Knauf Insulation felmérés: ismerjük az előnyöket, de nincs pénzünk szigetelésre
A magyar lakosság mindössze negyede (26,7%) él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban, így saját bevallásuk szerint idén is milliók fogják az utcákat fűteni a fűtési szezonban – derül ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből. Az „Energiahatékonysági KiMitTud?” néven indított kutatás szerint a magyarok 86%-a tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel az őszi, téli fűtési költség akár felét is megspórolhatja, 44% mégsem tervez semmilyen energetikai fejlesztést, mert nincs rá anyagi forrása. A felmérés szerint a lakosság 69%-a tudja, mit jelent az energiahatékonyság fogalma, 20% viszont egyszerűen csak a vízzel és energiával történő spórolással azonosítja azt.
Elavult épületekkel indulunk a fűtési szezonnak
Magyarországon a lakossági épületek nagy része energiahatékonysági szempontból elavult, a háztartások rezsijük 75%-át költik a lakások fűtésére, ami az októberben kezdődő fűtési szezonnal ismét égető kérdéssé válik a családok számára.
Annak érdekében, hogy pontos képet kapjon arról, mennyire ismeri a lakosság az energiahatékonyság fogalmát és mi áll a családok energiahatékonysági fejlesztéseink hiánya mögött, a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország 500 fő részvételével online felmérést végzett energiahatékonysági ismereteinkről és tervezett beruházásainkról.
Energiahatékonysági KiMiTtud?
A Knauf Insulation felmérésében résztvevők 69%-a tudta, hogy ha energiahatékonysági szempontból korszerű házban élünk, az azt jelenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett fogyasztunk kevesebbet, a lakosság harmada azonban nem tudta definiálni a fogalmat: 20% tévesen úgy vélte, a kevesebb víz, villany, gáz használata áll a fogalom mögött, 11% pedig a megújuló energiaforrások használatára asszociált az energiahatékonyság kapcsán.
2016 januárjában a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. Idén is ehhez hasonló nagyságrendek várhatók, a meleg jelentős része azonban a falakon, nyílászárókon távozik majd.
A felmérés eredményei szerint a lakosság 72%-a elviekben tudja, hogy az energetikai felújítások javasolt sorrendje: nyílászáró csere, hőszigetelés, gépészeti felújítás. 86% pedig tisztában van azzal, hogy hőszigeteléssel akár 50%-kal is kevesebb energiát használhatunk, ami ugyanilyen arányban csökkenti fűtési költségeinket. 94% azt is tudja, hogy ha házunk megfelelően hőszigetelt, akkor áramszámlánk is csökken, hiszen a kisebb hőingadozás miatt kevesebbszer kapcsol be a kazán, ráadásul nyáron is kevesebbet kell költeni otthonunk hűtésére.
Ennek ellenére a felmérésben részt vevők 58%-a még mindig olyan otthonban él, amelynek nem hőszigetelt a homlokzata, 10-ből mindössze 3 ember házának szigetelt a tetőtere és csak a lakosság negyede gondolja úgy, hogy otthona energiahatékony.
A rosszul vagy nem szigetelt homlokzaton és nyílászáron keresztül “szökik” a meleg
„A felmérésünk kimutatta, hogy a magyar lakosság ismeri az energiahatékonysági eszközöket és lehetőségeket, ugyanakkor az ingatlantulajdonosok 72%-a nem tervez semmiféle beruházást, 44% egyszerűen azért, mert nincs rá pénze” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Pedig a legnagyobb energia-megtakarítási lehetőséget éppen a rossz műszaki állapotban lévő lakásállomány felújítása jelenti, amelyek energiapazarlása a fűtési szezon indulásával válik ismét húsbavágóvá a családoknak” – tette hozzá.
Önerő, hitel vagy támogatás?
A felmérés szerint azok, akik valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést valósítanának meg, legnagyobb részt (37%) hőszigetelést terveznek, 32%-uk nyílászáró-, 14%-uk pedig kazáncserét. A válaszadók 69%-a kizárólag saját pénzből lenne kénytelen megvalósítani a fejlesztéseket, hitelhez a családok mindössze 10%-a akar vagy tud folyamodni, igénybe vehető támogatásra 21%-uk számít.
„A felmérés szerint a családok nem szívesen folyamodnának hitelhez otthonuk korszerűsítéséhez, pedig egy legalább 10 cm vastagságú szigetelőanyaggal leszigetelt családi ház fűtésszámlája várhatóan 30-40%-kal csökken majd, amennyiben a tulajdonos figyelmet fordít arra, hogy a szigetelés kivitelezése megfeleljen a tervezett paramétereknek. Egy 90 m2-es ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája ilyen módon mintegy 15.000 forinttal csökkenhet, ami egy átlagos hitel 10 éves futamideje során 1,8 millió forint megtakarítást eredményez” – mondta Aszódy Tamás.
A lakossági ingatlanok energiahatékonysági korszerűsítésének sürgető igényét az idén augusztusban kiírt és pár óra alatt kimerült Otthon Melege pályázat is jelzi. A Knauf Insulation szakértői szerint ezen pályázatok bővítésével is segíteni lehet azt, hogy a lakossági fűtésköltség valóban az otthonok és ne az utca melegét növeljék.
Hirdetés
