A legégetőbb probléma

Hankó Gergely
Szerző: · 2014-11-17 | 17:42· Ki

A fűtésszezon beálltával sok helyen a kéményekből sötétszürke, fekete füst száll fel, melyet esetenként maró bűz is kísér. Ez nem más, mint az otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte mindenkit érint, s nemcsak azért mert majd’ minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen át távozó légszennyező anyagok messzebbre jutnak, mint hinnénk.
 
 
Nagyszüleink idejében a hulladékok még házilag kezelhetőek, újra felhasználhatóak voltak. A konzervdobozból szögtartó lett, a tejeszacskóból lábtörlő készült, az ételmaradékot megették a háziállatok, a sima papír (nem a fényes és színes!) pedig jó volt gyújtósnak.
A fogyasztói társadalomnak köszönhetően azonban tömegével jelentek meg a műanyag, fém, papír és üveg csomagolóanyagok, melyek mellé nem járt „használati útmutató”, így mi már jócskán hozzájárulunk a hulladéktermeléshez.
 
 „A régi szokások nehezen halnak!” – tartja a mondás és ahogy megszoktuk, hogy régen minden hulladék elégethető volt, most azzal kell szembesülnünk, hogy mesterséges, szervetlen anyagokkal (pl. műanyag palack, préselt „pozdorja” asztallap) vettük körbe magunkat, melyek égetése egy komplett vegyi koktélt juttat a levegőbe.

Szemétégetés

Az utóbbi években ugyanis sokan visszatértek a gáztüzelésről a szilárd tüzelésre és az otthoni, házi tüzelőberendezésben (kályha, vegyestüzelésű kazán) a fa, feketeszén és egyéb legális tüzelőanyagok mellett illegálisan égetnek háztartási szemetet és hulladékot, ami időzített bombaként ketyeg településeinken!
Korom, nehézfémek, szén-monoxid, nitrogén-oxidok és kén-dioxid elegye jut ki így a légkörbe…

 

Egészségügyi kockázatok

A téli szmog és különösen a magas szállópor koncentráció (PM10) éves szinten több ezer ember halálát okozza Magyarországon, a fokozott gépkocsi közlekedésnek és a nem megfelelő szűrőberendezéssel ellátott gyárak kibocsátásának köszönhetően.
A hulladékégetés során keletkező nem kívánt légköri elemek szív- és érrendszeri (infarktus, trombózis), valamint légzőszervi megbetegedést (tüdődaganat, asztma), immunrendszer károsodást, hormonháztartási rendellenességet, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességet, bőrgyulladást és emésztőszervi problémát is okozhatnak.
A kommunális hulladékok (házi szemét) égetésekor azonban nemcsak a belélegzett szennyezőanyagok veszélyeztetik az ember egészségét, hanem a talajba bejutva a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bekerülve és ott felhalmozódva is kifejtik káros hatásaikat.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy nem ismerjük pontosan az egyes szennyezőanyagok hosszú távú hatását, illetve azt sem tudjuk, hogy hány „egyéb” veszélyes vegyület keletkezhet még az égetés során, amiről most még fogalmunk sincs.
A rendkívül szerteágazó probléma megoldásához, a helyzet javításához a kormányzat valamennyi ágára; az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek összehangolt munkájára van szükség!
 
 

Kampány indult az ésszerű tüzelésért

A probléma megoldására indult el a „NE ÉGESD EL!” kampány, melynek ötletgazdái – Sánta Krisztián (Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.) és Molnár Antal (Zöld Kör) – évtizedek óta foglalkoznak környezet- és természetvédelmi feladatokkal.
A hajbúböszörményi Hajdúsági Múzeumban 2 napos műhelymunkát tartottak nemrégiben az önkormányzat és a lakosság részvételével, ahol a szakmai előadásokat beszélgetés, közös ötletelés, majd a térségi hulladéklerakó és válogatómű megtekintése egészítette ki. 
 
A kampány rövidfilmje:
 

A kampány a Svájci-Magyar Civil Alap támogatásával valósulhatott meg.

 

Füstbe ment hulladék

Sánta Krisztián, hulladékgazdálkodási szakértő előadásában megdöbbentő bizonyítékra világított rá, miszerint felméréseik pontosan kimutatják a hulladéklerakóra beérkező hulladékok mennyiségét – mely a fűtési szezonban drámaian lecsökken! A decembertől februárig tartó hulladékminimum ugyanis nemcsak az év eleji spórolásnak köszönhető, hanem valószínűsíthetően annak is, hogy a lakosság ezt a mennyiséget otthon elégeti! 
Egy érzékletes példával élve: ez országosan megközelíti a rákospalotai hulladékégetőbe (Hulladékhasznosító Mű) kerülő hulladékmennyiséget, azzal a különbséggel, hogy itt ellenőrzött körülmények és energiatermelés helyett több százezer szűrő nélküli kályháról beszélünk!

Hulladékmennyiség változása

A feltevést Hajdúböszörmény Önkormányzatának előadója megerősítette azzal, hogy az önkormányzat levegőtisztaság-mérőállomásán mért adatok alapján a fűtési szezon közepén a legmagasabb a szállópor (PM10) mennyisége.
A helyzet javítása érdekében az önkormányzat a helyi lapban és honlapjukon is felhívta a figyelmet arra, hogy „Tilos a hulladékok égetése!”.
 
Megdöbbentő, hogy a vidéki jó levegőminőséget – ami a települések vonzereje – illegális hulladékégetéssel tesszük tönkre.

 
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport munkatársa kijelentette, hogy a hozzájuk érkező panaszok növekedése egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen égetnek illegális fűtőanyagokat otthon. Sőt, egyes településeken a teljes lakosság hulladékkal fűt!
Ez megfigyelhető a hidegebb napokon a légszennyezés.hu weboldalon is, ahol egyértelműen látszik a kisebb települések rossz levegőminősége. S itt nemcsak a legszegényebb településekre kell gondolni, mert sajnos ez a rossz gyakorlat Budapest módosabb kerületeiben is megfigyelhető!
 
 

Az otthoni hulladékégetés öngól

A higiénés- és környezetvédelmi károk mellett komoly pénzügyi kockázattal is jár a szemétégetés, ugyanis tüzelőberendezéseink nem alkalmasak az illegális anyagok égetésére, így ha ezekkel próbálunk fűteni, tönkretesszük őket és kéményünket is, melyek javítása igen drága.
 
Varga Imre fűtéstechnikai szakértőtől (Fűtesz Kft.) azt is megtudtuk, hogy a kazánoknál nemcsak a meghibásodástól kell tartani, hanem drasztikusan csökkenhet a kazán hőleadási hatékonysága is, mert például műanyag palack égetése esetén a kazán falára lerakódik a hőre keményedő PET (polietilén-tereftalát) maradéka, leszigetelve ezzel a kazán vízterét!
Egyes műanyagok égetésének melléktermékei oldják a meszet is, ami a falazat és a kémény instabilitásához is vezethet. Ennek tipikus jele, amikor a kátrány kicsapódik a házfalon vagy a kéményen.

Elterjedt a lakkozott, préselt faanyagok és a kezelt fahulladékok (gittes ablakkeret, festett asztallap) eltüzelése is, ami szintén tilos és nagyon káros! Ezen anyagokat az időszakos lomtalanítások idején érdemes inkább kikészíteni, melynek időpontját az önkormányzattól, vagy a hulladékos közszolgáltatótól tudhatjuk meg.
 
Sok meghibásodásnak és balesetnek vehetjük elejét, ha a kéményseprőknek – akik teljesebb körű feladatot fognak ellátni a jövőben – lehetőséget biztosítunk az ellenőrzésre, a szezon elején pedig szakértővel helyeztetjük üzembe készülékünket.

Kéményseprők munka közben
Kéményseprők munka közben

Állami támogatás a rászorulóknak

Idén összesen 2068 önkormányzat részesül szociális tűzifa-, illetve kőszéntámogatásban, hárommilliárd forint kerül felosztásra a települések között. Egy pályázó település átlagosan 1,4 millió forint támogatásban részesül. A kistelepüléseken élő legrászorultabbak akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak a támogatás igénybevételével. Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifát, vagy 10 mázsa szenet lehet igényelni.
Előnyt élveznek a kisnyugdíjasok és a halmozottan hátrányos helyzetű, gyermeket nevelő családok.  
Remélhetőleg ez is mérsékli majd a hulladékégetés mértékét!
 

Néhány településen, mint például Budapesten is, az avarégetés egész évben tilos! Helyette legjobb megoldás, ha a bokrok, fák alatt szétterítjük a zöld hulladékot, vagy komposztálunk, esetleg kihasználjuk a közszolgáltató zöld hulladék begyűjtő járatát.

A fa helyes tüzelése

A fenti problémákat mind meg tudjuk előzni, ha elsajátítjuk a fűtés, tüzelés helyes gyakorlatát! A helyes fatüzelés legfontosabb kérdései a következők: Milyen fát, milyen állapotban, milyen tüzelőberendezésben akarunk elégetni?
 
A fa tüzelése légszáraz (atroszáraz) fával lesz igazán hatékony és költségtakarékos, mely azt jelenti, hogy a víztartalma 10-20% között van. A frissen vágott fa esetében ez 30-40% is lehet, s ebben az esetben a tüzelés során először ezt a felesleges vizet el kell párologtatni, mely nemcsak energiaveszteség, de a jó hatásfokú, tiszta égési folyamatot is tönkreteszi.
 
Gyulai Iván ökológus a helyes tüzelésről:

  

Mit kell tenni, ha szemétégetést tapasztalunk?

Az egészséges környezethez való alkotmányos jogunk egyik fontos szegmense a tiszta levegőhöz való jog! Fontos, hogy ha szemétégetést tapasztalunk a környéken, először próbáljuk meg személyesen meggyőzni az elkövetőt, hogy hagyjon fel tevékenységével. Derítsük ki az okát, miért fűtenek szeméttel, mert lehet, hogy csupán a fenti információk átadása is már jobb útra térítheti az illetőt.
Ha pedig a szegénység okán kényszerülnek rá erre a mindenki számára veszélyes tüzelési módra, próbáljunk meg segíteni az önkormányzaton, vagy a helyi közösségen keresztül.
 
Ha a pozitív szándék és a tenni akarás sem segít, akkor az alábbiakat tehetjük hivatalos úton:
A legnagyobb eredménnyel kecsegtető megoldás, ha a területileg illetékes járási hivatalhoz, vagy amennyiben cég égeti a hulladékot a környezetvédelmi főfelügyelőséghez írunk levelet.
Levelünkben feltétlenül hivatkozzunk a 306/2010. kormányrendeletre (a levegő védelméről), mely a lakosságot zavaró bűz kibocsátást és az illegális hulladékégetést is tiltja, szabályozza az eljáró hatóságokat és bírságok mértékét.
Levélmintát találunk a Levegő Munkacsoport formanyomtatványai között.

Fontos, hogy próbáljuk meg dokumentálni (fotó, videó) a törvénysértést és ezt tanúkkal is támasszuk alá!
Végül kérjük a helyi környezetvédő civil szervezetek segítségét, ha elakadunk, vagy kérdésünk van!
 

 
 

Címkék: , ,