Az első ismerősök és barátok „összekapcsolására” szolgáló internetes háló Classmates névre hallgatott és 1995-ben, az USA-ban kezdte meg működését. Hamarosan Európába is begyűrűzve, a rendszerek továbbfejlődésével már lehetővé vált a felhasználók közti üzenetváltás, képmegosztás, véleménynyilvánítás is. Az új évezred ajtót nyitott egy teljesen új életforma eléréséhez. Megszületett a virtuális világ.
Térhódításának ütemét jelzi, hogy 2005-re az ismeretségi hálók száma globálisan már megközelítette a kétszázat.
Közösségi médiumok Magyarországon
Magyarország első közösségi oldala, az iWiW, 2002. április 14-én kezdte meg működését. Ezt követte 2006. április 8-án a myvip, ami inkább a fiatalabb korosztály körében vált népszerűvé.
Ebben az időszakban világviszonylatban is számos oldal terjedt el, többek között a myspace, Twitter, de mindezek közül a 2004-ben induló Facebook tett szert a legnagyobb felhasználótáborra. Gyors sikerének egyik titka, hogy folyamatosan reagált a felhasználók változó igényeire. Újításaival, fejlődésével, számos új funkció megalkotásával hódította el a felhasználókat a többi oldaltól.
Fotó: pixabay.com
A hazai legnagyobb közösségi oldal, az iWiW is erre a sorsra jutott. A Mediameter médiakutató felmérése szerint 2012 elején a felnőtt magyarországi lakosság 23%-a vallotta magát iWiW-tagnak, 2013 elejére ez az arány 11%-ra esett. 2013 júniusában már csak naponta 120-190 ezren jelentkeztek be a szolgáltatásba.
A Facebook hazánkban való térnyerését követően az iWiW már nem tudott nyereséget termelni, ezért végül 2014-ben már nem hosszabbították meg az üzemeltetésről szóló éves szerződést.
Ezzel párhuzamosan a Social Daily adatai szerint a Facebook felhasználók száma 2014 júliusában már elérte a 4,8 millió, 2016 júliusára pedig az 5,3 millió főt.
Előnyök…
A közösségi oldalak elsődleges funkciója a gyors és egyszerű élménymegosztás volt. Ez sok szempontból könnyebbé tette az életünket. Kommunikációnk leegyszerűsödött, ma már egyetlen gombnyomással tájékoztathatjuk ismerőseinket egy új életeseményről, akik erről szintén egyetlen gombnyomással fejezhetik ki a véleményüket.
Fotó: pixabay.com
A Facebook csoportokhoz való csatlakozással könnyen találhatunk hozzánk hasonló gondolkodású, hasonló hobbival rendelkező embereket, ez pedig még tovább erősítheti a közösségbe tartozás élményét.
Mára a Facebook önálló kommunikációs csatornává nőtte ki magát a TV, rádió és az újságok mellett. Sőt!
Személyre szabhatjuk a hírfolyamunkat: ugyanazon a platformon olvashatjuk a minket érdeklő híreket, recepteket, kedvenc együttesünk bejegyzéseit.
Összességében tehát az információáramlás gyorsabbá vált, ami napi szinten rengeteg új ingert hoz az életünkbe. Vagy ez mégsem sorolható teljes mértékben az előnyök közé?
…és hátrányok
A közösségi média életünknek csupán egy-egy pillanatát örökíti meg, éppen akkor, amikor a legjobb formánkat hozzuk – akár különböző filterek és applikációk segítségével. Ez pedig sok esetben festhet torz képet a minket körülvevő világról, melyben magunkat is helytelenül ítélhetjük meg. A közösségi média világában sokszor megesik, hogy másokhoz hasonlítgatjuk magunkat. Ez pedig, amellett, hogy folyamatos teljesíténykényszerben tart minket, rosszabb esetben akár depresszióhoz is vezethet.
A University of Pittsburgh kutatói jelentős ok-okozati összefüggést találtak a közösségi média használat és a depresszió között. Közel kétezer, 19 és 32 év közötti fiatalt vizsgáltak meg abból a célból, hogy meghatározzák a közösségi média és a depresszió közötti összefüggéseket. A vizsgálatok a kutatásban résztvevők mintegy negyedénél mutattak magas depresszióra való hajlamot, amely erős együttmozgást mutatott a közösségi média felhasználásának gyakoriságával és intenzitásával.
„Azokban, akik rendszeresen mások posztjait, fényképeit nézegetik, kialakulhat egy hamis kép arról, hogy a többiek milyen szépek, boldogok, sikeresek, mennyit utaznak és szórakoznak. Emellett időről időre lelkiismeretfurdalásuk is lesz, hogy mennyi időt pazarolnak el az egér kerekét görgetve” – olvasható a kutatásban.
Fotó: pixabay.com
A boldogság fokmérője
A teljesítménykényszer sokszor arra sarkallhat minket, hogy mi magunk is felvegyük a lépést a többiekkel. A Facebook nyomon követi az általunk látogatott oldalakat, így pontosan azoknak a termékeknek a hirdetéseit teszi a hírfolyamunkba, amelyekre „szükségünk van”, így növelve a vásárlások arányát és kihasználva a boldogság és a tökéletesség iránti vágyunkat az adott pillanatban.
Egy korábbi kutatásomban, melyben a magyar lakosság fogyasztási és vásárlási szokásait vizsgáltam, a kitöltők 83%-a állította azt, hogy a vásárlás valóban boldoggá teszi, ennek pedig az egyik oka az elismerésre való vágy. Olyan ideálokat próbálunk követni, akiket csak a média alkotott meg, a valóságban nem is léteznek, vagy csak kismértékben hasonlítanak az elképzelt alakhoz. Legbelül persze tudjuk, hogy nincs olyan, aki minden téren tökéletes lenne, de a fejlett technológiáknak és a közösségi oldal biztosította lehetőségeknek „köszönhetően” sokan eszményképek megtestesítői szeretnének lenni.
Sonja Lyubomirsky pszichológus kutatási eredményei szerint
a boldog emberek saját belső mércéjüket követik és nem másokra, hanem saját magukra figyelnek.
Ha mások teljesítményével, vagy épp külső adottságaival hasonlítjuk össze a sajátunkat, annak komoly – negatív – hatása lehet. Fontos, hogy a médiumok felhasználói tisztában legyenek a kockázatokkal, így esélyük lesz arra, hogy elkerüljék a közösségi médiahasználatból fakadó veszélyeket.
Fotó: pixabay.com
Végezetül íme néhány érdekes tény a Facebookról:
- A Facebook nem csak a Facebookból áll. Ez egy „család” (de hívhatjuk médiabirodalomnak is), ide tartozik még az Instagram (400 millió felhasználó), a Whatsapp (1 milliárd felhasználó) és a Messenger is, melyen havonta 800 millió ember küld üzeneteket egymásnak.
- Mark Zuckerberg, a Harvard egyetem hallgatója 2003-ban létrehozta a Facemash-t, ahol egyetemisták fotóit helyezte el az oldalakon és azokat értékelni lehetett. (Később pedig ebből lett a Facebook.)
- Mark Zuckerberg piros és zöld színtévesztő, ezért lett a Facebook színe a kék.
- 2009 januárjában Burger King „WHOPPER áldozat” reklámkampányában minden olyan Facebook felhasználónak ingyen szendvicset adott, aki törölt 10 addigi Facebook barátját a baráti listájáról. Később a törölt barátok üzenetet kaptak, melyben tájékoztatták őket, hogy egy ingyen hamburgerért törölte őket „addigi” barátjuk.
- A Facebookot Kína 2009-ben betiltotta.
- A Facebook felhasználóknak megközelítőleg a 7%-a lehet hamis, vagy duplikált. Vagyis a közel 1,6 milliárd emberből 112 millió lehet olyan világszerte, akik több profilt tartanak fenn maguknak, vagy profilt készítettek például a kedvenc állatuknak.
- A rendőrség egyre gyakrabban használja fel a Facebookot gyanúsított bűnözők elfogására.
- A Facebook 950 millió embert értesített 2015-ben a különféle katasztrófahelyzetekben.
- Egy 20 éves kanadai IBM alkalmazott elvesztette a betegszabadsága alatt kapott fizetését, mert a biztosítója a Facebook oldalán “vidám” fényképeket talált, miközben ő állítólag depresszió miatt tartózkodott betegszabadságon.
