Június 10-ig lehet nevezni a hazai Év Fája versenyre, amelynek legjobbja automatikusan bekerül az Európai Év Fája verseny döntőjébe is, amin a magyar fák hagyományosan jól teljesítenek. Cikkünkben röviden felidézzük a verseny történetét, valamint megpróbálunk választ találni arra, hogy — annak ellenére, hogy környezetvédelmi törekvésekben nem tartozunk a világ élvonalába — miért ilyen népszerű, és sikeres ez a kezdeményezés.
Az Év Fája verseny 2002-ben Csehországból indult, a kezdeményezéshez azóta számos ország csatlakozott. 2011-től az egyes országok győztesei az Európai Év Fája címért is megküzdhetnek, melyen eddig háromszor bizonyult legjobbnak magyar fa. Legutóbb a bátaszéki molyhos tölgy, amely 2015 novemberében 6424 szavazattal nyerte meg a hazai versenyt, az európai fordulóban pedig 72.653 szavazat érkezett rá!
A tavalyi Európai Év Fája, a bátaszéki molyhos tölgy
Még jobban felértékelődik hazánk sikere, ha figyelembe vesszük milyen erős a mezőny: jelenleg Anglia, Belgium, Bulgária, Csehország, Észak-Írország, Észtország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Skócia, Spanyolország, Szlovákia és Wales indul az európai szintéren.
Na, de tekintsük át, mitől is olyan különleges ez a vetélkedő!
Egyrészt attól, hogy a fákat saját történetükkel lehet nevezni, így nem csupán esztétikai szempontok döntenek, sokkal inkább az adott fa közösségben elfoglalt szerepe, története, sajátosságai. Természetesen előnyt jelent, ha az adott fa őshonos, illetve számít a kora is, valamint ha közterületen van. Az Év Fája verseny — melyet Magyarországon az Ökotárs Alapítvány szervez — elsősorban a környezetünkben élő fák fontosságára, azok környezeti és társadalomformáló erejére szeretné felhívni a figyelmet.
Meg kell említenünk a “Hős fa” kategóriát is, ahova olyan fákat nevezhetnek, melyeknek élete veszélyben van, és amelyek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek, vagy küzdenek. (Legutóbb: A körbeépített győri vadgesztenyefa)
A veszélyben lévő győri vadgesztenyefa
Ami pedig a sikerességünket illeti, megkérdeztük a témáról Oravecz Ágnest, az Ökotárs Alapítvány pályázati koordinátorát. Elmondása szerint hazánk eleve előnyös alapállásból indul, mivel civil szervezet áll a kezdeményezés mögött, ez nincs mindenhol így, számos országban nem ennyire szervezett a vetélkedő, hozzátéve még a relatív nagy médiafelületet, ahol a civileknek lehetőségük van kommunikálni a versenyről, népszerűsíteni azt. Szintén nagyon fontos szerinte (és szerintünk is), hogy az egész versenyre jellemző a politikamentesség, hazánkban úgy látszik frissítően hat a közösségekre, az emberek szívesen vesznek részt egy olyan kezdeményezésben, ami felülemelkedik a mindennapi problémákon, a közéleten, a politikán, valami nagyobb, magasztosabb célt szolgálva.
A versenyre még lehet nevezni fákat, így bátorítanánk minden kedves olvasónkat, ha van a környezetedben olyan fa, melynek története neked vagy a közösség, település számára egyedülálló, jelentkezz a versenyre!
Bátaszék jelképe
A bátaszéki molyhos tölgy története
Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége a Szent Orbán Kápolna melletti 300-400 évesre becsült molyhos tölgy.
A rendszerváltást követően az első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától idősebb Werner Mihálytól hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horváth betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg épen az öreg molyhos tölgy. A német betelepülők építtették a tölgy mögé a Szent Orbán Kápolnát 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek. Szent Orbánnak a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére emelt kápolna a barokk építészet szép emléke lett. A szőlőhegyen emelt építmény, és az öreg tölgy keleti oldaláról az egész városra kiterjedő kilátás, panoráma tárul az idelátogatók elé. A tölgy a Kápolnával együtt az 1956-os jeges Dunai árvíz idején is kiemelkedő szerepet játszott, ekkor ide menekültek a lakosok az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szent misét itt celebrálta Bezedeki Márton az akkori plébános. Az üreg molyhos tölgy fennmaradásának titka Misi bácsi szerint az volt, hogy a település dombján dolgozó földművelők mindig gondját viselték a tekintélyes fának, száraz ágait levágták, és a csonkot megfestették, ezzel védték a betegségektől. Sümegi József a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója, aki egyúttal diakónus és történész is, azt állítja, hogy az öreg tölgy minden bizonnyal törököt is látott. A Török hódoltság Magyarországon 1552-től 1693-ig tartott. 1686. szeptember 2-án a török elvesztette Budavárát, rá egy évre, 1687. augusztus 12-én Baranya megyében, a nagyharsányi hegy alatt (az ún. “második mohácsi” csatában) Lotharingiai Károly újra jelentős győzelmet aratott a törökök fölött. Ezzel Bátaszék és vidéke is felszabadult a másfélszázados török uralom alól. De milyen áron és milyen állapotban! A felszabadító háborúk alatt még az is elpusztult, ami a török alatt megmaradt belőle. Az öreg molyhos tölgy feltehetőleg csodával határos módon maradt életben. A lakosság körében szájhagyomány útján terjedt egy történet arról, hogy valamikor régen betiltották a szentmisét a Szent Orbán Kápolnában, ezt követően súlyos jégkár pusztította el a szőlőtermést Bátaszéken. Az akkori település irányítói az egyházatyákkal együtt jobbnak látták, ha a régi hagyomány szerint megtartják Szent Orbán tiszteletadását, hogy ezzel elejét vegyék a természeti katasztrófának, a jégverésnek.
Az öreg molyhos tölgy a Bátaszék feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se jégkár, se világháború. Az évszázadok óta őrködő tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden naptári év május 25-én – Orbán napján – megmozdul a város apraja nagyja. Az óvodások, a kisiskolások, a gimnazisták, a katolikus hívők, a természet és a mezőgazdaság tisztelői, azaz mindenki szívesen eleveníti fel a hagyományt, mely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.
A képek forrás: www.evfaja.hu
