Közösségben az erő 2.0: Flórián tér

Uhri Miklós
Szerző: · 2017-06-01 | 10:17· Kő kövön

Rendszeres olvasóink emlékezhetnek, hogy kereken egy éve írtunk a Teleki tér rehabilitációjáról, ahol a helyiek példamutató módon — közösen, és tudatosan alakítva azt — fogtak össze saját lakóhelyük élhetővé tételéért. Valami egészen hasonló történt 2017. május 12 és 27. között Óbudán, a Flórián téren, ahol a híres Faluház előtt elterülő zöld terület volt a téma. A lakók (illetve a teret használók) közösségi tervezés keretein belül oszthatták meg gondolataikat, ötleteiket a szervezőkkel számos témában.
Az eseménysorozatról Lukácsházi Gergellyel és Fülöp Johannával, az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. (OBVF) munkatársaival beszélgettünk.  

 

Az OBVF milyen céllal jött létre és milyen projekteken dolgozott eddig?

Az OBVF-et hét évvel ezelőtt hozta létre a harmadik kerületi önkormányzat egy konkrét projekt – az Óbudai Promenád – lebonyolítására. A társaság azóta egyre több városfejlesztési feladatot lát el a kerületben, a stratégiai tervek kidolgozásától kezdve egészen konkrét fejlesztések – többek között például az energetikai korszerűsítések – megvalósításáig. A közterületi tervezések 2015 óta tartoznak hozzánk, és ekkor döntött úgy a kerület vezetése, hogy minden ilyen projektnél bevonja a helyben élőket is a tervezési folyamatba. Legyen szó parkokról, közterekről, játszóterekről, a tervek megszületését közös gondolkodás előzi meg a környékbeliekkel. Az önkormányzat azt szeretné, hogy az érintettek személyesen mondják el véleményüket és hatással legyenek a tervezésre, ezáltal pedig a konkrét térkialakításra is. A célunk az, hogy az óbudaiak aktív alkotói legyenek környezetüknek, és egy-egy felújítási projekt lényeges elemei ne egy íróasztalnál legyenek eldöntve, hanem azok bevonásával, akik fizikailag is használni fogják az adott területet.

Florian_kozossegi_tervezes1

Kicsik és nagyok egyaránt kiveszik a részüket a tervezésből

Személy szerint te mit gondolsz a közösségi tervezés erejéről, hatékonyságáról?

Én (jó értelemben véve) meg vagyok döbbenve, hogy Magyarországon létezik már ilyen program és nagyon örülök, hogy ennek része lehetek. A közösségi tervezés nemcsak arra jó, hogy megismerjük a teret használók véleményét és vágyait, de arra is, hogy közösséget teremtsünk, összehozzuk az embereket, akik remélhetőleg egy felújítás után jobban fognak vigyázni a környezetükre. A nehézsége ennek a módszernek persze az, hogy mindenki a saját szempontjaiból tesz javaslatot, és a vélemények, vágyak, homlokegyenest különbözhetnek. Mi, a szervezők nem foglalunk állást és nem is akarjuk meggyőzni a résztvevőket, hogyan döntsenek, moderáljuk a beszélgetést és igyekszünk a konszenzus felé terelni a dolgokat. Ez nem mindig könnyű, ha például két, teljesen más szempontból közelítő térhasználó elvárásai ütköznek. Ilyenkor talán csökken a tervezési hatékonyság, inkább egymás megértésére, elfogadására motiváljuk a résztvevőket, és ezzel próbáljuk segíteni a folyamatot.

 

Óbuda polgárai mennyire aktívak saját közösségi tereik formálásában?

2015 óta tizenkilenc közösségi tervezési projektünk volt, és helyszínenként nagyon változó, hogy mennyire voltak aktívak az érintettek. Van egy érdekes tapasztalatunk: mennél nagyobb a népsűrűség egy adott területen, annál kisebb az aktivitás. Talán „közös lónak túrós a háta”…

Ami a Flórián teret illeti, a mostani közösségi tervezést egy kérdőíves felmérés előzte meg. Erre nagyon sokan válaszoltak, aminek több oka is van. Egyrészt a Flórián tér hatalmas kiterjedése miatt sok környékbeli lakóház és utca érintett, másrészt nem csak az itt élők használják a teret, hanem azok is, akik erre közlekednek. Például Ürömről érkeznek és átszállnak egy buszra, aminek eléréséhez átt kell kelni a téren. Tehát sok emberhez eljutott a felhívásunk és sokan akartak közreműködni a kutatásban.
A tervezési alkalmakon a részvétel már jóval kisebb arányú volt, de azért így is sokan eljöttek, és még többen voltak azok, akik megálltak a kültéri kiállításunk mellett, beszélgettek velük, rajzoltak valamit a tértervező táblánkra, mielőtt továbbmentek volna. Fontos volt az is, hogy a kérdőíves eredmények egy jóval szignifikánsabb létszámú csoport véleményét tükrözték és ezekre sokszor visszautaltunk a tervezéseken is.

Florian_ter

Az óbudai Flórián tér mai arca. Háttérben a Faluház színes épülete

Mi volt a Flórián téri projekt célja, és ezt sikerült-e elérni?

A Flórián tér fővárosi tulajdonban lévő terület. Tavaly egyezett meg egymással a két önkormányzat vezetője, Bús Balázs és Tarlós István, hogy a kerület közösségi tervezést hajt itt végre. A cél az volt, hogy a Flórián térre (a Faluház előtti füves park területre) egy olyan tervet hozzunk össze, amit a tájépítész szakértők alapul tudnak venni, ami tükrözi a környéken élők elképzeléseit, és ami alapján egy szakmailag is profi, kivitelezhető tervet tudnak készíteni az építészek.
A kitűzött célt sikerült elérnünk, mert a 9 tervezési alkalmon nagyon sok visszajelzést kaptunk, és a záró alkalmon megszületett egy olyan terv, amivel minden jelenlévő egyetértett.

Florian_Kozossegi_tervezes3

A tervezés során minden vélemény számított

Melyik téma (általános funkciók, kutyatéma, játszótér, infrastruktúra, kulturális örökségek stb.) mozgatta meg a helyieket leginkább?

A legintenzívebb beszélgetést mindenképp a kutyás téma váltotta ki. Ugyanis a teret most túlnyomó többségében kutyások használják (bár hivatalosan nem lehetne kutyát szabadon sétáltatni a téren) és ez sokakat zavar. A kutyapiszok, az esetleg félelmetes, vagy agresszív kutyák miatt sokan nem használják a parkot pihenésre, csak átvágnak rajta. Ezen szeretnének változtatni, kitelepedni a fűbe, lejönni a gyerekekkel.
Volt egy kutyás alkalom, amikor csak ezzel a témával foglalkoztunk. A Népszigeti Kutyaiskola tartott ingyenes kutyasulit, utána pedig az EBOVO Egyesület csatlakozott hozzánk, akik segítették moderálni a kutyás témájú tervezést. Sok kutyás és nem-kutyás is megjelent az alkalmon, aminek témája a kutyafuttató és a kutyás infrastruktúra szükségessége volt. Kutyás szemetesekre, kutyás házirendek kifüggesztésére nagy szükség van, ezzel minden jelenlévő egyetértett. A kutyafuttató kapcsán volt némi vita, mert persze a legtöbb gazda szabadon szeretné sétáltani a kutyáját egy ekkora parkban és félnek, hogyha kutyafuttató kerül kijelölésre, akkor az jelentősen csökkenti a kutyák terét. A végső konszenzus az lett, hogy a parknak lesz egy kutyabarát fele, ahol szabad sétáltatásra van lehetőség és ezen belül egy zárt kutyafuttató is üzemel majd, méghozzá megfelelően kialakított házirenddel. A park másik felében pedig kutyával csak pórázon lehet majd átközlekedni.

Florian_kutya

A kutyások számára is megnyugtató terv született

A másik vitásabb téma a római emlékekkel kapcsolatos hosszútávú stratégia volt. Láng Orsolya, az Aquincumi Múzeum vezetője segített nekünk rálátni az örökségvédelem témára. Orsolya elmesélte, hogy a Flórián téri emlékek jelen állás szerint az UNESCO világörökségi listájára is felkerülhetnek, ami azt jelenti, hogy a parkon belül, egy bizonyos területen komolyabb alapozást igénylő létesítmény, pl. játszótér nem kialakítható. Néhányan úgy érezték, hogy ez sok lehetőséget elvesz, mások inkább a potenciált látták meg ebben, hiszen az UNESCO listára kerülés turistákat hozhat a térre és a fejlesztési támogatások kapcsán is jó esélyeket jelenthet.

 

Milyen volt a résztvevők korosztályos eloszlása?

Nagy volt  szórás, voltak köztük kamaszok, fiatalok, középkorúak, idősebbek is. A facebookon is kaptunk elég sok megosztást, kommentet, voltak akik ott kísérték figyelemmel az eseményeket.

 

A lelkesedés végig kitartott?

Az elején nagyobb volt, aztán kicsit csökkent, de az utolsó alkalmakra sokan eljöttek, akik az elején is velünk tartottak. A programok közül a szabadtéri jóga és a kutyasuli nagy sikert aratott, valamint két múzeum is tartott ingyenes sétákat, amelyek sokakat megmozgattak. Egyes tervezési alkalmakon kicsit talán nagyobb lelkesedésben reménykedtünk a terület nagysága miatt, de ahogy már korábban mondtam, minél nagyobb a népsűrűség, annál kisebb az aktivitás… úgyhogy a résztvevői létszámmal összességében elégedettek voltunk.

Florian_kozossegi_tervezes2

Végül, ami a legfontosabb: mi valósulhat meg a projektből, és mikorra?

A “Flórián tér közösségi tervezés” program következő lépése a Garten Studio által elkészített bírálati terv prezentálása lesz várhatóan idén ősszel. Ezt bemutatjuk és még egyszer átbeszéljük a helyi lakosokkal, mielőtt a tájépítészek véglegesítenék. Ha a vezetők a folytatás mellett döntenek, akkor ezt követheti a kiviteli tervek elkészítése, és ha az is megvan, akkor már „csak” azt kell kitalálni, hogy ki és milyen forrásból valósítsa meg a fejlesztést. Tekintettel arra, hogy egy csaknem 6 hektáros területről beszélünk, ehhez egy-két évre biztosan szükség lesz. Ami viszont a közösségi tervezés eredményeként már most megvalósult, az egy erősebb, egymás igényeire nyitottabb közösség, szóval a munkánknak már most is van kézzelfogható haszna.

 

Képek forrása: Flórián tér közösségi tervezés

Címkék: , , ,