Környezeti döntéseink pszichológiája I.

Megyeri Nóra
Szerző: · 2016-03-10 | 12:54· Fókusz

Nem vitás, hogy az emberi tevékenység meghatározó mértékben befolyásolja a földi rendszerek – atmoszféra, geoszféra, bioszféra, hidroszféra –  működését. Ezért egyre sürgetőbb megértenünk, hogy milyen tényezők állnak annak hátterében, hogy amíg egyes emberek érzik a felelősségvállalás fontosságát környezetvédelmi kérdések tekintetében és ez a viselkedésükben is tükröződik, addig mások látszólag közömbösek, érzéketlenek a globális környezeti problémákat illetően.

 

A környezeti döntések miértjeinek megértése sok faktoros, rendkívül komplex döntéselméleti elemzést kívánna meg. A döntéselemzés a világot cselekményekre (lehetőségek közötti választás), állapotokra (lehetőségek, amerre a világ változik) és eredményekre (a cselekmények és állapotok következménye) osztja.

A cselekmények és állapotok végső eredménye különböző valószínűséggel várható. A lehetséges összes végkimenetel számbavételéhez azonban ismerni kell az összes választási lehetőséget, az pedig könnyen belátható, hogy ennek gyakorlati megvalósítása nem lehetséges. Ezenfelül pedig az ember döntéshozatalának megértéséhez figyelembe kell venni a teljes pszichológiai működését – a tanulási, memóriabeli és figyelmi képességeket, az érzelmi világot, amely lehetetlenné teszi a teljes racionalitást, valamint számolni kell azzal, hogy fogékonyak vagyunk a kognitív torzításokra és jellemző, hogy ezekre a heurisztikai egyszerűsítésekre támaszkodunk.

 

Kognitív torzítások (heurisztikák): Döntéshozáskor általában nem áll rendelkezésünkre az összes információ, ahogyan arra sincsen lehetőség, hogy minden eshetőséget végiggondoljunk, ezért folyamodunk különböző heurisztikákhoz, amelyeket igaznak hiszünk, és ezek mentén hozzuk meg a döntésünket. Valóban vannak gyors és takarékos heurisztikák, amelyeket jól alkalmazhatunk a hétköznapokban és kevesebb információval hozhatunk jó döntést például arról, hogy melyik ételt válasszuk ebédünknek: azt, amelyiket már ismerjük és tudjuk, hogy kedveljük. Erre a felismerési heurisztikára épít a reklámpszichológia is, mivel két márka közül azt tartjuk jobbnak, amelyikről már hallottunk vagy többet hallottunk. Amellett, hogy komoly segítséget jelentenek a döntésben, ezek a torzítások természetesen könnyen téves következtetésekre is juttathatnak minket, ha nem a megfelelő helyzetben alkalmazzuk őket. Például a szerencsejátékos egyik heurisztikája, hogy arra számít, az esemény utáni események is függnek egymástól – amely így is van a legtöbb hétköznapi helyzetben, de nem a szerencsejátékok világában.

 

Láthatjuk tehát, hogy rendkívül bonyolult és összetett elemzést igényel a környezetvédelmi kérdések társadalmi és individuális megítélésének vizsgálata.

Hand office2

Hatások, amelyek meghatározzák döntéseinket

Négy kérdés mentén vizsgálódva Ben R. Newell, Rachel I. McDonald, Marilynn Brewer és Brett K. Hayes kutató pszichológusok megpróbáltak néhány választ adni (The Psychology of Environmental Desicions c. munkájukban) arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők befolyásolják a társadalmi, illetve az egyéni döntéseinket, amikor a környezeti problémákra próbálunk, vagy éppenséggel nem próbálunk reagálni. Elemzéseiket az alábbi táblázatban található kérdések mentén végezték:

 

Ismeret, megismerés Állásfoglalás, elkötelezettség
Individuális Milyen tényezők befolyásolják az egyén alapvető megértését a környezetvédelmi problémák esetében? Milyen tényezők befolyásolják, hogy az egyén részt akarjon venni személyesen a környezetvédelmi kérdések megoldásában?
Kollektív Mi a szerepe mások hiedelmének a megértésben és az elfogadásban a környezeti kérdések esetében? Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy az egyén részt akarjon venni a kollektív környezetvédelmi akciókban, megoldásokban?

 

Abból az alapfeltevésből kell kiindulni, hogy a környezetvédelmi döntések egyike sem ’tabula rasa’, sok környezeti helyzet nagy érzelmekkel átitatott, politikával töltött és értékekkel terhelt.

 

 

Pszichológiai hajlamok

 

Senki sem vákuumban hozza meg elképzeléseit, ítéleteit, elhatározásait, mert mindannyian gazdag választékát hordozzuk magunkban a különféle értékítéleteknek, ideológiáknak és világnézeteknek és ezek a pszichológiai hajlamok befolyásolják minden egyes döntésünket. Ezen hajlamok megértése segíthet választ találni a fenti táblázat egyes kérdéseire!

Számos környezeti kérdés erős érzelmi színezettel bír és potenciálisan fenyegető

mint például a nukleáris energia témaköre vagy az éghajlatváltozás, és ez növeli a személyes érintettség és befolyás jelentőségét. Sőt, cselekedni ezekben a kérdéskörökben gyakran jár azzal, hogy az egyén személyes áldozatokat hoz: növekednek a költségei a helyi- és bioélelmiszerek vásárlása miatt, lemond a gépkocsi használatról, kevesebbet fűt télen és hűt nyáron – ezt a viselkedést pedig alátámasztja a tudat, hogy a kollektív jóért cselekszik hosszútávon.

 

 

Környezeti értékek

 

Viselkedésünket a környezetvédelmi kérdésekben meghatározza az, hogy mit tartunk értéknek. Ebben az értelemben három fajta érték fontosságát különböztették meg a kutatások: egoista (a hangsúly önmagán van), altrusita (a hangsúly mások jólétén van) és bioszférista (a hangsúly a környezet jólétén van).

Amennyiben tudjuk, hogy az adott személy számára melyik érték a legfontosabb, akkor ösztönözni tudjuk a megfelelő viselkedésre. Például, ha üzemanyag-takarékos autó vásárlásra akarunk buzdítani valakit, akkor érvelhetünk amellett, hogy olcsóbb (egoista típus), az alacsonyabb szennyezőanyag-kibocsátás kedvezően hat az emberek egészségére (altruista) és kisebb hatást gyakorol a környezetre (bioszférista).

Leginkább az altruista és a bioszférista értékmegközelítés hajlamosítja az egyént arra, hogy környezetvédőként viselkedjen, mert náluk belső motivációként jelentkezik az igény, hogy szeretnének környezettudatos életmódot folytatni.

Mitől leszünk elkötelezettek a környezet védelme iránt?

Mitől leszünk elkötelezettek a környezet védelme iránt?

 

Környezetvédelmi és kulturális világnézetek

 

A környezeti világnézet azt mutatja meg, hogy az egyén milyen hiedelmekkel rendelkezik az ember és a környezet közötti kapcsolatrendszerről. Egy általánosan használt értékmérő az új ökológia paradigma (NEP).

A NEP magába foglal olyan kérdésköröket, mint hogy az emberiség képes felborítani a természet egyensúlyát, nem rendelkezik azzal a joggal, hogy uralja a természetet és létezik korlátja az emberi társadalmak növekedésének. A NEP-skálán mért vizsgálatokból kiderült, hogy az altruista értékek pozitív, az egoista értékek negatív kapcsolatban állnak a környezettudatos meggyőződéssel, hiedelmekkel.

Egy másik modell a kulturális megismerés tézis (CCT), amely azt feltételezi, hogy a tudományosan műveltebb személyek jobban aggódnak a környezeti problémák miatt. Kutatások még nem támasztották alá kellő mértékben, hogy ez a hipotézis valóban megállja-e a helyét, vannak pozitív eredmények, de nem kizárható, hogy különféle kulturális torzítások is megjelennek ezekben. Mindenesetre a tudományos műveltség mellett továbbra is fontos a tudományos kommunikáció, amely információt nyújt az embereknek, hogy környezeti kérdésekben relevánsabban tudjanak döntéseket hozni.

 

 

Klímaszkeptikusok és a tagadás

 

Extrém esetekben ideológiai hajlamok arra vezethetnek embereket, hogy ellentétes véleményeket hangoztassanak környezetvédelmi kérdésekben. Olyan kérdésekben kardoskodnak a tudományos tényeknek ellentmondó érveikkel, mint a savas eső, az ózonlyuk megléte, a DDT használata és újabban a klímaváltozás.

Az elmúlt években megugrott a szkeptikusok száma az antropogén globális felmelegedéssel kapcsolatban, amely jelenséget számos kutató vizsgálta és arra jutottak, hogy még a tagadók is motiválhatók a környezetvédelmi kérdésekben. Ilyen esetben pozitív ösztönző lehet, ha a kibocsátások csökkentésének eredményeképpen arra fektetjük a hangsúlyt, hogy emeli az egyének közötti jóérzést a társadalomban, például így: az energiafelhasználás csökkentésére tett erőfeszítések segítenek abban, hogy jobban odafigyeljünk arra, hogyan élünk és hatunk egymásra.

 

Összegezve elmondható, a pszichológiai kutatások azt támasztják alá, hogy a világnézeti és ideológiai különbségek ellenére

minden ember motiválható arra, hogy potenciális környezetvédőként cselekedjen,

csak meg kell találni a megfelelő ösztönzőket.

 

A cikksorozat második részében megvizsgáljuk, hogy a valóságról alkotott mentális modelljeink milyen módon befolyásolják a környezetvédelmi döntéseinket, illetve hogyan tudjuk ezeket ismerve pozitív környezetvédő cselekvésekre sarkalni az egyént!

 

Címkék: , , ,