A komposztálás kapcsán ritkán jut eszünkbe városi környezet, holott sűrűn lakott területeken is van lehetőség a szerves hulladékok környezetbarát kezelésére.
A komposztálás nemcsak környezetbarát, de rendkívül költséghatékony is. Tulajdonképpen a természet sajátos módja az újrahasznosításra. A szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük, amellyel a talajt tudjuk táplálni értékes anyagokkal. Ehhez magára a szerves hulladékra, levegőre, bomlást végző élőlényekre és komposztládára van szükség.
A legkönnyebben kertes házaknál, intézményeknél oldható meg, de nem ritka manapság a beltéri komposztálás sem. Mivel a háztartási hulladék 30-50%-át szerves anyagok teszik ki, komposztálásukkal látványosan lehet a kommunális hulladék mennyiségét csökkenteni – ráadásul minimális energia-befektetéssel. Ha tehetjük, mindenképpen érdemes belevágni!
Érdemes a jól szellőző komposztládát árnyékos helyre tenni
Komposztáljunk együtt!
A Humusz Szövetség 2011 óta folytatja „Komposztáljunk együtt!” c. programját a Főváros Környezetvédelmi Alapjának támogatásával, és az évek alatt közel 200 budapesti oktatási és közcélú intézmény számára osztott komposztkereteket. A komposztálás gyakorlatát bárki könnyen elsajátíthatja, de fontos a megfelelő tájékoztatás is, ezért a kezdetektől fogva a program szerves részét képezi a szemléletformálás. Sok tévhit kering ugyanis a köztudatban, például az, hogy a diófa levele nem komposztálható – lehet, csak lassabban bomlik le -, illetve még ma is nagyon sokan égetik el az összegyűlt avart, holott 2015 óta az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tiltja. Ebből kifolyólag nem árt néhány alapszabállyal tisztába kerülni.
Az oktatási intézmények mindig is kiemelt szerepet kaptak a programban, ugyanis a komposztálás nagyon fontos eszköze a környezeti nevelésnek. Közelebb tudja hozni a felnövekvő generációkat a természethez, megkedveltetni a „nem-szeretem” élőlényeket (pl. giliszták, ászkák), és kitűnő kiegészítője a biológiaoktatásnak. Gyakorlatilag a szemük előtt zajlik le a körforgás, mivel akár egy tanév alatt meg lehet figyelni, hogyan válik a szerves hulladék talajjá.
Tápanyagban gazdag talaj keletkezik a szerves hulladékainkból
A kerti zöld hulladék mellett pedig gyümölcs és zöldség maradványokat is lehet komposztálni, bár ez az intézménynél már megbeszélés kérdése. Nagyon fontos, hogy legyen egy úgynevezett komposztmester, aki felügyeli a komposzthalmot, és időnként megforgatja, rostálja. Ezekbe a tevékenységekbe azonban ugyanúgy be lehet vonni a diákokat is, vagy, ha szociális otthonról beszélünk, a lakókat is.
Érdemes lehet a helyi önkormányzatnál rákérdezni, hogy van-e komposztálási program, a fővárosban is gyakoriak a komposztkeret osztások a lakosság részére. Sőt, akár mi magunk is készíthetünk komposztládát maradék anyagokból, például raklapból, megmaradt téglából, csirkehálóból. A kialakításnál figyeljünk oda, hogy biztosított legyen a megfelelő szellőzés, elhelyezésnél pedig árnyékos helyet keressünk.
A Humusz komposztálási programjáról bővebben a www.komposztalj.hu oldalon lehet tájékozódni.
Olvasd el a cikksorozat következő, közösségi komposztálásról szóló részét is!
A cikk megjelenését a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatta.
Hirdetés
