A Magyar Parkolási Szövetség 2015. december 2-án harmadik alkalommal rendezte meg szakmai konferenciáját, a CEE – Parking Development Forumot, ahol a parkolási és mobilitási iparág legjelentősebb képviselői mutatták be szolgáltatásaikat, innovációikat, illetve vitatták meg a különböző parkolási és közlekedési rendszerek jövőbeni lehetőségeit.
A rendezvény azt a célt szolgálta, hogy a városi parkolási és mobilitási, de legfőképp a környezetterhelési problémák megoldási lehetőségeit új szintre emelje, biztos szakmai támaszt adjon a jövőbeli tervezéshez, kivitelezéshez.
A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a Magyar Parkolási Szövetség elnöke, Nyikos István hangsúlyozottan kiemelte, hogy
„Az Európában és a világon élenjárók átállnak a környezetbarát hajtásokra, az elektromos autók, az önvezető autók és a közösségi közlekedés új platformjai terjednek el a következő években. Ehhez a trendhez csatlakozik a Magyar Parkolási szövetség is, együttműködve a mobilitási iparág más képviselőivel és a technológiai forradalmat követően, egy logisztikai forradalmat vizionálunk!”
Dugódíj helyett
„Aktuálisan Nyugat-Európa nagyvárosait az elektromos és önvezető autók, a carsharing és a különféle autózást, parkolást könnyítő applikációk érdeklik” – mondta el Kocsis Ferenc Árpád MBA, az Európai Parkolási Szövetség Politikai és stratégiai bizottságának elnöke. Hasonlóképp van ez Magyarországon is, talán csak a dugódíjaz a kifejezés, ami az előbbieknél nagyobb érdeklődést tud generálni.
A hivatalosan környezetterhelési díjnak nevezett „dugódíjra” különböző európai alternatívákat mutatott be Laurence Bannermann, az Európai Parkolási Szövetség (EPA) elnöke, aki korábban átszervezte Róma parkolási rendszerét és jelenleg egy olyan szakmai szövetség elnöke, amely alá összesen 40 millió parkolóhely tartozik Európa szerte.
A parkolási és közlekedési ipar legnagyobb kihívása jelenleg a mobilitás növelése és a közlekedési torlódások csökkentése, mivel a dugók évente 100 milliárd eurójába kerülnek az európai polgároknak (egészségügyi problémák, gazdasági kiesés, időveszteség stb.).
A megoldást Bannermann abban látja, ha integrált mobilitási rendszereket építenek ki a városokban az autók, a közösségi közlekedésben résztvevő járművek, a kerékpárok és a gyalogosok számára, és emellett szükség van az integrált parkolási menedzsmentre is. Az autó ugyanis „életének” 90-95%-át álló forgalomban – ilyen a parkolás is – tölti!
„Barcelona jó példa erre, ahol 1986-ban még 1,8 millió autó, 1996-ban pedig már 2,6 millió autó közlekedett naponta, óriási kihívás elé állítva ezzel a városlakókat, közlekedőket. Mindezt megoldották az integrált parkolási rendszerrel, a tömegközlekedés fejlesztésével, dinamikus, rövid távú, de drágább parkolásra is alkalmas belső területekkel és számos P+R, kedvezőbb árú parkolási szolgáltatással a külső városrészekben.
Így 2010-re 1,5 millió alá csökkent a gépjárműforgalom Barcelonában.”
Bannermann szerint a jelenleg is zajló technológiai forradalmat ki kell használni, a telefonos applikációk szerepe a jövőben tovább fog nőni – ezek alkalmazásával és az integrált rendszerek kialakításával pedig elkerülhető lenne a „dugódíj”.
Gerald McIntyre, a Londoni Közlekedési Központ menedzsere bemutatta a Londonban 2003-ban bevezetett dugódíj történetét, árait és hatásait.
„London 1500 km2, ebből mindössze 21 km2 –nyi területen van úthasználati díj a belvárosban. Ennek feltétele volt a nagyon jó tömegközlekedés kialakítása – növelték a buszok számát, a metróvonatok járatsűrűségét, befagyasztották a menetjegyek, bérletek árait – és egy olyan adatbázist és ellenőrző rendszert hoztak létre, ami integráltan tudja kezelni London közlekedési rendszerét. Ezzel a város a következő években átlagosan évente 116 millió fontot, 12 év alatt másfél milliárdot spórolt, miközben a forgalom a felére, a dugók pedig 30%-kal csökkentek.”
Mobilitási trendek és e-autózás
A piaci szereplők előadásaiból megtudhattuk, hogy milyen hatással lehet az e-autózásra a dízelbotrány, elterjednek-e az új hajtásmódok – erről Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének az elnöke beszélt.
„Az, hogy a környezetbarát technológiáké a jövő, nem kérdés!” – jelentette ki – „A carsharing elterjedése, valamint az önvezető autók hamarosan új pályára állítják a közlekedést. Egyre többeknek nincs jogosítványuk, illetve egészségügyi okok miatt nincs módjuk gépjárművet vezetni – az autonóm autó és a gépjármű megosztás sokaknak biztosít alternatívát az egyéni közlekedésre. Hamarosan megváltozik az autókhoz kapcsolódó viszonyunk, hiszen
Az Európai Parkolási Szövetség politikai és stratégiai bizottságának az elnöke, Kocsis Ferenc Árpád szintén a carsharinget emelte ki, az okos parkoláson túl, a közlekedés nem túl távoli jövőjét vizionáló előadásában.
„A parkolás témája még mindig vegyes érzelmeket generál az emberekben, holott számos olyan intelligens megoldás, jól bevált eljárás létezik már, amelyek szabad kombinációjával jól fejleszthető a mobilitási és parkolási infrastruktúrája egy városnak.”
E-mobilitási technológiák
Az infrastruktúrát érintő tematika mellett a CEE – Parking Development Forum 2015 – nevéhez híven – teret biztosított az olyan technológiák, fejlesztések megjelenésének, amelyek az e-mobilitást, a környezetkímélő közlekedési módokat helyezik előtérbe. A résztvevők megismerhették az e-mobilitási programot, valamint azokat a fejlesztéseket, amelyek megalapozzák az e-autózás elterjedését, mint például a gyorstöltő állomások kialakítási feltételeit és ezeknek a típusait.
A parkolás akkor jó, ha gyors és mindig meg tud valósulni. Mivel jelenleg egy gépjármű a nap 24 órájából 22 órát parkol, az egységes parkolási rendszer kialakítása, azok az újszerű megoldások, amiket itt bemutattak mindenképpen szükségesek, hogy a városlakók kényelmesebben, gyorsabban, környezettudatosabban tudjanak közlekedni. Így hát az IKT szektortól kezdve az ingatlan befektetőkön át az autóipar képviselőiig mindenki érdeklődve várja, hogy a legújabb ötletek, lehetséges együttműködések és fejlesztési tervek milyen eredményeket hoznak a döntéshozók körében.
