Az első I Bike Budapesten szerkesztőségünk néhány tagja is együtt tekert a több mint tízezresre becsült tömeggel. Milyen volt a hangulat? Megmutatjuk!
A hagyományteremtő céllal megrendezett I Bike Budapest az eddigi leghosszabb útvonalat tette szabaddá a városi kerékpárosok számára: 15 kilométeren keresztül élvezhettük Budapest szépségeit. Sokszor percekig, mert egy-egy szűkebb útszakaszon, vagy amíg átengedték a gyalogosokat a zebrán, megtorpant a tömeg. Persze, voltak olyan részek is, ahol kényelmesen lehetett suhanni és az is belefért, hogy félreállva, az út széléről olyan pillanatnak legyünk tanúi, amint az Alkotás úton a bringások megállva, tapsolva ünnepelnek egy arra elhaladó ifjú párt.
Aki ott volt, az pontosan tudja, milyen szabadságélményt jelent az Alagúton – végig sikítva – átbiciklizni, vagy épp mennyire megható a végállomáson, a margitszigeti Nagyréten a felemelt biciklik látványában gyönyörködni. Aki nem volt ott, az jövőre semmiképp se hagyja ki!
Addig is: kerékpározzatok olyan gyakran, amilyen gyakran csak lehetőségetek nyílik rá!
Ahogy a szervező Magyar Kerékpárosklub fogalmaz:
“Az I Bike Budapest te vagy, amikor dolgozni, iskolába, egyetemre, szórakozni mész biciklivel. Mutasd meg a barátaidnak, ismerőseidnek, hogy a városban ma már teljesen természetes biciklivel közlekedni. Vidd el őket egy körre. Aztán még egyre. Ettől lesz jobb a város, így lesz minden egyes nappal jobb Budapesten bringával közlekedni.”
Ilyen volt a vonulás a Hősök terénél:
Ilyen pedig az emelés a margitszigeti végállomáson (kisgyerek kisbiciklivel):
