Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! – azaz ismerd fel a világban zajló, egymással összefüggő negatív folyamatokat és tégy te is azért, hogy apró lépésekkel és némi odafigyeléssel, a közvetlen környezetedben változást generálj. Az ELTE-n működő Együtt a Környezettudatos Szemléletért önkéntesei e gondolat mentén alakították ki programjukat.
2008 őszén kezdte meg működését az ELTE-n – négy hallgatói szervezet kezdeményezésére – az Együtt a Környezettudatos Szemléletért (EKSZ) program. Az önkéntesek fő célkitűzése a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása és fenntartása volt, melyet ma már 15 helyszínen – karokon, kollégiumokban és az Egyetemi Könyvtárban – végeznek sikerrel.
Az évek során összesen 250 önkéntes kapcsolódott be a munkába – ki hosszabb, ki rövidebb időre. Ők eddig 23.000 munkaórával járultak hozzá a célként kitűzött intézményi fenntarthatóság eléréséhez.
A legjobb hulladék az, ami nincs
Másodnyersanyag az az anyag, amely hulladékként keletkezik, és más technológiában mint nyersanyag, közvetlenül vagy közvetve (átalakítást követően) felhasználható.
Eredményeik önmagukért beszélnek: 2013 végéig több mint 100.000 kg hulladék került visszagyűjtésre és vált belőle ezáltal hasznos másodnyersanyag.
Ezenkívül több helyszínen elindult a komposztálás, a használt sütőolaj vagy épp a cigicsikkek gyűjtése is, amivel szintén csökkenteni tudták a deponálásra vagy égetőbe kerülő szemét mennyiségét.
Persze, ők is vallják, hogy a legjobb hulladék az, ami nem keletkezik, ezért állandó szervezői a kari és kollégiumi Fenntarthatósági Napoknak, környezetvédelmi akcióknak, ahol a hallgatók érdeklődését az előttünk álló környezeti kihívásokra próbálják irányítani. Több mint 60 rendezvény áll már a hátuk mögött, mivel a szemléletformálás, a bevonás a program másik fontos célja.
Az ország legnagyobb egyetemén tevékenykedve a felelősségük sem elhanyagolható, hiszen ha jól végzik az – egyébként önkéntesen vállalt és ezért különösen becsülendő – feladatukat, akkor
A környezeti nevelés ugyanis nem csak az óvodák és az általános iskolák feladata, sőt!
A kutatások szerint a fiatal felnőttek a legnyitottabbak a fenntarthatóság, a környezetvédelem ügye iránt, ezért a felsőoktatási intézményekben megvalósuló, alulról építkező szerveződések – amilyen az ELTE EKSZ is – kiemelt jelentőséggel bírnak.
A tettek mezején
A program 2008-as indulásakor az eszközök beszerzése, a rendszer felállítása jelentette számukra a legnagyobb kihívást. Ez igen nagy költséggel járt, melyet egy sikeres pályázatnak köszönhetően akkor a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja, az ELTE, valamint a Fiatalok Lendületben biztosított. Ezt követte a “napi rutin” kialakítása, azaz a rendszer fenntartása, működtetése.
Ma 15 helyszínen összesen közel 700 db szelektív gyűjtő áll a hallgatók és dolgozók rendelkezésére. A karokon két frakciót: papírt és műanyagot, míg a kollégiumokban ezeken kívül üveget, használt olajat, cigicsikkeket, chipses zacskókat, alkalmanként pedig ruhát és elektronikai hulladékot gyűjtenek, valamint komposztálnak.
A 16 fenntarthatósági munkacsoportba tömörülő önkéntesek – diákok és egyre több dolgozó – általában heti két alkalommal gyűjtik le és válogatják át a hulladékot. Erre azért van szükség, mert sajnos még mindig sok az “összevissza dobáló”. Ha kell, cserélik a zsákokat és intézik az elszállíttatást. A kommunikáció általában levelezőlistán vagy egyéb internetes eszközökön keresztül történik, mivel évente csak egyszer-kétszer van lehetőségük az egyes munkacsoportoknak a személyes találkozásra.
Kiadás és bevétel
Mindebből kitűnik, hogy a rendszer működtetése igen komoly szervezést, koordinációt és a humán erőforrás biztosítása mellett anyagi források rendelkezésre állását kívánja meg. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb nehézséget.
Az egyetem az induláskor még tudott némi támogatást biztosítani a programnak, azonban erre az utóbbi években már nem volt lehetősége.
Ugyanakkor a program semmilyen plusz költséget nem jelent az intézménynek, hiszen azt jelenleg teljes egészében az ELTE EKSZ mögött álló jogi személy, a Vezér Hallgatói Egyesült vállalja magára.
Sőt, a program komoly – forintosítható – megtakarítást hozott már az ELTE-nek!
A lassan hat éve tartó munka eddigi legnagyobb eredménye, hogy 2014. április 1-jével 4 kollégiumban sikerült olyan mértékben csökkenteni a termelt hulladék mennyiségét, hogy a kommunális hulladékgyűjtő konténerek egy részét visszamondhatták – ezzel évi 3.000.000 Ft-ot spórolva meg az intézménynek!
A fő bevételi forrást – ahogy az induláskor, úgy most is – a pályázatok jelentik, sikerességükön áll vagy bukik a rendszer továbbfejlesztése. Szerencsére idén két pályázatuk is pozitív elbírálás alá került, így a munka 2015-ig még biztosan folytatódhat. Azonban ahhoz, hogy fejleszthessenek, új eszközöket vásárolhassanak, ez nem elég.
Épp ezért újabban azon törik a fejüket, hogyan tehetnének szert saját jövedelemre.
Az ELTE EKSZ számos egyéb tevékenysége mellett – például állatvédő akciókat, szemléletformáló kampányokat, kirándulásokat szervez, növényeket és fákat ültet – még kézműves műhelyeket is tart, ahol az önkéntesek által visszagyűjtött hulladék anyagokból ékszereket és füzeteket készítenek.
Hosszas kísérletezés után ez utóbbit sikerült olyan – strapabíró – formába önteni, hogy ma már az egyetemi karokon, kollégiumokban is megvásárolható.
Ezenkívül vállalják céges rendezvényeken kézműves foglalkozások, workshopok, gyermekek szemléletformálását megcélzó kreatív játékok tartását is, hogy a programot saját lábra állíthassák és a pályázatoknak való kitettségüket csökkentsék.
A másik nagy kihívást az önkéntességből fakadó nehézségek kezelése jelenti. Mivel a programban részt vevő fiatalok többsége egyetemista, az ő szabadidejüket, “ráérésüket” a vizsgaidőszak határozza meg, de a tanulmányi szünetek is gondot okoznak, amikor a kollégiumok gyakorlatilag kiürülnek. Ilyenkor nehéz feladat embert találni a legyűjtésre, a kertgondozásra vagy a komposztálásra.
“Gyere, mert itt egy közösség tagja lehetsz!”
Mivel lehet mégis motiválni a fiatalokat a programban való részvételre?
Egyrészt az önkéntes munkával töltött órák kreditpontot érnek, másrészt ingyenes képzéseken, oktatásokon vehetnek részt, ezenkívül bepillantást nyerhetnek egy összetett szervezet működésébe, kipróbálhatják magukat a szervezetfejlesztés, az adminisztráció, a rendezvényszervezés, a kreatív anyagok tervezése vagy épp a PR területén. Mindemellett
A sikerek pedig nem maradnak el. Amellett, hogy az ELTE-n sikerült az intézményi fenntarthatósághoz nagymértékben hozzájárulni és ezzel az egyetemnek egy jelentős összeget megtakarítani, az ELTE EKSZ által kidolgozott módszertan alapján került kialakításra a szelektív hulladékgyűjtés rendszere a Gustave Eiffel Francia Óvoda Általános Iskola és Gimnáziumban és márciustól az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban is.
Jelenleg a Környezettudatos Egyetem Programot szervezik a KÖVET Egyesület 13 éve működő Zöld Iroda Programjának mintájára. Céljuk, hogy az ELTE szervezeti egységeit (titkárságait, könyvtárait, éttermeit, stb.) energiahatékonyabbá, az ott dolgozókat pedig környezettudatosabbá tegyék.
(Fotó: Bartha Annamária)
Mert bár az út göröngyös, buktatókkal teli és még korántsem látni a végét, az bizonyos, hogy amit eddig elértek, az példaértékű!
Pingback: Föld Napja az EPAM-nál | ReCity Magazin()
Pingback: Átadták a DELFIN Díjakat | ReCity Magazin()