Ki
E rovat témája minden, amit kibocsátunk, a lég-, zaj- és fényszennyezéstől kezdve, a hulladék- és szennyvízkelezésen át, egészen a városi közlekedés kérdéseiig és a rájuk adható lehetséges válaszokig.
A Humusz Szövetség nagyböjti kampányával arra bíztatja az embereket, hogy szorítsák vissza a műanyagok használatát, előzzék meg a pazarlást.
A kukába kerülő hulladéknak közel a harmada komposztálható lenne. Ez a városokban nehezebben kivitelezhető, de korántsem lehetetlen. Íme néhány ötlet!
Tavaly ősszel a Duna vízállása rekord alacsony szintet ért el. Vigyáznunk kell élővizeinkre, mert ez az emberiség jövője szempontjából kulcsfontosságú!
Mi a probléma a biológiailag lebomló műanyagokkal? Országos környezetvédelmi szervezetek valós megoldást keresnek a műanyagszennyezésre.
Egyszer volt, hol nem volt, illetve van most is, a magyarországi sörkultúra, ami az élvezeti érték mellett rengeteg üres üveget eredményez.
Az élményeinket senki sem veheti el tőlünk. Azonban nem mindegy, hogy utazásaink mekkora ökológiai lábnyommal járnak és milyen károkat okoz a tömegturizmus.
2018-ban 11 000 tonna élelmiszert mentett meg és juttatott el több mint 300 000 nélkülözőhöz - partnerszervezetein keresztül - az Élelmiszerbank Egyesület.
Azt tudjuk, hogy az internethasználat karbonlábnyoma igen nagy. No, de mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük? Mutatunk néhány egyszerű trükköt!
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók, akik folyamatosan kapcsolatban állnak a lakossággal, sokat tudnak tenni a szemléletformálás érdekében.
Azt tudjuk, hogy a hagyományos autók használata károsanyag-kibocsátással jár. De vajon az internethasználat környezeti hatásával is tisztában vagyunk?
Naponta 12 600 tonna hulladék keletkezik Magyarországon. Ennek begyűjtése, területi optimalizálása rendszerszintű szervezést igényel.
El nem szállított zöldhulladék, akadozó szelektív hulladék begyűjtés, küszködő közszolgáltatók. Vajon miként hat mindez a lakosság környezettudatosságára?