Rendszeres olvasóink bizonyára tudják, hogy magazinunk hasábjain szeretünk pozitív, valósággá vált városfejlesztési projekteket bemutatni. Ilyen a józsefvárosi Teleki tér rehabilitációja is. Bár a környéken élők bevonásával felújított, ma is jól működő önkormányzati beruházásként megvalósult parkot 2014-ben adták át, mi felidézzük hogyan zajlott a folyamat, illetve mi történt azóta.
Budapest nyolcadik kerülete általában nem a város legzöldebb, legkörnyezetkímélőbb részeként él a fejekben, mégis, ami a Teleki téren történt az elmúlt években, az példaértékű lehet más, megújulás előtt álló városi régió és lakói számára.
A tér a 60-as, 70-es években élte relatív aranykorát, azóta folyamatosan romló tendencia jellemezte; figyelembe véve a zöldterület állapotát (pl. rengeteg drogszemét) és a közbiztonságot, sötétedés után mi sem szívesen sétálgattunk a környéken.
Ilyen volt, ilyen lett
Egy 2005-ben, Európai Uniós forrásból induló városrehabilitációs program keretén belül, annak harmadik fázisaként, 2013-ban került sor a 14.000 m2-es Teleki tér zöldterületének megújítására. Az önkormányzat által kiírt pályázatot az Újirány Tájépítész Csoport nyerte meg, akik komoly tapasztalattal rendelkeztek a városrehabilitációs projektek, parkok revitalizációja terén (pl. Millenáris Park tervezése). Az egész történetben hangsúlyoznunk kell, hogy a megbízás közösségi tervezésre szólt, minimum öt lakossági fórum megvalósításával (amiből aztán jóval több lett). Az érintettek — a lakók és az Újirány részéről is — a munka során nem győzték kiemelni ennek a folyamatnak a közösségformáló erejét.
Hogyan zajlott a közös munka?
A környéken élőket első körben plakátokkal, illetve szóróanyagokkal vonták be a projektbe, a későbbiekben pedig elektronikus formában és a Facebookon bármely érintett hozzászólhatott, hogy milyen legyen a Teleki tér, és annak zöld felülete miként épüljön, szépüljön, legyen újra használható, fenntartható.
Az első lakossági megbeszéléseken még bizonytalankodó hangulat hamar átcsapott lelkesedésbe. A helyiek szinte azonnal felismerték, hogy az Újirány Csoport segítségével saját maguk dönthetnek lakókörnyezetük sorsáról, méghozzá a közösségi tervezésre jellemző építő, demokratikus formában, ahol nem egymással versenyezve, vitatkozva, hanem egymás elképzeléseit rendszerbe foglalva, mindenki saját tudását, igényét beleadva tervezhetnek.
A megújult Teleki tér tervrajza
A munka nem csak íróasztalok fölött folyt, a tervezési folyamat során a lakók — akik több korcsoportot, bár jellemzően inkább az idősebb korosztályt fedték le (legidősebb tagjuk 84. életévében járt akkoriban) — kivonultak a térre, hogy a gyakorlatban is áttekinthető, elképzelhető legyen a rehabilitáció (pl. a legfontosabb elképzelések, tervek kikerültek a térre, felkerültek az ott található fákra, egyfajta információs anyagként szolgálva a helyieknek).
Az ötletek megvalósításához elengedhetetlen volt a financiális keretek betartása, a rendelkezésre álló anyagiak okos beosztása (33 €/m2) . Beszámolók szerint, a közösségi tervezésben megvalósult összefogás eredményeként, a projekt ezen része is akadálymentesen zajlott.
Rendhagyó módon itt a tinédzser korosztály is kapott egy külön részt
Az ok, amiért érdemes felidézni, és napirenden tartani a Teleki téren történteket nem csupán a közösségi tervezésben rejlő hihetetlen energia hangsúlyozása, és még csak nem is csupán az, hogy pozitív példaként szolgálhat bármely más „slum” terület számára. Sokkal inkább az, hogy a projekt nemcsak működött, közösséget formált a tervezés ideje alatt, hanem azóta is – kapaszkodj meg, kedves olvasó — fennmaradt. Természetesen nem csak úgy magától, ezért tenni is kellett a helyieknek! A tervezésben résztvevők alakítottak egy civil szervezetet Társak a Teleki Térért Egyesület néven. Ők (és a parkőr, mert hogy a Teleki téren ilyen is van) tartják szemmel az azóta is üde zöld szigetként funkcionáló, abszolút közösségi munkamegosztáson alapuló tér mindennapjait, ápolják, gondozzák, rászólnak a szemetelőkre, hangoskodókra.
A zöldhulladékot helyben komposztálják
A fenntartás mellett rendezvényeket, programokat is szerveznek – a téren kialakított, fából készült színpad is e cél szolgálatára jött létre. Idén május 21-22-én egész hétvégés zenés, táncos, kulturális sokszínűséget bemutató programsorozattal várták a kerületi érdeklődőket. A „Sokszínű Józsefváros” néven megrendezésre került rendezvény beszámolók szerint nagy sikerrel zárult, köszönhetően a szép időnek számos család látogatott ki a térre. Volt nemzetiségi táncbemutató, gasztronómia, zene.
A Teleki tér sikertörténete egy olyan pozitív példa, ami várostervezési, városrehabilitációs szempontból nem egyedülálló ugyan, de mint közösségi tervezés által megvalósult projekt kiugróan lelkesítő és példamutató.
Tegyük közösen élhetőbbé lakókörnyezetünket!
A projekt sikertörténete immár angolul is olvasható.
Pingback: Közösségben az erő 2.0: Flórián tér | ReCity Magazin()