Keltsük életre a Népligetet!

A ReCity Magazin által szervezett 8 hetes műhelymunka során a részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget revitalizációjára fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. Budapest legnagyobb közparkja évtizedek óta rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van, ezért itt az idő, hogy mind a döntéshozók, mind a civil szervezetek, közösségek meglássák a benne rejlő potenciált és változtassanak a jelenlegi méltatlan állapoton.

 

 

Kiindulás: „ahova rendes ember nem jár”

 

A Népliget „mostohagyerek” a fővárosi nagyparkok között, dicső múltról esetében nehéz beszámolni, mivel alapítását követően igen hamar (már az 1900-as évek elején) elterjedt az a közvélekedés, hogy a „Nepcsi” az a hely, „ahova rendes ember nem jár”. Ebből a skatulyából sajnos azóta sem tudott kitörni.

Pedig a XX. század első felében élénk társasági élet folyt a parkban, köszönhetően az akkor már rendkívül népszerű és emiatt túlzsúfolt Városligetnek. Az onnan kiszorult mutatványosok a Népligetben telepedtek le, volt itt óriáskerék, céllövölde, hullámvasút, nyári bobpálya és Kemény Henrik Bábszínháznak is a park adott otthont.
A 400 fő befogadására alkalmas Pesti Sörcsarnok vagy Nagyvendéglő a kor legnagyobb vendéglátóipari egysége volt (romos épülete ma is áll).
Az 1930-as években épült meg az autóversenypálya, ahol egészen 1972-ig zajlottak Grand Prix-ek és motorversenyek is, alkalmanként több tízezer embert vonzva a Népligetbe.

 

Miért volt mégis rossz híre?

A Népligetet leginkább a környékén élő munkásosztály tagjai látogatták, ami távol tartotta a budai, vagy épp városligeti úri közönséget. A parknak a szocializmus évei sem kedveztek, az 1950-es évek elején betiltották a vurstlit (csak a bábszínház maradhatott), a területre pedig tájidegen egységek (pl. ELMŰ állomás, Ganz-Mávag próbapálya) kerültek.

Pedig a Népliget jól megközelíthető metróval, busszal, villamossal – sőt, távolsági busszal is.
Növényállománya, értékes dendrológiai gyűjteményes kertje a legnagyobb fajtadiverzitású parkká teszi a fővárosban.

Pozitívumai ellenére a Népliget sosem találta meg funkcióját a város szövetében, nem alakult ki sajátos, egyedi arculata, hangulata. Sőt, az évek során egyre elhanyagoltabb, lepusztultabb állapotának köszönhetően a bűnözés melegágya lett.

 

 

A műhelymunka felépítése

 

A műhelymunka-sorozatot létrehozó ReCity Magazin célkitűzése, hogy ne csak bemutasson példamutató kezdeményezéseket, melyek a város élhetőségét, fenntarthatóságát javítják, hanem maga is katalizátora legyen ezeknek!

A „Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” c. műhelymunkát felsőoktatási intézményekben tanulók számára hirdették meg, mert a környezet védelme mellett fontosnak tartják a fiatal felnőttek társadalmi felelősségvállalásának ösztönzését is.

Mivel egy területfejlesztésre irányuló projekt nem lehet sikeres a társszakmák együttműködése nélkül, ezért a képzésen részt vevő hallgatók között építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos is volt. Ők a csoportmunkák során megismerték egymás – eltérő szakterületből adódó – különböző álláspontjait és konszenzusra jutva közösen dolgozták ki – egy-egy előre meghatározott fókuszpont figyelembevétele mellett – fejlesztési koncepcióikat.

 

A fókuszpontok az alábbiak voltak:

• Gyermek- és családbarát megoldások
• Zöldfelület megőrzése, ökologikus hasznosítása
• Sport és rekreáció lehetőségei
• Kulturált szórakozási, kikapcsolódási formák

 

A munkát meghívott előadók segítették, akik saját tapasztalataikon túl nemzetközi jó példákat is felsorakoztattak, így a résztvevők ezeket a – Népligetre vonatkoztatható – jó megoldásokat is beépíthették a koncepciókba.

Az előadók: Zsargó Szilvia (Mindspace Nonprofit Kft., Smart City Budapest alapító tag), Koltai Tamás (biológus, zöldfal-építő, Grofie alapító tag), dr. Tihanyi Dominika (tájépítész, Újirány Csoport), Krizsán Barbara (okl. településmérnök), Doró Viktória (kommunikációs szakember, fenntarthatósággal foglalkozó újságíró).

 

Ahhoz, hogy a Népliget egy valóban szerethető, a városi térben kikapcsolódást, rekreációt elősegítő park legyen, elengedhetetlen a környéken élők, a területet használók véleményének kikérése, igényeik felmérése. Hiszen első lépésként azt kell elérni, hogy ők járjanak oda, tegyék élettelivé a parkot.
Ennek érdekében egy lakossági fórum is megtartásra került, ahol számos hasznos ötlet hangzott el, amelyek a koncepciókba is bekerültek.

 

 

Fejlesztési javaslatok

 

A 4 csoport által kidolgozott tervek összevetésével, a közös pontok kiemelésével született meg a végső javaslat-csomag, amely a következő elemeket tartalmazza (a teljesség igénye nélkül):

• Közösségi kert
• Barkácsműhely, ami DIY workshopoknak is otthont adna
• Nagyvendéglő rekonstrukciója: benne étterem, kávézó, közösségi tér, könyvtár
• Kertmozi: a Nagyvendéglő kertjében
• Állatsimogató: háztáji állatok bemutatója
• Szánkódombon csúszdapark
• Görkorcsolya- és gördeszkapálya
• Tematikus játszóterek kialakítása: csillagászat, zene (természetes anyagokból készült eszközök)
• Meseösvény: több állomás, ahol ismeretterjesztő, természetvédelemhez kapcsolódó feladatokat kellene teljesíteni
• Szabadtéri színpad/agóra: oktatási célra, akár külső helyszínű tanórák (biológia, környezetismeret, földrajz) tartására
• Faiskola
• 
  Tanösvény: mezítlábas résszel
• Botanikus kert
• Mutatványos téren a vurstli felelevenítése: céllövölde, körhinta (tisztelgés a Népliget múltja előtt)
• Futópálya: ennek mentén ivókutak, öltöző
• Bicikli, bringó hintó bérlési lehetőség
• Rekreáció: nyugágyak, függőágyak, természetes alapanyagú szabadtéri bútorok, „fűre lépni szabad!”
• Tó kialakítása: méretétől függően csónakázási lehetőség (csónakház)
• Programok szervezése: családi piknikektől kezdve a kutyás találkozókon át a városvédő futásokig

 

Egyrészt a Népliget védett történeti kert voltából fakadóan, másrészt a lakossági fórumon elhangzott igények (pl. vadregényesség megőrzése) miatt a parkban csak néhány kiszolgáló épület (pl. illemhely, öltöző, értékmegőrző) kerülne kialakításra.

A terület óriási méretéből fakadóan különböző korosztályokat vonzó „gócpontokat” hoznának létre (ezzel érve el, hogy ne csak a Planetáriumig jussanak a látogatók).

A fejlesztések sikerének kulcsa, hogy a park mostani rossz megítélése pozitív irányba változzon. Ehhez marketingkommunikációs stratégia kialakítására lenne szükség és arra, hogy a Népliget saját, egyedi arculatot kapjon.

Végül, de nem utolsósorban célszerű lenne, ha a Népliget részben önfenntartó módon működne és saját büdzséből gazdálkodna. Hogyan? Külföldi példákból kiindulva egy nonprofit szervezet kezelhetné a park értékesíthető termékeit (pl. facsemeték, holtfa, komposzt, sporteszközbérlés, ajándéktárgyak) – az ezekből származó bevételt pedig a park fenntartására fordítaná.

 

 

Hogyan tovább?

 

Úgy tűnik – rövid távon – sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a X. kerület Kőbánya Önkormányzat (melyhez közigazgatásilag tartozik) nem tervezi a park teljes rehabilitációját (habár a X. kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégia kiemelt akcióterületként kezeli a Népligetet), de ami ennél is nagyobb baj, hogy nincs olyan civil szervezet, környékbeli kezdeményezés, amely felvállalná a Népliget „ügyét”.
Senki sem érzi magáénak, ezért senki sem tesz érte.

A műhelymunka eredményét, az elkészült javaslat-csomagot a szervezők eljuttatják a Fővárosi Önkormányzat és a X. kerület Kőbánya Önkormányzat illetékes osztályaihoz, valamint civil szervezetekhez is abban bízva, hogy a benne foglaltakat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják.

 

A Népliget fejlesztése hosszú folyamat lesz, de itt az idő, hogy megtegyük az első lépést!

 

A műhelymunka részletes összefoglalója itt olvasható: https://recity.hu/ilyen-lenne-a-fenntarthato-nepliget/

 

 A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.

 

Címkék: Népliget, workshop