Egy nemzetközi – angol és magyar tagokból álló – kutatócsoport áttörő eredményt ért el a vízminőség-változás vizsgálatában az űrből készített műholdas felvételek elemzésével. Bebizonyosodott, hogy a sekélyebb tavakban a szennyezések hatására bekövetkező fokozott algaképződés – színe alapján – az űrből is megfigyelhető. A módszer működését először a Balatonon végzett kutatásokkal bizonyították.
A Leicester Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói az ENVISAT (Environmental Satellite – környezetvédelmi műhold) űrszonda és a MERIS (MEdium Resolution Imaging Spectrometer – közepes felbontású képalkotó spektrometer) eszköz segítségével szó szerint új szemszögből vizsgálták meg a Földet.
A „Superhero vision”, azaz „Szuperhős látás” technológia az emberi szem számára láthatatlan fénytartományokat is képes érzékelni. Ezzel a módszerrel – melyet eddig csak az óceánok és tengerek esetében alkalmaztak – mostantól a Föld tavaiban is képesek leszünk nyomon követni a bennük lévő élőlények, algák összetételét, mennyiségét. Hogyan? Minél több van belőlük, annál inkább eltér a színe a megszokott kékes árnyalattól.
Az angliai Leicester Egyetem kutatói – élükön Stephanie Palmer PhD hallgatóval, aki korábban 3 évig Magyarországon dolgozott az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának Balatoni Limnológiai Intézetében – tanulmányukban kiemelték, hogy a Balaton nemcsak Magyarország egyik legfontosabb természeti kincse, és Közép-Európa legnagyobb tava, hanem turisztikai célpont is, ahol évente legalább 1 millió turista fordul meg, ezzel is befolyásolva a tó élővilágának életét, és a vízben lejátszódó folyamatokat. Ugyanakkor a nagy embertömeg miatt az is kiemelten fontos, hogy a tó vízminősége mindig megfelelő legyen.
(Az 1980-as években, amikor a Balatonban nagy vízminőség változás történt, az akkor készült képeken egyértelműen látszott, hogy az elszaporodó növényzet zöldebbé tette a vizet.)
Kékből zöld
A „Superhero vision” műholdas képelemző módszer megkönnyíti a vizsgálatokat, mivel a képek alapján könnyedén meghatározható az algák (és más vízi növényzet) elszaporodásának mértéke. Az alga növekedésével arányosan ugyanis a klorofill-a mennyisége is megnő a vízben, ami miatt a vizek bezöldülnek.
Stephanie Palmer az elmúlt 10 év több ezer ENVISAT műholdas képének kiértékelését követően felállította a Balaton klorofill koncentrációs térképet, ami lényegében megfeleltethető több száz hajós vízmintavételi vizsgálat eredményével – annak veszélyei és nehézségei nélkül.
A térkép segítségével azt is meg lehet állapítani, hogy a víztest egyes területein milyen élőlények fordulnak elő, mivel ezeknek a különböző életformáknak is más-más lehet a színe (vagyis a fényelnyelése) az űrből készült fotókon.
A tudósok kiemelték, hogy a módszer nemcsak a vízminőséget vizsgáló szakembereknek segíthet, hanem az algológusoknak is a különböző planktonösszetételek megállapításában.
Összefoglalva tehát a Leicester Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésének köszönhetően kifejlesztésre került egy olyan adatelemzéses módszer, amellyel az űrből képesek lehetünk olyan vízminőség vizsgálatok elvégzésére, amelyek eddig rendkívül körülményesen voltak csak kivitelezhetők. Az űrből készült fotókkal ugyanis teljesen egyértelműen lehet következtetni egy adott tó állapotára, az abban beállt változásokra, a benne élő fauna összetételére, sőt, algológiai vizsgálatokra is alkalmas lehet.
