Jó úton járunk!

Doró Viki
Szerző: · 2014-06-25 | 09:48· Kő kövön

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council – HuGBC) a gazdasági válság –  az építőipar mélyrepülése – idején alakult. Mégis, az interszektoralitásnak és az oktatás terén elért sikereiknek köszönhetően, civil szervezetként, ma már a jogszabályalkotásban is jelentős szerepet tölt be.
Dr. Reith Andrással, az Egyesület 3 év után leköszönő elnökével beszélgettünk.
 

Hogyan értékeli az Egyesület elmúlt 3 évének munkáját? Melyek azok a 2009-es alapításkor megfogalmazott célok, illetve prioritások, amelyek teljesültek?

 
Az alapszabályban megfogalmazott elsődleges cél a környezettudatos építéssel kapcsolatos tudás minél szélesebb körben való terjesztése. Azt gondolom, hogy – az elmúlt 5 év történéseinek számbavétele mellett – abszolút jó úton járunk ebben!
Az Egyesület stratégiai anyagaiban ezt a célt tovább bontottuk különböző területekre és egyértelműen az rajzolódik ki, hogy az egyik legkomolyabb sikert az oktatás területén sikerült elérnünk.
A HuGBC alakulásakor úgy gondoltuk, a legnagyobb hangsúlyt a posztgraduálisok (diploma megszerzése utáni szakemberképzés – a szerk.) továbbképzésére kell helyezni. Az volt az elképzelésünk, hogy az egyetemek gyorsan fognak reagálni a változásokra, hiszen ők is látják a trendeket, a fenntarthatóság térnyerését és a posztgraduális képzésekbe bevezetik ezeket a tananyagokat, amelyek nélkül ma a piacon praktizáló építészként vagy ingatlanfejlesztőként szinte lehetetlen megmaradni. Erre alapozva nagy lendülettel kezdtünk ezen a területen dolgozni, különböző konferenciákat és workshopokat szerveztünk, ahol a környezettudatos építéshez kapcsolódó tudással tudtak megismerkedni a szakemberek.
2009-ben nagyjából 11 ezer kamarai tag volt Magyarországon (ez mára lecsökkent), igaz, ennek csak töredéke volt aktív (kb. 50-60%), de így is jelentős azoknak a száma, akik ilyen típusú képzést a kamara keretein belül nem kaptak. Ez akkor mindenki számára egy új tudás volt.


Bő két évvel ezelőtt sikerült a kamarával stratégiai együttműködési megállapodást aláírnunk, ami épp egy városokkal foglalkozó konferencián, a “Város a fenntarthatóság felé”-n született meg. Ez volt az egyik legnagyobb sikerű rendezvényünk, ami mind előadói, mind résztvevői tekintetében nemzetközi volt.
Az Egyesület indulásakor az oktatáson belül kiemelten foglalkoztunk a településléptékű dolgokkal. Mi voltunk például az elsők, akik kiadtak egy ajánlást a különböző önkormányzatok főépítészei, jegyzői számára arról, hogy hogyan vizsgálják át a szabályozási terveiket a környezettudatos építés szempontjait figyelembe véve.
 
Idővel belefolytunk a graduálisok oktatásába is, különböző egyetemeken előadásokat vagy előadássorozatokat tartottunk. Legutóbb pedig a Construmán egyik nagy álmom valósult meg: hallgatóknak és egyetemi dolgozóknak kvázi tudományos igényességű konferenciát szerveztünk, ami azt jelentette, hogy 6 különböző egyetemről sikerült előadókat felkérnünk, ami nem kis eredmény, ismerve a mai felsőoktatás szegregáltságát.
Erre rendkívül büszke vagyok.

Szintén óriási előrelépés történt a jogszabályalkotás területén is, ugyanis bekerültünk az Országos Építésügyi és Településrendezési Tanácsba (OÉTT), ami a Belügyminisztérium közvetlen tanácsadó szervezete és az építésüggyel kapcsolatban vitatja meg a különböző jogszabályi elképzeléseket, előterjesztéseket. Ennek 11 szervezet vagy szerveződés a tagja és a HuGBC az egyetlen nonprofit közöttük. Tag többek között az Építész Kamara, a Mérnök Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a magyar felsőoktatási intézményeket pedig egy személy képviselheti.

 

Melyek azok a területek, amelyek még fejlesztésre szorulnak?

 
A sikerek mellett két olyan területet tudok felhozni, amelyekben talán nagyobb léptekkel haladhattunk volna előre az elmúlt 3 évben.
Az egyik a HuGBC-nek a nemzetközi világszervezetben (World Green Building Council – WGBC) való markánsabb részvétele és súlya. A mérsékelt jelenlét oka elsősorban annak volt köszönhető, hogy mi nem egy utazó szervezetet akartunk létrehozni, hanem először Magyarországon akartunk megerősödni és csak azután megkezdeni a nemzetközi építkezést, ha itt már megfelelő súllyal és potenciállal van jelen az Egyesület.
Ez most már az utódom, Baross Pál egyik fő feladata lesz.

 
A másik pedig az Egyesület alapításának nem épp ideális időzítésével kapcsolatos. 2009-ben tombolt a hitelválság, ami erőteljesen érintette az építőipart. Ennek köszönhetően a tagfejlődés nem olyan ütemben zajlott, mint ahogy az egy nyugodt időszakban történt volna. Mondjuk, ahhoz képest, hogy más szervezetek megszűntek vagy csökkenő taglétszámmal vannak ma jelen, a mi szervezetünk rendelkezésére álló anyagi támogatás körülbelül a négyszeresére nőtt és a tagok száma is megduplázódott (a kezdeti 22-ről 52-re és 5 társult tagra) 2014-re. Ezt nehéz lenne kudarcként megélni, de a jövőben – hiszen azt látjuk, hogy a piac kezd megélénkülni – , még nagyobb hangsúlyt kell a növekedésre fektetni.

 

Az interszektoralitás mennyire valósult meg? Kik vannak többségben a tagok között?

 
Ahogy civil szervezetekhez illik, nálunk is a magánszemélyek vannak többségben, de például az Egyesület anyagi bázisát egyértelműen a cégek adják. Mindig is úgy gondoltuk, hogy ebben az Egyesületben azok legyenek benne, akik ezt tényleg komolyan is gondolják és erre hajlandóak áldozni is. Ha megnéznénk órabérben mennyit ér az a befektetett munka, amit az elnökség, a felügyelő bizottság, vagy bármilyen más tisztséggel rendelkező kolléga a szervezetben végez, az igen jelentős összeg lenne.
Emellett az egyes emberek lelkesedése sem akármi. Például Fegyverneky Sándor, aki a HuGBC első elnöke volt, a mandátuma lejárta óta is elképesztő energiával és lelkesedéssel viszi az Egyesület jó hírét és győzi meg a cégeket és magánszemélyeket a csatlakozásról.

Az Egyesület egyébként elég diverz, tagjai közt találunk ingatlanfejlesztőket, mérnököket, egyetemeket, önkormányzati szereplőket – ettől tudunk széles látókörrel bíró szervezet lenni. Minden egyes általunk kiadott anyag egy interszektorális megállapodás eredménye, amihez elengedhetetlen a tagok kompromisszumkészsége is.

 

Milyen tervei vannak a jövőre nézve? Vállal feladatot az új elnökségben?

 
Tudatosan nem vállaltam pozíciót a jelenlegi elnökségben, mivel alapvetően kutatással szeretnék foglalkozni a jövőben. Például a településléptékű fenntarthatósággal, amellyel kapcsolatban több nemzetközi kutatási projektben is részt veszek, és amelyeknek eredményeit szeretném majd az Egyesületen belül minél szélesebb körben terjeszteni. 

 

 

Címkék: , , ,