Közelebb a Dunához

Bodnár Zsuzsa
Szerző: · 2016-07-01 | 14:56· Ökoszalon

Mennyire szerves része Budapestnek a Duna? Kihasználják-e a budapestiek a folyó nyújtotta lehetőségeket? A június 16-án lezajlott „City of design – Város & Víz” nevű rendezvényen a meghívott szakértők ezekre a kérdésekre keresték a választ. Az eseményre a négynapos Dunapest fesztivál keretében került sor, melynek közel hetven művészeti és urbanisztikai rendezvénye szintén a „mellettünk és velünk élő” Dunára igyekezett felhívni a figyelmet.

 

Stílusosan egy dunai hajó adott otthont a Design Terminal január óta tartó „City of design” beszélgetéssorozata záróakkordjának, mely a város és a víz kapcsolatát vizsgálta. A helyszín azonban nemcsak a folyó közelségének élményét nyújtotta, hanem megmutatta Budapest folyótól való megfosztottságát is: a kikötőből csak nagy sokára elinduló rendezvényhajón ugyanis a jelenlévők legalább 20 percen át „élvezhették” a pesti rakpart kipufogóbűzét. A beszélgetésből is az derült ki, hogy bár a Duna számos programot és lehetőséget kínál, a főváros lakói ezekhez nem mindig férnek hozzá.
Szerencsére a meghívott vendégek rengeteg megvalósított jó példát mutattak be és számos javaslatot is megfogalmaztak, miként lehet – vagy lehetne – a folyóhoz közelebb kerülni!

Dunapest.cityofdesign.plakat

 

 

 

Változások pro és kontra

 

Az est kezdetén Kobrizsa Ádám, a Mindspace ügyvezetője és a rendezvény moderátora felsorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek a 2000-es évektől kezdve – közvetve vagy közvetlenül – a Dunához kapcsolódtak. Néhány fontosabb ezek közül: megrendezték a pesti Duna-parton az első Budapest Plázst  (két alkalommal valósították meg, harmadszorra a Fővárosi Önkormányzat nem adott rá engedélyt – a szerk.); „lehorgonyzott” az A38 rendezvényhajó Budapesten; megnyílt az új Nemzeti Színház és a MÜPA;  megújult a Kopaszi–gát és a Római-part; megalakult a Mindspace (tevékenységükről a ReCity Magazinban is többször is írtunk, pl. itt és itt) és létrejött a Város és Folyó (Valyo) Egyesület; s megindult a Bálna működése.

Emellett a hajósturizmus is egyre népszerűbbé vált: 2012-ben már 150 ezer turista érkezett hajóval a fővárosba, s ugyanebben az évben elindultak a BKK hajójáratai.
A vízminőség a Csepeli Központi Szennyvíztisztító telepnek köszönhetően javult jelentősen, hiszen ma már a főváros szennyvizeinek több mint 85 %-át lehet biológiailag tisztítani.

A kedvező változások felsorolása mellett azonban az is elhangzott, hogy a rakpartok autós forgalma nem csökkent, ami miatt továbbra is alig megközelíthető a budapestiek számára a folyó, s hogy a Római-partra tervezett mobilgát Budapest utolsó természetes dunai partszakaszának megszűnését jelentené.

Hogyan fog változni a budapesti Duna-part a következő tíz évben? Összeérhetnek-e majd az alulról jövő kezdeményezések a felülről jövő elképzelésekkel? – kérdezte Kobrizsa Ádám a meghívott előadóktól.

 

 

Apró ötletek, alulról építkezés

 

A Valyo Egyesületet képviselő Kukucska Gergely szerint a nagyléptékű beruházások lassan valósulnak meg, s ezért csak sokára tudnak változtatni az emberek gondolkodásán, ezzel szemben az alulról jövő, apró kezdeményezések – melyek a Valyo tevékenységét is jellemzik – , azonnal képesek a résztvevőkben változásokat elindítani.  Az egyesület ennek jegyében számos olyan Duna-parti sporteseményt, játékot – pl. kacsakő-dobó bajnokságot – szervez, mellyel sikeresen csábítja a városlakókat a Duna-partra. Egy másik projektjük, a Dunatanösvény során a szervezők létrehoztak egy 13 állomásból álló sétatúra-hálózatot a Margit híd és a Petőfi híd között – az állomásokon pedig kortárs képzőművészek, építészek munkái meséltek a Duna történetéről és elképzelt jövőjéről, s mindebbe maguk a városlakók is bekapcsolódtak előzetes játékok formájában. Ennek a projektnek a részeként egy stéget is berendeztek a Belgrád-rakparton: a növényekkel körbevett hatalmas nyugágyon bárki ledőlhetett, napozhatott, piknikezhetett.

A RAK-PARK pályázaton is indult az Egyesület: terveikben szerepelt egy lebegő vízparti kilátóterasz a Vigadó tér előtt, s egy 8000 m2-es közpark a Belgrád rakparton.

A mostani fesztivál keretében zajló SKUBI-projektben különleges kukucskáló dobozokat lehetett készíteni: ezekben több rétegben, művészeti eszközökkel jelenítették meg a  résztvevők a Dunához kapcsolódó személyes élményeiket, emlékeiket. Az elkészült dobozokat szerte a városban, a Duna-part közelében helyezték el, s azokba a nyár folyamán – július 17-ig – bárki bekukucskálhat.
Kukucska Gergely úgy vélte, nincs mindig szükség drága és nagy átalakításokkal járó megoldásokra: apró ötletekkel, játékokkal is rá lehet venni az embereket arra, hogy felfedezzék a Dunában rejlő lehetőségeket és élhetővé tegyenek egy-egy partszakaszt. Ehhez persze rugalmasabbá kéne válnia az önkormányzatokkal való együttműködésnek is – tette hozzá.

 

 

Lakossági csónakház

 

Glavatity Luca építész szintén kisléptékű megoldást kínált egy általánosabb problémára: diplomamunkájában olyan lakossági csónakház tervét dolgozta ki, mely összekapcsolná a várost a természetes Duna-parti környezettel. Az építményt a tervező az óbudai Slachta Margit rakpartra, a városlakóktól a HÉV-vel és egy forgalmas úttal elválasztott, kihasználatlan területre álmodta meg.

Lakossagi_csonakhaz

Lakossági csónakház, Glavatity Luca terve (Forrás: octogon.hu)

A tervezett csónakház attól különösen érdekes, hogy a csónaktároló és a hozzá kapcsolódó rámpa szinte együtt él a Dunával: a folyó változó vízszintjéhez alkalmazkodva emelkedik vagy süllyed.

 

 

Tájépítész szemmel


Szloszjár György
a Városligetre kiírt tájépítészeti pályázat győztesének, a Garten Studiónak a képviseletében vett részt a beszélgetésen, s ennek kapcsán beszélt a Városligeti-tó bővítésének lehetséges hatásairól. Emellett szóba került az is, hogy az általa vezetett tervezőstúdió a Dunán is bizonyított már korábban, hiszen ők valósították meg a Kopaszi-gát felújítását, amit az est résztvevői közül többen kedvenc Duna-parti fejlesztésüknek neveztek.

Dunapest, Kopaszigat

A felújított Kopaszi-gát a budaiak nagy kedvence (Forrás: gartenstudio.hu)

A RAK-PARK pályázatról is szólt Szloszjár – a pályázaton a Garten harmadik helyezett lett – , s némi malíciával jegyezte meg, hogy mivel a győztes pályamű terveinek csak egy része fog megvalósulni a kivitelezés folyamán, ezért az átépítés nem fog áttörő változást hozni a rakparton.

A Városliget rehabilitációja kapcsán a Garten Stúdió vezetője azt hangsúlyozta, hogy ez a projekt nemcsak óriási kihívást jelent számukra, hanem bizonyítási lehetőséget is: ha ugyanis sikerül az eredeti terveknek megfelelően megvalósítani a Városliget park-rehabilitációját, ez megnövelheti a tájépítész szakma tekintélyét és lehetőségeit a későbbi projektek megvalósítása során.

 

 

Buda kulturális fellegvára: “A hajó”


Bognár Attila,
az A38 vezetője elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt, 2003-ban járt egy Szajnán álló rendezvényhajón, s ennek láttán fogalmazódott meg benne egy hasonló budapesti rendezvényhajó gondolata. Az eltelt 13 év őt igazolta, hisz az A38 a főváros kulturális életének egyik meghatározó szereplőjévé vált.

A38

Az A38 hajót nemcsak a budapestiek, hanem a turisták is kedvelik (Forrás: a38.hu)

De a hajónak meg kellett küzdeni a megközelíthetőség problémájával – sok kérvényezés ellenére sokáig nem sikerült engedélyt kapni egy zebra felfestésére az egyik rakparti lejáróhoz. Szerencsére mostanra – mondta el Bognár Attila – négyféle közlekedési útvonalon is el lehet jutni a hajóhoz. Ennek kapcsán beszélt a vízibuszok beindításának sikeréről is: a budapesti vízi közlekedés elindításának ötletét Vitézy Dávidnak, a BKK egykori vezetőjének a támogatásával sikerült megvalósítani. Nagy szomorúságot jelent viszont – tette hozzá – , hogy a főváros most a vízibuszok számának csökkentéséről tárgyal. Hajóépítéssel kapcsolatos újabb fejlesztésekre sem került sor az utóbbi időben – tudtuk meg – , mert az engedélyeztetés ma is éppoly bonyolult, mint az A38 indulásakor volt.

Az is elhangzott, hogy készült a főváros számára egy terv a Petőfi-híd és a Rákóczi-híd közti alsó rakpart nyári időszakban való lezárására: Bécsben és Párizsban ugyanis nyaranta sikerrel oldják meg a forgalommentesítést a folyóparton és számos program zajlik a víz közelében – mindezt nagyon kevés anyagi ráfordítással Budapesten is meg lehetne valósítani.

A Szajna-part 2012-ben – de jó lenne újra a Duna-partján napfürdőzni!

Lehetőségből és kezdeményezőkészségből tehát nincs hiány – fogalmazódott meg többször is az est folyamán – , már csak ezek megvalósításához kellene a budapesti lakosokat és a döntéshozókat nagyobb bátorságra késztetni. Hiszen a Duna mindenkit vár.

 

 

Címkék: ,