoztatnák a gyerekeket.

A Tölgyfás játszótéren a fókusz a zenén lenne, ezzel adva neki egyediséget. Itt különböző eszközöket (akár újrahasznosított tárgyakat) használhatnának hangszerként, minél többen kapcsolódnának be, annál összetetebb hangzást biztosítva.

 

Az újligeti rész Szánkódombján, hogy nyáron is használatban legyen, a kicsiknek csúszdapark, a nagyobbak számára pedig gördeszka- és korcsolyapálya (skate park) kerülne kialakításra.

A Liget Kincse meseösvény kiindulási pontja a Planetárium lenne, ahonnan aztán az út több irányba ágazik. A játékosnak kell döntenie arról, hogy melyiken halad tovább, attól függően, hogy a mesét merre szövi. Az ösvény állomásain feladatokat kellene teljesíteni, ezek között lennének természettudományos kérdések, memória játék és hangszeres feladatok is. A cél, hogy kicsik és nagyon egyaránt jól szórakozzanak – és közben játszva tanuljanak az élővilágról, vagy épp az újrahasznosítás fontosságáról.

Végül, de nem utolsósorban a gyermekek örök kedvence, egy állatsimogató is vonzó eleme lehetne a parknak, ahogy az is, ha rendhagyó – és ökologikus – módon a fűnyírást birkákkal oldanák meg.

 

 

2. Zöldfelület megóvása, ökologikus hasznosítása

 A csoport tagjai: Turi Boglárka, Kenéz Dániel, Szűz Attila, Madácsi Flóra, Pintér Alina Felícia, Lovász Dalma Judit

A Népliget több mint 100 hektárnyi területének jelentős hányadát dendrológiailag értékes növénygyűjtemény borítja, melynek megőrzése, ápolása nemcsak természetvédelmi szempontból feladatunk, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt. Az egyre melegebbé váló nyarakon – különösen városi közegben – a zöldfelület természetes hűtést biztosít, a nyári hőségriadók alatt felüdülést nyújtva a környéken élőknek (különös tekintettel a gyermekekre és az idősebb korosztályra).
Emellett nem elhanyagolható az a közismert tény sem, hogy a fák képesek az emberi élethez szükséges oxigén termelésére és a káros szén-dioxid elnyelésére.

A fentiek miatt abból az elvből indult ki a csoport, hogy nincs a park növényállományának haszontalan része. A fenntarthatóság elveinek megfelelve még a holtfa is (elsősorban területen belül) hasznosításra kerülne.

Megőriznének néhány szukcessziós részt, melyek célja az állat- és növényvilág zavartalan életminőségének fenntartása; az elhalt ágakat, betegség vagy elöregedés miatt kivágott fákat pedig a területen létrehozott barkácsműhelyben alapanyagként hasznosítanák, ahol többek között a parkban kihelyezhető esztétikus madáretetők is készülhetnének. A park zöldhulladéka komposztálásra kerüne, a tápanyagban gazdag komposzt pedig – ahogy a holtfa egy része is – értékesíthető lenne, ezzel teremtve a Népliget számára bevételt, egy lépéssel közelebb jutva az önfenntartáshoz (ami a hosszú távú cél).
Az ezzel járó feladatok ellátására célszerűnek tartanák – nemzetközi példákat követve – egy nonprofit szervezet létrehozását, amely a bevételt a park fenntartására, gondozására, fejlesztésére fordítaná.

A koruk, betegségek vagy viharkár miatt kivágásra kerülő fák pótlására a parkban korábban működő faiskola újraindítását (a komposzt helyben tartva itt is hasznosulhatna) javasolják.
Habár a Népligetben jelenleg is élnek különböző madár- és rovarfajok, valamint rágcsálók is, de madárbarát (madaraknak otthont adó) növényfajok telepítésével ezeknek az egyedszáma növelhető lenne.
A zöldfelület a park bútorain, szabadtéri installációin, valamint térelválasztó elemein is megjelenne. Az építészetben már jól ismert zöldtetők és zöldfalak kreatív alkalmazása izgalmas, egyedi hangulatot adna a Népligetnek (pl. pad, aminek ülőfelülete fű, vagy átlátszó falú zöldségtermesztő doboz).

A Népliget két különálló részének összekapcsolását a csoport egy a Vajda Péter utca felett átívelő felüljáró – egyfajta zöld folyosó – építésével képzeli el, ami akadálymentesített lenne.

A zöldfelület mérete tanösvény és botanikus kert kialakítását is lehetővé teszi, amelyeknek az oktatás terén lenne kiemelkedő szerepe. A budapesti iskolák egy részében sajnos udvar sincs (vagy csak egy lebetonozott belső térrel kell beérniük), ezért valószínűsíthető, hogy sok iskola élne a szabadtéri biológia vagy környezetismeret óra lehetőségével.

Az oktatás és ismeretterjesztés – nem csak gyerekeknek – kiemelt részét képezi a fejlesztési tervnek.
A szabadtéri oktatást megkönnyítené egy természetes anyagokból készült színpad vagy agóra, ami hétvégente különböző kulturális programoknak, előadásoknak is teret adna.

A már említett tanösvényen mezítlábas rész is lenne, ahol a gyerekek kipróbálhatnák, milyen a különböző természetes felületeken (homok, kavics, avar, faforgács stb.) sétálni, míg a barkácsműhelyben DIY workshopok tartására nyílna lehetőség, amihez bárki szabadon csatlakozhatna.
A meglévő játszótereket természetes vagy újrahasznosított anyagokból készült öko játszóterekké alakítanák, amelynek elemei a barkácsműhelyben készülnének (pl. újrahasznosító workshopok alkalmával).
A gyerekek oktatásához és szórakoztatásához járulna hozzá egy állatsimogató is, ahol elsősorban háztáji állatokkal ismerkedhetnének meg a városi gyerekek.

A koncepció további kiemelt eleme a közösség bevonása. Ezt olyan programokkal és más parkokban már jól működő elemekkel kívánják megvalósítani, mint például a közösségi kert, ahol a család apraja nagyja kiveheti a munkából a részét és mivel a parcellák gondozása napi szintű jelenlétet igényel, ez a közbiztonságra is pozitívan hatna (kiszorulnának a területről az alvilági elemek).

A nyári konyha grillezéseknek, közös sütésnek-főzésnek adhatna teret.
Hétvégente pedig termelői piac járulna hozzá az egészséges életmód, a szezonális zöldségek, gyümölcsök népszerűsítéséhez.

 

 

 3. Sport és rekreáció lehetőségei

A csoport tagjai: Békési Dorottya, Csóka Gábor, Honti Viktória, Horváth Krisztina, Juhász Gergely

A Népliget leginkább arról ismert a budapestiek körében, hogy itt található az FTC Utánpótlás Centrum és az Építők Sporttelep, ahol számos sportolási lehetőség közül választhatnak a fiatalok. Ezenkívül az ó- és újligeti részen is van egy-egy teniszpálya. A lakossági fórumon ugyanakkor igényként jelentkezett, hogy ingyenesen is használható sportolási lehetőségek is legyenek a területen azok számára, akik csak alkalmanként szeretnének mozogni, nem egy egyesület tagjaként.

A csoport első lépésként feltárta a Népligetben jelenleg ingyenesen rendelkezésre álló sportolási lehetőségek körét.

Most a (táj)futás (nem kiépített pályán!) és egy szabadtéri fitness park áll a látogatók rendelkezésére. A park kerékpározásra is kitűnően alkalmas, bár a régi autóversenypálya minősége hagy maga után kivánnivalót és a belváros felől (Üllői úton) nehezen közelíthető meg a park a kiépített kerékpárút hiánya miatt.

A sportolási és rekreációs lehetőségek szempontjából elengedhetetlen a következő szolgáltató egységek kiépítése:

• Öltöző, zuhanyzó
• Vízvételi lehetőség (futókör több pontján)
• Értékmegőrző
• Közvilágítás
• Padok, pihenőpontok

 

A csoport külön keresett megoldásokat a kisebb és nagyobb anyagi ráfordítással megvalósítható – sportolást elősegítő – beruházásokra.

A könnyen megvalósíthatók közé a következőket sorolták:

• Közvilágítás
• Burkolatok karbantartása és javítása
• Futópályák útvonalának rendezése (kijelölése)
• Asztalitenisz (asztalok javítása)
• Kreatív játszóterek létesítése
• Szabadtéri programok szervezése (pl. jóga, városi futóversenyek kezdő- és/vagy végpontja)

 

A komolyabb anyagi ráfordítást igénylők közé az alábbiak kerültek:

• Nyitott labdarúgó-, kosárlabda-, röplabdapálya (újligeti részen, a Szánkódomb előtti füves területen)
• Skate park
• Csúszdapark a Szánkódombon
• Kalandpark (Orczy Kalandpark mintájára)
• Leendő tóhoz kapcsolódóan egy nagyobb tisztás (napozás, tornázás, jóga stb.)

 

A rekreációs lehetőségek fejlesztését ugyanezen elv alapján bontották két részre.

Kis anyagi ráfordítást igénylő:

• Közvilágítás

• Burkolatok karbantartása és javítása

• Függőágyak kihelyezése, bérlési lehetősége

• Korszerű padok, parkberendezési tárgyak kihelyezése 
• Ivókutak létesítése

Nagyobb anyagi ráfordítást igénylő:

• Nagyvendéglő rekonstrukciója

• A vendéglő környezetéhez tartozó terület rendezése

• Csónakázási lehetőség (tó kialakítása)

• Témapark kialakítása a Planetáriummal együttműködve (pl. csillagászati)

Végül a csoport gondot fordított a Népliget egyedi arculatának megtervezésére is, mivel úgy vélték, hogy a park negatív megítélését legkönnyebben pozitív üzenetekkel, komplex marketingkommunikációs stratégiával lehet megváltoztatni.

A Népliget logó elkészítésére pályázatot írnának ki, ami aztán minden, a parkhoz köthető terméken, programon, kommunikációs felületen (weboldal, Facebook oldal) megjelenne. Egy mobiltelefonos applikációval és QR kódok kihelyezésével nemcsak a Népliget múltjáról, élővilágáról szerezhetnének információt a látogatók, de a gamification segítségével feladatokat is lehetne teljesíteni, amelyekért pontokat kapnának a játékosok (cél: kötődés kialakítása).

Emellett egy Népliget-kártyát is létrehoznának, amivel a különböző parkbeli szolgáltatások kedvezménnyel lennének igénybe vehetők, de a kártya nyitná az öltözőszekrényeket is. Ennek gyors elterjesztése érdekében az első 1000 igénylőnek ingyenesen biztosítanák. Végül indokoltnak tartanák egy ajándékbolt nyitását is, ahol Népliget logós termékeket (kártyatartót, kulacsot, törölközőt, kutyás kellékeket, képeslapokat stb.) lehetne vásárolni.

 

 

4. Kulturált szórakozási, kikapcsolódási formák

A csoport tagjai: Damásdi Fruzsina, Gyulai Eszter, Miklós Dorottya, Murányi Krisztina, Trinh Hai Dang, Tömöri Kamilla, Weisz Szilvia

A csoport koncepciójának fontos eleme volt, hogy a lakossági fórumon elhangzott igényeknek megfelelve, ne történjék jelentős beavatkozás a Népliget zöldfelületébe, hiszen jelenlegi használói épp vadregényessége miatt szeretik, illetve ez a kerület utolsó olyan parkja, ahol szabadon lehet kutyákat sétáltatni. Emellett a múlt tisztelete, a hagyományok őrzése is fontos része a koncepciónak.

A műhelymunka során a következő célokat fogalmazták meg:

• Nagyvendéglő rekonstrukciója (kertmozi, alul kultkocsma, az emeleti részen közösségi tér, olvasási lehetőség, könyvkölcsönzés)
• Mutatványos tér eredeti funkciójának visszaállítása (bábszínház, céllövölde, óriáskerék, barlangvasút, körhinta)
• Közösségi kert (közösségi tér, komposztálók)
• Vízfelület kialakítása (természetes anyagokból készült csónakházzal)

 

• Bringó hintó bérlés átlós átvezetéssel
• A Planetáriumhoz kapcsolódó csillagászati témájú, interaktív ismertterjesztő tér kialakítása (Kepler Park)
• Csúszdapark a Szánkódombnál (természetes anyagokból)
• Kresz-park és biciklis pont (a régi autóversenypálya vonalán) – parkoló kialakítása a gépjárművel érkezők számára

Ez a csoport is külön figyelmet fordított a Népliget egyedi arculatának kialakítására, konkrét logótervvel és színvilággal építve fel a “másik Liget” arculatot, megmutatva, hogy ez az elfeledett, rossz hírű park igenis lehet izgalmas és vonzó!

 

 

Javaslatok a Népliget fenntartható fejlesztésére

 

Egy élhetőségre, fenntarthatóságra törekvő várostól alapvető elvárás, hogy lakói számára minőségi életfeltételeket biztosítson. Ez nemcsak anyagi jólétet, hanem szellemi és fizikai jól-létet is jelent, amihez elengedhetetlen a természetes környezet, a zöldfelület elérhetővé tétele, lehetőség szerint 10 perces sétatávon belül. A parkok minősége, az ott rendelkezésre álló sportolási, rekreációs lehetőségek az egészségmegőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Egy nagyparkban – amilyen a Népliget is – anélkül lehet(ne) teniszezni, gördeszkázni, kosárlabdázni, pingpongozni, futni és kerékpározni, hogy a pihenésre vágyók nyugalmát zavarnák. Emellett természetesen a lakosság jól-létéhez hozzátartoznak a kulturált szórakozási, kikapcsolódási formák is, legyen az egy ma már kuriózumnak számító kertmozi, csónakázás a tavon, vagy épp a tradícionális céllövölde-körhinta-óriáskerék kombináció – amit a szülők éppúgy élveznek, mint gyermekeik.

A fenntarthatóság 3 fő pillére közül sokan hajlamosak csak a környezetre figyelmet fordítani, miközben megfeledkeznek annak társadalmi hasznosságáról és gazdasági előnyeiről. Utóbbit azért tartjuk kiemelendőnek, mert hisszük, hogy a Népliget jelenlegi tulajdonosai számára is könnyebbséget jelentene, ha a park képes lenne – akár egy nonprofit szervezeten keresztül – legalább részben fenntartani önmagát és szolgáltatásai, termékei révén (ajándékbolt, faiskola, holtfa, zöldhulladék komposzt formájában való értékesítése stb.) profitot termelni, melyet saját működésére fordíthat. Ehhez elengedhetetlen a közös akarat; az összefogás a kormányzati, a civil és a vállalkozói szektor részéről.

Úgy gondoljuk, mindannyiunk közös érdeke, hogy a Népligetről az emberek fejében élő negatív képet megváltoztassuk! Habár a park számos vonzó tulajdonsággal bír, ezeket csak akkor ismerik fel a városlakók, ha rávesszük őket, hogy bemerészkedjenek a parkba. Ugyanis szembe kell nézni a tényekkel: jelenleg még a környéken élők sem mennek be sötétedés után! Ennek a kriminális helyzetnek a fenntartása, amivel mind a rendőrség, mind a Fővárosi Önkormányzat tisztában van, megengedhetetlen egy közel 2 milliós nagyváros számára! A Népliget jelenlegi lepusztult állapota méltatlan Budapesthez és nemcsak a főváros, de az egész ország imázsának árt.

A “Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” műhelymunka-sorozat fő célja az volt, hogy rámutasson a Népligetben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre, és felhívja a figyelmet arra, hogy a szükséges – látogatóvonzó – beruházások minimális költségvetésből is megvalósíthatók lennének.

Egyetértünk a 2007-2008-as Népliget revitalizációt előkészítő munkacsoporttal a tekintetben, hogy a terület óriási mérete miatt nem vezet célra, ha csak egy-egy kisebb terület megújítására fókuszálunk (és költünk néhány 10 millió forintot), mivel ezek – ha további fejlesztések nem történnek – néhány év alatt a terület többi részének szintjére süllyednek, leamortizálódnak. Véleményünk szerint ezért vonzó “gócpontokat” kell kialakítani az újligeti és az óligeti részen egyaránt, amelyek sok esetben egymáshoz is kapcsolódnak (pl. a barkácsműhely a területen termelődő faanyagból dolgozik, és a parkban kerül hasznosításra is madáretető formájában).

A műhelymunka során kirajzolódtak a közös pontok, amelyek mind a 4 csoport számára elfogadható fejlesztési irányok, célok voltak, de akadtak olyan egyedi megoldások is, amelyekkel azonosulni tudtak a többiek is, így a közös koncepció részévé váltak.

A 4 fókuszpont meghatározásával kijelöltük a fő célokat: a zöldfelület megőrzése, ökologikus hasznosítása; a családok bevonzása a területre kisgyermekek számára is élvezetes programokkal; a sportolási és rekreációs lehetőségek bővítése és a kulturált szórakozás, kikapcsolódás különböző formái egyaránt szükségesek ahhoz, hogy a park látogatottsága növekedjék.

 

A természet érték!

Az első műhelymunka során csak néhány hívószó jutott eszünkbe a Népligetről: Planetárium, sport, Fradi, Liget diszkó, rossz közbiztonság, bűnözés, drogosok.
A program végére ez a lista kibővült a “vadregényes, természetközeli, futás, kerékpározás, vurstli” szavakkal.

A lakossági fórum segített abban, hogy megismerjük és megértsük a jelenlegi parkhasználók igényeit.

A közbiztonság javítása alapvető elvárás, ugyanakkor meglepve tapasztaltuk ragaszkodásukat a park érintetlen állapotához, természetességéhez. Megértettük, hogy a terület legfőbb értéke az, hogy a város közepén úgy érezheti magát a látogató, mintha egy erdőben lenne. Ezért a parkba – bár mérete alapján megoldható lenne – mégsem javasoljuk új épületek emelését. A szükséges szolgáltató egységeken túl – illemhely, öltöző, értékmegőrző – egy ajándékbolt, ami egyúttal információs pontként is szolgálna, és egy csónakház építését látnánk indokoltnak (ez utóbbit értelemszerűen csak abban az esetben, ha a tó kialakításra kerülne).
A Nagyvendéglő rekonstrukcióját minden csoport fontosnak tartotta, így ez az épület, amely egykor éke volt a parknak, közösségi térként és étterem, kávézó funkcióval kiegészülve kelne új életre. Ehhez kapcsolódva kerülne kialakításra a kuriózumnak számító kertmozi is.

A legnagyobb beavatkozást egy tó kialakítása jelentené, ami vonzza a látogatókat, hiszen üldögélni, vagy épp egy stégről lábat lógatni, minden korosztály számára megnyugtató és feltöltődést adó tevékenység. A tó méretétől függően lehetőség nyílna csónakázásra is, ami szintén bevételi forrást jelenthet a parkot üzemeltető nonprofit szervezetnek.

 

Fő célcsoport: gyerekek és fiatal felnőttek

A gyermekekre különösen nagy hangsúlyt fektettünk, mivel a parkhasználók jelentős hányadát tehetnék ki a környékbeli iskolákból – akár tanóra keretében – idelátogató csoportok, illetve a kisgyermekes családok. Az oktatást támogatandó kialakításra kerülne egy szabadtéri színpad/agóra, ahol tanórákat, ismeretterjesztő előadásokat lehetne tartani (hétvégente pedig színdaraboknak, koncerteknek adhatna teret).

A jelenlegi rossz állapotú játszótereket kerítéssel vennénk körbe (hogy kutyák ne mehessenek be) és egy-egy témára fűznénk fel a játékokat, melyek természetes anyagokból készülnének.

A csillagászati témájú, a világűrt megismertető Kepler Parkot a Planetárium tőszomszédságába, míg a kalandparkot az újligeti részen képzelnénk el.

Az újligeti Szánkódombon csúszdapark, mellette skate park várná a sportolni vágyó fiatalokat. Különleges eleme lehetne a Népligetnek a Liget Kincse meseösvény, melynek állomásain különböző feladatokat kellene teljesíteniük a családoknak, hogy végül közösen eljuthassanak a kincsig. A Mutatványos téren – emléket állítva a hajdani vurstlinak – néhány klasszikus elem – például céllövölde, körhinta – kerülne felállításra.

Szintén a gyermekek számára hoznánk létre park vasúti töltés felé eső oldalán az állatsimogatót, ahol háztáji állatokkal ismerkedhetnének meg testközelből (tyúk, liba, kacsa, tehén, szamár stb.).

 

Sportolási lehetőségek

Azok számára is ingyen vagy olcsón elérhető sportolási lehetőségeket biztosítanánk, akik csak alkalomszerűen szeretnének mozogni és nem egy egyesület tagjaként. Igen népszerű a területen található felnőtt fitness park, ami jól mutatja a mozgás iránti igényt. A park füves rétjein szabadtéri tornaórák (jóga, pilates, tai-chi stb.) lennének; kosárlabda-, röplabda- és futballpályáján pedig a csapatjátékok kedvelői tölthetnék aktívan a szabadidejüket. A parkban bicikli, görkorcsolya, bringó hintó bérlésre is lehetőséget biztosítanánk.

 

Partnerségek kialakítása

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a fenti javaslatokat a területen működő szervezetekkel cégekkel egyezteve, velük együtt, partnerségben tartanánk célszerűnek megvalósítani. Úgy véljük, a területen lévő sportlétesítmények, a Strázsa kutyaiskola, a Főkert Nonprofit Zrt. és a Planetárium bevonása nélkül a Népliget fejlesztésére irányuló kísérlet nem lehet sikeres.

A környékbeli civil szervezetek megszólítását és bevonását is fontosnak tartjuk, hiszen tagjaik a lakosság legaktívabb rétege, akik – ha sikerül számukra vonzóvá tenni a parkot – annak elkötelezett használóivá vál(hat)nak. A területen a lehetőség adott egy közösségi kert kialakítására, erre Budapest számos kerületében találunk jó, követendő példákat. Emellett egyre népszerűbbek a különböző barkácsműhelyek, DIY workshopok, ahol a kreativitás kiélésére nyílik lehetőség.

Nem szabad elfeledkezni a terület jelenlegi használóiról, a kutyás közösségről sem! Véleményünk szerint – infótáblák segítségével – megőrizhető lenne a parkban egy nagyobb terület, ahol a kutyák továbbra is szabadon szaladgálhatnának, anélkül, hogy a gyermekekkel érkezőket, vagy a pihenésre vágyókat zavarnák.

Végül, de nem utolsósorban az egyik leghatékonyabb látogatóvonzó megoldás, ha különböző rendezvényeknek ad helyet a park. Jelenleg csak kutyás események zajlanak itt, miközben a terület méretéből fakadóan akár több, párhuzamosan futó programra is lehetőség nyílna.

Ahhoz, hogy a kutyások és néhány (bátor) futó mellett a környékbeliek is elkezdjék használni a parkot, rá kell vennünk őket, hogy bemenjenek. Legyen ennek az oka egy zenés program, egy baráti körben szervezett piknik, egy tematikus játszótér vagy az állatsimogató, a cél, hogy bebizonyítsuk: a park szebb, érdekesebb hely, mint ahogy az a köztudatban él! Ha pozitív élményekkel feltöltődve távoznak, jó hírét viszik ismeretségi körükben is. Ennek amiatt is van kiemelt jelentősége, mert kutatások igazolják, hogy döntéseink meghozatalakor leginkább ismerőseink – jó-rossz – véleményére támaszkodunk.

 

Kis anyagi ráfordítást igénylő beruházás	Nagy anyagi ráfordítást igénylő beruházás
Közösségi kert	Tó (+csónakház)
Barkácsműhely	Nagyvendéglő rekonstrukciója
Szabadtéri oktatótér/agóra	Kertmozi kialakítása
Futókör kijelölése	Szolgáltató épületek kialakítása (illemhely, öltöző, értékmegőrző)
Állatsimogató	Tematikus játszóterek kialakítása (pl. Kepler Park)
Kutyás terület kijelölése	Csúszdapark
Infótáblák/tájékozódást segítő táblák	Skate park
Tanösvény	Vurstli újjáélesztése (céllövölde, körhinta)
Programok/rendezvények	Ingyenes sportpályák (kosár, foci, röplabda)
Bicikli, bringó hintó bérlés
Ivókutak létesítése
Közvilágítás
Burkolatok karbantartása, javítása
Öko játszótér

 

Pozitív PR

A Népliget fejlesztése cask akkor lehet sikeres, ha jelenlegi negatív megítélésén változtatni tudunk. Ez nem egyik napról a másikra történik, de egy szakemberek által kialakított marketingkommunikációs stratégia mentén haladva a folyamat felgyorsítható. Ennek első lépéseként létre kell hozni a Népliget egyedi, minden más parktól különböző arculatát, amit minden rendelkezésre álló kommunikációs felületen népszerűsíteni kell. Az internet korában egy weboldallal, egyedi dizájnnal, a közösségi médiafelületek használatával és a Népliget Kártyával rövid idő alatt nagy elérést lehetne produkálni.

A felsoroltak megvalósítását apró lépésekkel kell kezdeni. A kicsitől haladva a nagy felé, elsőként a közösségek felé fordulnánk (pl. közösségi kert, barkácsműhely) és a civil szervezetekkel (helyiekkel és országosokkal) vennénk fel a kapcsolatot és invitálnánk meg őket egy közös brainstormingra. Természetesen, a folyamatból nem kihagyva a X. kerületi és a Fővárosi Önkormányzat érintett osztályait és a Főkert szakembereit sem! Amennyiben az egyeztetések, együttgondolkodás célravezető lenne, el lehetne kezdeni a szükséges források felkutatását (pályázati források, magánszektor bevonása).

A Népligetet 100 évnyi agóniájából, lassú haldoklásából nem lehet egyik hónapról a másikra felrázni, vonzóvá tenni. Ez egy hosszú folyamat, aminek elindításához csak egy kezdőlökésre van szükség. A műhelymunka résztvevőinek célja, hogy a fenti javaslatokkal e folyamat katalizátorai legyenek!

A Népligetről elfeledkeztek a budapestiek. Ne engedjük elveszni, ezt a páratlan zöldfelületet!

 

 

A “Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” műhelymunka szervezői és résztvevői bíznak abban, hogy a fenti javaslatokat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják és egy részük rövid távon megvalósulhat.

Amennyiben úgy ítélik meg, segítségükre lehetünk a Népliget fejlesztésére irányuló munkájukban, örömmel állunk rendelkezésükre!

 

Elérhetőségünk:                                                                                Kontakt:
ReCity Kiadó Kft.                                                                                         Laukó-Doró Viktória
1131 Budapest, Nővér utca 5.                                                                     06 30 343 5394
                                                                                                                         doro.viki@recity.hu

 

 

 Felhasznált irodalom

• A Népliget legjobb barátja (Pesti László, a Népliget kertésze) In: Lélegzet, 2008. nyár, XVIII. évf., 2. szám
• Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor: Revitalizáció előtt a Népliget 1., Építészfórum, 2008. március 7.
• Balázs Bálint, Bardóczi Sándor: Mostohatestvér a nagyparkok között / Revitalizáció előtt a Népliget 2., Építészfórum, 2008. március 14.
• Bardóczi Sándor, Gábor Péter, Lendvai Gábor: “Nepcsi” maradsz mindörökre? / Revitalizáció előtt a Népliget 3., Építészfórum, 2008. március 20.
• Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Osztály: Népliget revitalizáció, Építészfórum
• kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015.
• Főkert Nonprofit Zrt., Nagyparkok, Népliget: http://www.fokert.hu/parkok/nepliget/

 

Képek: Fortepan, Doró Viktória, Megyeri Nóra és a műhelymunka résztvevői

[1] X. Kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015., 26. oldal
[2] Pesti László – Tarjányi Ferenc, Népliget, 2008. május
[3] Képek forrása: Fortepan
[4] lásd: http://epiteszforum.hu/revitalizacio-elott-a-nepliget-1
[5] v.ö.: http://epiteszforum.hu/files/nepliget_ismerteto.pdf
[6] X. kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégia 2015., 26. oldal

 

A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

 

Címkék: Budapest, Népliget, workshop