Közös kertészkedés a Duna mentén

Bodnár Zsuzsa
Szerző: · 2016-05-11 | 18:44· Be

Közösségi kertre a nagyvárosban élők vágynak leginkább – gondoltam korábban – , hiszen számukra lehet fontos napi pár órás kerti munka erejéig kiszakadni a városi nyüzsgésből. Ám a Dunakeszin lévő, helyi lakosok által létrehozott Duna-kert arról győzött meg: egy közösségi kert kisvárosban élők számára is vonzó lehet.

 

Persze Dunakeszi nem „igazi” vidéki kisváros, hanem agglomerációs település: az itt élők többsége Budapestre jár dolgozni és nagyon sokan nem kertes házban, hanem lakótelepen, vagy a város valamelyik lakóparkjában élnek. Györki-Iványi Zsófia – a Dunakeszi Közösségi Kert megálmodója és koordinátora – viszont családi házban lakik, ahol még veteményeskert is van; szerinte azonban egy ilyen kert nemcsak a kertészkedés öröméről, hanem a közösségteremtésről is szól.

napraforgo

Duna-kert

 

Hogyan kezdődött?

 

Gyorki_Ivanyi_Zsofia

Györki-Iványi Zsófia és gyermekei

Egy budapesti közösségi kertről szóló videofilm hatására határoztam el, hogy ilyet a lakóhelyemen is szeretnék létrehozni. Aztán baráti és ismeretségi körben, valamint különböző városi rendezvényeken terjesztettem a közösségi kert gondolatát, s egyre nőtt a csatlakozni vágyók száma. Már „csak” helyet kellett keresni a megvalósításhoz. Hosszú hónapokig tartó keresgélés után a dunakeszi önkormányzat felajánlott egy telket számunkra a város Vizes-kertek nevű részén. Aztán egyik gyerekünk ovis társának szülei ugyanitt felkínáltak egy másik, még nagyobb területet, amit bérleti díj nélkül vehettünk igénybe. Ezen a közel 400 m2-en kezdtük el 2013 tavaszán 11 családdal együtt a közös kertészkedést.

 

 

Milyen ismeretek, előzetes tapasztalatok kellenek egy közösségi kert létrehozásához?

 

Én magam elvégeztem egy kertkoordinátori képzést, emellett számos magyarországi és külföldi kert működését tanulmányoztam, és sokat tanultam Rosta Gábor könyveiből is. De a közös munka már a tervezéssel elkezdődött és mindenki hozta az ötleteit, tapasztalatait.  A maguk módján még a gyerekek is „beleszóltak” a kert formálásába: játék, szaladgálás közben ugyanis eleinte letaposták az elültetett palántákat, ezért „dühöngő” résszel nyújtottuk meg a kisgyerekes családok parcelláit; később egy gyerekveteményest is kialakítottunk a számukra. Ezek mellett pedig létrehoztunk egy nagy közös teret is, ahol le tudunk ülni beszélgetni vagy épp bográcsozni egyet.

 

Mekkora parcellákon gazdálkodtok?

 

Különböző méretű – 10, 20 és 40 m2-es – telkeket alakítottunk ki, így mindenki az igényeinek megfelelő területen kertészkedhet. Szerencsére rendkívül termékeny itt a talaj, egy kisebb család zöldségellátását már egy 10 vagy 20 m2-es parcella is biztosítani tudja.

Duna-kert

Egyetlen parcella termései

 

A művelési módok is változatosak – a választott telek nagyságától is függ, hogy ki milyen módszer szerint dolgozik: egyesek hagyományos módon termelnek, mások vetésforgót alkalmaznak, s van, aki a permakultúra elvei szerint gazdálkodik.

Ami közös, hogy egyikőnk sem használ semmiféle vegyszert.

A kártevőket, rovarokat – melyek szerencsére eddig kevés alkalommal jelentek meg – , növénytársítással és más természetes módszerrel igyekszünk távol tartani. Jókat lehet vitatkozni egyébként azon, hogy melyek a leghatékonyabb és legtermészetesebb védekezési módok…

 

Mi minden kellett még ahhoz, hogy elkezdődhessen a közös kertészkedés?

 

A kerti szerszámokon kívül sok egyébre – vízgyűjtő hordókra, tárolóedényekre – is szükségünk volt, de ezeket igyekeztünk adományokból összegyűjteni; a komposztálónkat és az asztalunkat például raklapokból készítettük. De nemcsak kerti eszközöket és munkaanyagokat kaptunk ajándékba, hanem rengeteg palántát is: a gödöllői Szent István Egyetemtől, a Corvinus Egyetem Ökológiai Tanszékétől, a babati biokertészetből és a Virágzó Dunakanyar Kertészetből, sőt ismeretlen magánszemélyektől is. A növény-adományoknak elsősorban nem anyagi értékük miatt örültünk – hiszen a saját kiskertjébe mindenki viszonylag olcsón be tudja szerezni a palántákat vagy a vetőmagokat – , hanem azért, mert így az egész közösségünk gyarapodott biológiailag értékes palántákkal. Gyönyörűen növekedésnek is indult minden.

Duna-kert4

A kert teljes pompájában

 

Aztán 2013 júliusában jött az árvíz…

 

De ez a terület viszonylag távol fekszik a Dunától!

 

Állítólag ötven évente egyszer fordul elő akkora áradás, mint ami azon a nyáron volt – Dunakeszin nagyon sok minden került víz alá. A kertünkben az alacsonyan fekvő veteményesekből a magasabban lévő parcellákba ültettük át a palántákat, néhány tagunk pedig vízelvezető árkot ásott a terület köré.

arviz

A vízelvezető árok építése az árvíz elleni védekezés egyik fontos eleme volt

 

Szerencsére a Duna épp megállt a közösségi kert határán, és csak néhány parcellát ért veszteség. A tavalyi évet sem úsztuk meg „baleset” nélkül: egy közeli tanyáról birkák „tévedtek be” a kertbe és sok veteményünket lelegelték, – szerencsére nem az összeset. Mindez azonban nem vette el a kedvünket: közösségi összefogással gyorsan kerítést húztunk fel a terület határán; majd később komposzt wc-t és szerszámos-bódét is építettünk, a gyerekeknek pedig színesre festett autógumikból játszóvár készült. Szóval egyre szépül és gazdagodik a kert.

jatszoter

Játszótér a közösségi kertben

 

Mi a helyzet az öntözéssel?

 

Kút nincs a területen, de a közelben két patak is található. Az egyik család fából kényelmes lépcsőt készített  a patakhoz, amire kis híd is épült. A gyerekeknek jó mulatság a vízhordás – séta közben például lehet barátkozni a közelben legelésző lovakkal – , a táborban pedig vannak hordóink is a víz tárolására. S bár nagyon melegek a nyarak, úgy tűnik, az itteni földnek kevés víz is elegendő ahhoz, hogy kitűnő termést hozzon. Nyáron egyébként szinte csak kora reggel és estefele érdemes kijönni a telekre a meleg miatt, tavasszal és ősszel viszont nagy élet zajlik a közösségi kertünkben. Hétvégékre is gyakran szervezünk programot, húsvétkor például nagy tojáskeresést rendeztünk a gyerekeknek. A legjobb esemény persze mindig a szüret, amikor látjuk az egész éves munkánk eredményét.

 

Mennyi időt igényel a veteményeskert gondozása?

 

Teljesen különböző, ki mennyi időt szán a kertjére. Vannak, akik vetés, ültetés után naponta kijárnak, ellenőrzik a növekedést, szorgosan gyomlálnak, mások csak hetente egyszer-kétszer jönnek  és nem bánják, ha kissé gazosabb a kertjük. Nem az a cél, hogy teljesen egyforma veteményeseink legyenek, hanem hogy mindenki jól érezze magát és azt kapja a kertjétől, amire vágyik.

Duna_kert_gyerekek

Itt a gyerekek is otthon érzik magukat

 

Az első „kísérleti” év tapasztalatai után azért közösen megbeszéltük és összegeztük mindazt, amire a továbbiakban hasznos figyelnünk: például hogy azt és annyit ültessünk, amennyi valóban elfogy a családban, hogy egy közösségi kertbe krumpli helyett – ami túl sok helyet foglal el – érdemesebb zöld növényeket vetni, hogy a terület jó kihasználása érdekében a májusi vetés előtt nyugodtan lehet korai, rövid tenyészidejű növényeket is ültetni… és így tovább. De semmi nem kötelező, és bárki felvethet új ötletet, amit aztán közösen megbeszélünk. Idén tavasszal már tizenheten kezdtünk bele nagy lelkesedéssel a parcellák megművelésébe, de minden évben vannak új jelentkezőink.

Ha pedig valaki még többet szeretne tudni rólunk és a közösségi kertészkedésről, látogasson el a dunakert.blogspot.hu oldalra a neten, vagy jöjjön el személyesen a Duna-kertbe. Mindenkit szívesen látunk!

 

A képek forrása: dunakert.blogspot.hu 

 

Címkék: ,