Habár régóta nyomon követem a hazai hulladékgazdálkodás átalakulását, fejlődését, és lelkes terjesztője vagyok a szelektív hulladékgyűjtésnek és a komposztálásnak, mégsem láttam még közelről, hogyan zajlik a munka egy válogató műben, vagy épp egy hulladéklerakó telepen. Eddig!
A Körös-szögi Kistérség hulladékgazdálkodása – egy sikeres KEOP pályázatnak köszönhetően – a következő hónapokban megújul. Én pedig – egy sajtóbejárásnak köszönhetően – „élőben” is képet kaphattam a jelenlegi állapotról és a tervezett fejlesztésekről.
Tartsatok velem Szarvasra és Gyomaendrődre!
Szarvas Budapesttől nagyjából kétórányi autóútra fekszik Békés megyében, a Hármas-Körös holtágának partján. Ahogy a sajtótájékoztatón a város polgármesterétől megtudtuk, a hulladékgazdálkodás sokáig lerakás-központú volt, azonban néhány évvel ezelőtt elindult a szelektív hulladékgyűjtés gyűjtőszigetes formája, majd idén – igaz, a kistérségnek még csak két településén – a házhoz menő rendszer is. A mostani, részben európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés 5 település – Szarvas, Gyomaendrőd, Kondoros, Kardos és Csabacsűd – hulladékgazdálkodásának továbbfejlesztését célozza meg, melyre 499 millió forint áll rendelkezésre.
Miért van erre szükség?
A fenti településeken – ahol megközelítőleg 40.000 ember él – a szelektíven gyűjtött hulladék aránya igen alacsony (a települési szilárd hulladék kb. 10-15%-a). Jelenleg összesen 31 hulladékgyűjtő sziget működik, a házhoz menő gyűjtés pedig éppen csak elindult és hatásfoka – egyelőre – alacsony. Ahhoz, hogy a Hulladékról szóló törvény szelektív célkitűzése – 2020-ra el kell érni az 50%-os papír, műanyag, üveg, fém visszagyűjtési arányt – teljesüljön, kibővített házhoz menő szelektív gyűjtésre van szükség, valamint a biohulladék komposztálására.
A cél elérése érdekében 2015-ben a következő fejlesztéseket kívánják megvalósítani:
Járatoptimalizálás érdekében a szelektív gyűjtőjárművek GPS-szel való felszerelése; új szállítójárművek; informatikai fejlesztések; gyűjtőedényzetek chippel való ellátása; kisebb (2400 db) és nagyobb (100 db) háztartási komposztáló edényzet; mobil aprító és kotrógépek beszerzése; valamint 12 új gyűjtősziget és egy új hulladékudvar létesítése.
Mindezekkel párhuzamosan a lakosság környezettudatosságra nevelése, szemléletformálása is kiemelt feladat, melyet az e téren sok éves tapasztalattal bíró ÖKO-Pack Nonprofit Kft. végez.
Helyszíni szemle
A sajtótájékoztatót követően utunk a szarvasi önkormányzat tulajdonában lévő közszolgáltatóhoz, a KOMÉP Városgazdálkodási Kft.-hez vezetett. Hulladékátrakó állomásukon láthattuk a beérkező szelektíves gyűjtőautót (egy IFA-t) munka (ürítés) közben, és azt, miként válogatják szín szerint szét a PET palackokat a dolgozók, valamint fény derült arra is, hogyan hasznosul a faanyag. A KOMÉP egy asztalosműhelyt, egy helyi termékeket értékesítő boltot (itt égetik el a sütőtök készítésekor a kemencében a gallyakat) és egy termelői piacot is üzemeltet, ami nagy népszerűségnek örvend a településen. Bár a csapat kicsi, de jó volt látni, hogy kreativitásban és elkötelezettségben nincs hiány.
Innen ellátogattunk a Gyomaközszolg Kommunális Nonprofit Közszolgáltató Kft.-hez, amely a házhoz menő gyűjtés lebonyolítását, azaz a zsákok kiosztását (ezeket ingyenesen biztosítja a lakosok részére az önkormányzat), elszállítását, feldolgozását és az új – január 1-jétől Szarvas és Gyomaendrőd családi házas részein bevezetett – rendszer helyes használatának kommunikációját végzi. A cél az, hogy 2020-ra kb. 6000 háztartást vonjanak be a házhoz menő programba. Ehhez azonban még sokat kell dolgozni a lakosság szemléletformálásán és egyelőre még az intézmények közül sem csatlakozott mindenki a programhoz.
Végül elérkeztünk arra a helyszínre, amire a leginkább kíváncsi voltam: a 2006-ban, 9 önkormányzat összefogásával létesült Gyomaendrődi Regionális Hulladéklerakó telepre.
Itt történik ugyanis a településeken képződő szilárd kommunális hulladék fogadása és lerakással történő ártalmatlanítása. A telepen egy komposztáló is működik, ahol szennyvíziszap és a külön gyűjtött biológiailag lebomló szerves anyagok (lomb, nyesedék, fű, háztartásokban képződő zöldhulladékok) kerülnek komposztálásra. A komposzttér nagysága 2000m2, kapacitása 7000t/év. A komposztálás eredménye pedig az értékes talajjavító komposzt, amely sikeres minősítés után a mezőgazdaságban hasznosítható.
Míg a köztudatban az él, hogy a „szeméttelep” büdös, patkányok élnek rajta és fertőzésveszélynek van kitéve az arra járó, ezzel szemben a gyomaendrődi hulladéklerakó egy európai színvonalú, tiszta, rendezett telep benyomását keltette. Azt persze nem állítom, hogy kellemes volt az illata, de a hulladék – amit mindannyian termelünk – már csak ilyen!
Habár csupán 10 főt foglalkoztatnak és 4 közmunkást, mégis a munka látható rendben, fegyelmezetten zajlik.
A telep vezetője, Hamza Zoltán elmondta, hogy 3 havonta ellenőrzi őket a szakhatóság és eddig mindig mindent rendben találtak. Az irodaépület falát gyermekrajzok díszítik, egy korábbi rajzverseny legjobbjai. Habár fontosnak tartják a gyermekek szemléletformálását, környezeti nevelését, erre az elmúlt 2 évben nem volt kapacitásuk – tudom meg a telep vezetőjétől. Pedig a tudatosság növelése által a hulladék mennyisége is csökkenne – legalábbis ebben bízik a szakember. A bejárás során csalódottsággal a hangjában mesélte, hogy bizony, látják, hogy milyen nagy arányban kerül lerakásra újrahasznosítható holmi, sőt, a kertes házakból biohulladék is érkezik hozzájuk a kommunálissal keveredve.
Sétánk során egyszercsak fa alatt hűsölő juhokra lettünk figyelmesek. Mint kiderült, ők nyírják a füvet a területen, hogy ezzel is csökkentsék az energiafelhasználást, és ha minden a terveik szerint alakul, hamarosan napelemek is kerülnek az építmények tetejére.
A hulladéklerakó telepen tett kirándulást már csak a Körös-parti tanösvény-séta múlhatta felül, amivel a napot zártuk, és ami nélkül vétek lett volna visszatérni a főváros nyüzsgésébe. Túránkhoz tökéletes vezetőt kaptunk Tóth Tamás, a Körös-Maros Nemzeti Park ökológusa személyében, aki a 10 pontból álló tanösvényen végigvezetve részletekbe menően mutatta be a tájegység történetét, lenyűgöző növény- és állatvilágát.
Az élménydús nap végére nemcsak a Körös-szögi Kistérséget ismerhettem meg mélyebben, de igazolást nyert az is, hogy a lakosság szemléletformálása, tudatosságának növelése nélkül hiábavaló minden igyekezet. Épp ezért a projektben részt vevő települések kiemelkedően fontosnak tartják a környezettudatos gondolkodást, a lakosság ezirányú ösztönzését, nevelését. Ennek érdekében a feladattal megbízott ÖKO-Pack Nonprofit Kft. számos programot – kiállítást, pályázatot, versenyt – és egy újrahasználati központot is tervez, hogy az 50%-os visszagyűjtési arány ne csak álom, hanem valóság legyen.
A “Körös-szögi Kistérség Hulladékgazdálkodási Rendszerének továbbfejlesztése” projekt (KEOP-1.1.1/C-13-2013-0043) a Széchenyi 2020 program keretében, Magyarország Kormánya és az Európai Unió Kohéziós Alapja támogatásával valósul meg. A projekt várható beruházási költsége: bruttó 525.400.000 Ft. A beruházási elemek várható átadása: 2015. szeptember 30.
A projekt honlapja: www.szelektiv.korosszog.hu
