Talán most többen kétkedőn csóválják a fejüket, hiszen milyen környezeti nevelést is lehet alkalmazni egy pár napos babánál? A fogalom szűkebb értelmezése szerint semmilyet, azonban ha tágabban értelmezzük, akkor az „alapozást” már korán elkezdhetjük.
Mert mi is a környezeti nevelés alapja?
„A környezeti oktatás és nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot.”
Mikor lesz képes és motivált egy gyerek ennek az ismeretanyagnak a befogadására?
Ehhez elsősorban az szükséges, hogy érdekelje a környezete és értse annak működését, valamint kialakuljon benne az a kép, hogy befolyással lehet a környezetére és a környezete reagálni fog rá.
A születést követő első napokban/hetekben a gyerek környezetét a szülei jelentik, ők azok, akik reagálni fognak a tevékenységére. Később ez a tér kitágulhat a szobájára, a lakásra, és itt már – jó esetben – az élettelen környezet reakcióit is megfigyelheti. A tanulási folyamata szempontjából lényeges a szülők reakciójában a következetesség és a korának és ismeretanyagának megfelelő bánásmód.
A környezeti nevelés pedig azzal kezdődik, hogy a gyereknek lehetősége van a korához mérten az önállóságra és ezáltal megtapasztalhatja, hogy a tettei bizony következményekkel járnak. Amíg ez nem valósul meg, addig miért is várnánk, hogy felelősséget érezzen olyan elvont fogalom, mint a környezet állapota iránt?
Apró gyermek hatalmas lábnyommal
Egy csecsemő mostanában már valódi nagyberuházás a családja számára, főleg, ha első gyerek. Rengeteg holmira van szüksége a kiságytól kezdve, a babakádon át a pelenkáig és a játékokig. Nyilván nem tudja kifejezni az igényeit, a szülei döntenek helyette mindenben: milyen pelenkát és ruhát viseljen, mit egyen, mikor és hová menjen sétálni, mikor tartózkodjon a kiságyában és azon kívül.
Baba, mosható pelenkában (Fotó: Biró-Kovács Réka)
A szülők döntése az is, hogy mindenből újat vesznek-e neki, vagy vannak dolgok, amikből megelégszenek a használttal és nyilván az is rajtuk múlik, hogy mi lesz azokkal a holmikkal, amelyekre a gyereknek már nincsen szüksége.
Nálunk nagy a család, de a generációnkban mi voltunk az első gyerekesek, ezért az én két gyermekemnek sok új ruhája volt, bár jártam gyerekbizományiba is vásárolni. Viszont amiket kinőttek, ha még használható állapotban voltak, továbbadtuk a korban utánuk következő gyereknek. Van olyan kis body, amit már talán a hatodik tulajdonoson látok viszont, hiszen pár hetes korban a kicsik gyorsan nőnek és egy ruhadarab lehet, hogy csak néhány hétig jó rájuk.
Aki nem tudja családon belül továbbadni a kinőtt holmikat, még mindig beadhatja bizományba, vagy ha nincs rászorulva a bevételre, akkor a családsegítő szolgálatokon vagy egyéb karitatív szervezeteken keresztül elajándékozhatja. Nálunk így talált új gazdára a kiságy, az etetőszék, a babakád és egy csomó egyéb dolog is.
Vajon a baba érdekén kívül mit kell még figyelembe vennünk? A gyermek is a családban él, melyre, mint környezetre hat és a környezete hatással van rá. Ha olyan dolgokat vállalunk egy gyermek gondozása közben, amely felőrli az erőnket, vagy az anyagi forrásainkat, azt hamarosan a gyermek is megsínyli.
Nézzük először az egyik legnagyobb anyagi terhet jelentő fogyóeszköz tételt, a pelenkát! Használhatunk a gyereknél egyszer használatos pelenkát és mosható textilpelenkát is. Hogy melyik a takarékosabb és környezetbarátabb?
Nagy valószínűséggel a textilpelenka, de azért mérget nem vennék rá. Kevesebb nehezen lebomló, műanyagot tartalmazó, szilárd hulladék termelődik, de több vizet és mosószert fogunk használni a pelenkák tisztításához. Az általunk megvett és használt textilpelenka nagyjából másfél gyereket bírt ki úgy, hogy még megérte alkalmazni, aztán már annyit vesztett a nedvszívó képességéből, hogy túl gyakran kellett cserélni, és a gyerek túl gyakran ázott el, ami ugye ruhacserét és ruhamosást is maga után vont. Ez viszont egy 14 éve vásárolt modell volt, hiszen az első gyerekünk akkor született. Azóta ezek a dolgok változhattak.
Forrás: tipjunkie.com
Babaápolási kellékek
A következő lényeges kérdés az étkezés. Mit is adjunk a gyereknek? Az anyatej nyilván elsőbbséget élvez, ha van és ha megoldható a szoptatás. De mi van a hozzátáplálással? Mikortól, mit és mennyit?
Az ehhez kapcsolódó elvek nagyjából 2-3 évente gyökeresen megváltoznak. Mindenki esküszik valamire, míg más módszereket elvet.
Mit tehet a szülő gyereke egészséges táplálása érdekében?
Elsősorban tájékozódik és mérlegel. Egy ismerős gyerekorvos tavasszal mindig figyelmezteti a szülőket a tanácsadásokon, hogy ne a frissen a boltokba kerülő primőr zöldségeket vegyék meg, amelyekről tudni lehet, hogy természetes termőidejüknél korábban kerültek a boltokba. Azzal a zöldséggel vagy gyümölccsel biztos, hogy valami történt, hogy sikerült hamarabb beérnie. Ugyanígy a nagyon távolról érkező szállítmányok is kezeléseken eshetnek át, hogy kibírják a többnapos utat. Ezekkel a termékekkel bánjunk óvatosan! Nemcsak az ökológiai lábnyomot növelik, de a babának sem tesznek jót.
A krumpli, répa, alma „szentháromság” előnye, hogy egyrészt vegyszeres tartósítás nélkül is sokáig elállnak, hazánkban teremnek, olcsók, egészségesek és a baba pocakja ezekkel viszonylag hamar meg tud birkózni. Amikor az én gyerekeim voltak kicsik, akkor ezek hozzátáplálását még 3 hónapos kortól ajánlották. Most már terjed a nézet, hogy hat hónapos, sőt, akár egy éves korig csak anyatejet fogyasszanak. Nem akarok vitába szállni ezzel, csak néhány – számomra logikus – kétséget vetnék fel. A babákat könnyebb kiskorukban rászoktatni valamire, mintha már éledező akaratukkal kell megharcolnunk. Mennyivel jobb dolga van annak az anyukának, akinek a gyereke 1 éves korára már legalább egy-két másfajta ételt is kóstolt és ismer! Ettől még képezheti az anyatej a gyerek étkezéseinek nagy részét, de felkészítettük a környezet változásaira is.
A babatestápolás terén manapság már sokkal több lehetőség van, mint 10 éve, de már akkor is voltak favorizált termékek igen borsos áron és szerényebb árfekvésű készítmények gyógyszertárban, vagy orvosi receptre készült keverékek (nekünk popsi-kenőcs gyanánt egy gyógyszertári keverék jött be, gyanúm szerint körömvirág tartalommal). Minden gyermek más. Nem lehet megjósolni előre, hogy egy adott babának melyik popsi-kenőcs és babafürdető fog beválni. A bőre állapota és kényessége függ az örökölt génektől, a bevitt tápláléktól, a viselt pelenkától és ruháktól, attól, hogy azok milyen szerekkel vannak tisztítva, valamint a környezet hőmérsékletétől és páratartalmától is. Ha nem vagyunk elégedettek egy adott termékkel, akkor kérjük ki a többi babás anyuka tanácsát és óvatosan próbálkozzunk mással! De még mielőtt egy teljes flakonnal vásárolnánk valamiből, ami esetleg szintén nem lesz jó, inkább kérjünk attól a szülőtől egy keveset kipróbálásra, aki már használja.
Sokáig a tisztaság volt a legfőbb jelszó. Egy időben vegyszert kentünk mindenhová, s később esetleg megbántuk. Ezzel szemben én csak azt tudom mondani, hogy a víz csodákra képes! Amit azzal meg lehet tisztítani, arra felesleges mást is alkalmazni. Nyilván a tiszta víz nem pusztítja és távolítja el az összes baktériumot. De az egy fontos kérdés, hogy valóban szükséges-e közel steril körülmények között tartani egy csecsemőt, vagy nem történik visszavonhatatlan katasztrófa akkor sem, ha időnként találkozik egy-két baktériummal? Ráadásul
Amihez ugyanis a szervezet nem tud lassan és kíméletesen hozzászokni, arra hajlamos lesz pánikszerűen reagálni.
Sok a nyitott kérdés egy újszülött gondozása körül, de egy biztos: ha a szülei kellő figyelemmel és megértéssel fordulnak a babájuk felé és megfigyelik a környezeti hatásokra adott reakcióit, akkor felelősségteljes gondozóvá válhatnak. Sem az elhanyagolás, sem a túlféltés nem vezet jóra. Minden gyermek más, egyedi, akinek a legjobban a szülei ismerik a szokásait, terhelhetőségét. Nem kell más szülőt gondolkodás nélkül utánozni a környezetünkben, hiszen ő egy másik, a miénktől különböző gyermek anyukája vagy apukája.
Minden szülőnek, nagyszülőnek és leendő szülőnek sok boldogságot és kitartást kívánok a születés utáni első hónapokhoz!
