Élelmiszerbank – Híd a felesleg és a szükséglet között

Doró Viki
Szerző: · 2015-04-06 | 16:46· Ki

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben alakult azzal a céllal, hogy – egyfajta hidat alkotva – eljuttassa az élelmiszeripari vállalatoknál képződő élelmiszer-felesleget a rászorulókhoz, ezzel csökkentve a szegénység, az éhezés és az alultápláltság mértékét.
Sczígel Andrea kommunikációs vezetővel beszélgettünk.

 

Az Élelmiszerbank a vállalatoktól ingyenes adományként kapja a felesleggé vált, de még lejárati határidőn belüli termékeket és ingyenesen is adja tovább partnerszerveteinek, akik szétosztják a rászorulók között.
Ezzel a módszerrel 10 éves fennállása alatt eddig 34,4 ezer tonna élelmiszert mentett meg a kidobástól, melynek értéke meghaladja a 14,4 milliárd forintot.
 

Kinek köszönhető az Élelmiszerbank létrejötte?

 
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület alapítói először Franciaországban találkoztak Élelmiszerbankkal. Nagyon nagy hatást tett rájuk a kezdeményezés, szerettek volna itthon is valami hasonlót létrehozni. Az Európai Élelmiszerbankok Szövetsége üdvözölte szándékukat, mikor ezt jelezték a szervezet felé, melynek jóváhagyásával és pár támogató alapítótárs segítségével megalakult a Budapesti Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben.
Hamar kiderült, hogy a Szervezet által nyújtott segítség iránt sokkal nagyobb az igény, emellett sokkal több a rendelkezésre álló élelmiszer-felesleg is, ezért hamarosan Magyar Élelmiszerbank Egyesület néven már országos lefedettséget biztosított működésével.

Sczígel Andrea
Sczígel Andrea

 

Mennyire volt nehéz az élelmiszeripari cégeket, kereskedelmi láncokat bevonni a munkába? Milyen volt a fogadtatás?

 
Sajnos nem használhatunk múlt időt, mert még ma is rengeteg energiát fektetünk az új élelmiszeripari támogatók felkutatásába, meggyőzésébe.
A gyártók, kereskedők számolnak a veszteséggel, az élelmiszer-felesleg a folyamat részét képezi. Az Élelmiszerbank belépése ebbe a folyamatba – azaz a hulladék eltérítése – mindennapi működését érintő módosításokat követel meg egy cégtől. Fontos, hogy ez a döntés menedzsment szintű elköteleződést tükrözzön, ekkor tudunk igazán hatékonyan együttműködni partnereinkkel. Persze, ma már az is sokat nyom a latba, hogy 10 éves múlttal rendelkezünk, bizonyítottunk, így multinacionális partnerek bízzák ránk termékeiket.
 
 

Mennyire szabályozott a működésetek?

 
Ugyanolyan élelmiszeripari szereplők vagyunk, mint a cégek, akikkel együtt dolgozunk. Ugyanazoknak a szabályoknak kellett megfelelnünk, ugyanolyan engedélyeket kellett megszereznünk az induláskor, mint nekik.

Minden esetben a lejárati határidőn belül dolgozunk.

Vannak olyan cégek, akik annyira szem előtt vannak, hogy rendszeresen ellenőrzik őket, ezért – érthető okból – nagyon óvatosak, sokszor a magyar szabályozásnál is szigorúbb belső szabályrendszert alkalmaznak, nekünk ezeknek a feltételeknek is meg kell felelnünk.

 

A lejárati határidő miatt különösen fontos a munkátokban a gyorsaság. Eddig a nagy áruházláncok csak a hivatalos ünnepek idején zártak be, mostantól viszont minden szombat este…

 
Igen, ez egy új helyzet nekünk is. Csak ott tudjuk megmenteni a felesleggé váló termékeket, ahol egyébként a hét más napjain is dolgozunk az adott áruházzal termékek mentésén, tehát ahonnan napi szinten szállítják el partnerszervezeteink az élelmiszert.
Viszont sok áruházláncnál, ahol nincs jelen az Élelmiszerbank, ezek az élelmiszerek a veszteség kategóriába kerülnek.

 

Hogyan lehet az igazságosságot biztosítani, azaz hogy minden partnerszervezet azonos időközönként, ugyanakkora mennyiségű élelmiszerhez jusson hozzá?

 
Van egy osztási útmutatónk, ezt követi a szervezeti kapcsolattartónk. 220 szervezettel tudunk szerződni és nemcsak a területi megoszlást, hanem a hatékony együttműködésre való képességet is figyelembe vesszük – sok más szempont mellett. Ezek végül kiadnak egy relatív egyenletes országos lefedettséget.

Élelmiszerbank

Vannak olyan szervezetek, akik a kereskedelmi egységekből történő élelmiszermentést segítik, számukra ez rendszeres ellátást jelent.
A jelentkező civil szervezeteknek szigorú követelményrendszernek kell megfelelniük. A már említett kereskedelmi mentésnél vállaniuk kell, hogy minden nap elmennek az áruért, kiosztják és el is számolnak vele.
A szervezetek többsége nincs erre felkészülve.

 

Milyen típusú, méretű szervezetekkel álltok kapcsolatban?

 
Vannak programjaink, amelyekbe önkormányzatokat is bevonunk, leginkább azonban nonprofit szervezetek a partnereink, mint a Nagycsaládosok Országos Szövetsége, a Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat vagy a hajléktalanellátók, és persze rengeteg pici alapítvány (pl. Kézenfogva, Igazgyöny Alapítvány) is van köztük. Sokan nem tudják, hogy ezeknek a szervezeteknek az ételosztásai mögött sokszor mi állunk, ahogy azt sem, hogy

az Élelmiszerbank osztja szét éves szinten a legtöbb élelmiszert Magyarországon.

Hogyan tudjátok nyomon követni, hogy az élelmiszer tényleg a rászorulókhoz jut-e el?

 
A partnerszervezetekkel kötött szerződésben minden rögzítve van: mennyit, kinek, meddig adhat oda, hogyan kell elszámolni vele. Komoly minőségbiztosítási folyamattal dolgozunk, melyet szigorúan monitorozunk. Ez szolgálja az élelmiszer-adományozó, és a nélkülöző érdekeit is, számunkra pedig a biztonságos működés feltétele.

 

Milyen típusú élelmiszerből kapjátok a legnagyobb mennyiséget?

 
Hosszú lejáratú termékek közül konzervből kapjuk a legtöbbet. Ezeket ugyanis a kereskedelmi láncok, ha pl. 6 hónapon belül van a lejárati dátum, már nem veszik be.

Élelmiszerbank

De vannak szezonális termékek is, például most kaptuk meg a csokimikulásokat, nyáron pedig majd jönnek a csokinyuszik. Joghurtokat is szoktunk kapni, amelyek az egyik ízről egy másikra való átálláskor vállnak felesleggé. Ezek boltokba nem kerülnek ki, de teljes mértékben finomak és fogyaszthatók.

 

Mi volt az eddigi legmeglepőbb felajánlás?

 
Kevesen gondolnak bele, hogy vajon mi történik a vákuum csomagolt szeletelt szalámi végeivel. Ezek is nálunk kötnek ki kisebb egységcsomagokban.
De nem is annyira a termékek, inkább a mennyiségek, amik meglepőek néha: volt már, hogy több kamionnyi csokoládé érkezett be hozzánk egyszerre, ami utána óriási örömet jelentett a rászorulók számára.

 

Az elmondottak alapján rendkívül komplex feladatot láttok el. Mekkora a csapatotok?

 
Nyolc fős, ebből öten dolgoznak az irodában, hárman pedig az irányításért, fejlesztését és egyéb menedzsment területért felelnek. Ezenkívül 16-20 önkéntes van mellettünk folyamatosan, köztük alapítóink is, nélkülük nem tudnánk működni. Van egy kb. 300-400 fős önkéntes-adatbázisunk, ha segítségre van szükségünk, rájuk mindig számíthatunk.

 

Miből tudjátok fenntartani mindezt? Értem, hogy az élelmiszert adományként kapjátok és ingyen is adjátok tovább a partnerszervezeteiteknek, de itt is vannak személyi és járulékos költségek.

 
A költségvetésünk évi 80-90 millió forint, ennyi szükséges a fennmaradásunkhoz. Ezt több forrásból próbáljuk kigazdálkodni: pályázatokból, fundraising projektekből, vállalati és egyéni támogatóktól.
Habár sok vállalati támogatónk van, akik élelmiszert adnak, de pénzt még kevesektől kapunk. Az Örökbefogadói programunk épp azokat a végeket célozza meg, akik szívesen segítenének, de nem élelmiszeripari cégek. Egy-egy régió örökbefogadásával a helyi, felelősen működő cégek segíthetik a környezetükben élők ellátást. Tavaly 6 örökbefogadónk volt, bízunk benne, hogy idén még több lesz.
 

Milyen projekjeitek futnak idén?

 
A projektjeink két célt szolgálnak: vagy élelmiszert, vagy pénzt hoznak. Most fut épp a Lavina projektünk, ebben pályázat útján településeknek biztosítunk vetőmagokat, amelyeket aztán a rászorulók önkormányzati földeken megtermelnek és a termést egymás között szétosztják. Ennek van egyfajta visszaszoktató, nevelő hatása és egy segélyezési jellege is.

Lavina projekt

Egy másik, csak idén megrendezésre kerülő programunk a “Feeding 5000” munkanévre hallgató projekt, ami az élelmiszer-pazarlásra hívja fel a figyelmet. Ez egy köztéri esemény lesz, ahol élelmiszer-feleslegből lakatunk jól több ezer embert. Ősszel jön az “Együnk egymásért” adománygyűjtő programunk, amibe elsősorban éttermeket, magánszemélyeket és vállalatokat vonunk be (pl. sütivásárral). Az őszi “Fuss az Élelmiszerbankért” is fontos programunk, végül a nagy kereskedelmi láncoknál megrendezett karácsonyi élelmiszer adománygyűjtéssel zárjuk az évet, mely egyre több ember számára ismerős.
 
 

Egyre többször hallani lakosság által szervezett ételmentésekről. Mi ezekről a véleményetek?

 
Jók ezek a kezdeményezések, többről mi is hírt adtunk a Facebook oldalunkon, de még jobb lenne, ha az élelmiszer-pazarlásra való figyelemfelkeltés is beépülne a köztudatba. Élelmiszerbankként támogatjuk az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem minden formáját és az éhezés visszaszorításáért létrejövő kezdeményezéseket is.
 

Foglalkoztok a lakosság szemléletformálásával, edukációjával is?

 
A háztartásokban éves szinten 400.000 tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, aminek nagy része megakadályozható lenne odafigyeléssel, tudatos fogyasztással. Pár éve elindítottuk az Esélyt az Ételnek weboldalt, ahol jó gyakorlatok, tippek bemutatásával oktatjuk a lakosságot a tudatosabb élelmiszer-felhasználásra. 

 

Címkék: ,