Melyik a legintelligensebb állat?

ReCity Magazin
Szerző: · 2018-02-10 | 15:28· Ökoszalon

Ha az állatok intelligenciája kerül szóba, általában a főemlősöket emelik ki. Okos állatként tartják nyilván az olyan, az emberrel évezredek óta együtt élő, háziasított állatokat is, mint például a kutya vagy a macska. A madarakkal azonban már más a helyzet. Pedig a holló az egyik legkülönlegesebb élőlény.
Elmondjuk miért!

 

Hajlamosak vagyunk a madarakat aprócska agyuk miatt kevésbé intelligens élőlényeknek gondolni. Tény, hogy az ő fejlődésük – a dinoszauruszok kora óta, amelyeknek a leszármazottaik – más utat járt be, mint a miénk. Náluk egy dorso-ventrikuláris barázdának nevezett régió hasonló feladatokat lát el, és funkciókat tölt be, mint a mi nagyagykérgünk. Míg azonban az emberi neocortex réteges szerkezetű, addig náluk ez a rész kis magcsoportokba rendeződött.

De vajon ez a különbség biztosan azt jelenti, hogy szellemi teljesítményük alul marad a miénkhez képest?Korántsem. Meglepő módon számos olyan tulajdonságuk akad, ami egyedivé teszi őket!

holló

Holló (Kép forrása: pixabay.com)

Általában a varjúfélék, így a holló is, élethosszra – ami esetében akár 20 év is lehet – választ párt magának. Társukkal berendezkednek egy élettérben, amely sok-sok éven át fennmarad. Ugyanakkor hűségük majdnem a faj kihalásához vezetett, mert ha a pár egyik tagja meghal, a másik nem keres új társat, hanem attól fogva magányosan éli az életét. Védettségüknek köszönhetően ma már újra elterjedtek Európában.

Egy másik, hollókhoz kapcsolódó különlegesség – épp szoros családi és baráti(!) kötődéseik miatt – a névadás. Ha nagy távolságból akarják megértetni magukat, akkor logikus, ha a nevükön szólítják egymást. Mégis, hogyan lehetséges ez?
A hollók több mint 80 különböző kiáltásra képesek, ezek alkotják a szókincsüket. Van köztük egy személyes azonosító hangjel: ezzel jelentkeznek be fajtársaiknál. A többiek pedig ugyanezzel a hangjellel köszöntik őt.
Fajtársaik a nevét hosszú éveken át megjegyzik, így amikor újra felbukkan az égen, már messziről kiáltja azt. Amennyiben a visszatérő egy hajdani barát, a többiek magas hangon válaszolnak neki. Ha viszont nem kedvelték, akkor az üdvözlés nyers, mély hangon történik. Ezt a különbségtételt egyébként embereknél is megfigyelték.

A hollók még egy emberinek mondható tulajdonsággal rendelkeznek. A Max Planck Madártani Intézet kutatói kimutatták, hogy a csőrüket úgy használják, mint mi a kezünket. Például egy bizonyos irányba mutatnak vele, és a csőrükkel emelik magasba a tárgyakat.

Tükörteszt

Az, hogy a hollók egy adott névvel azonosítják önmagukat, azt feltételezi, hogy van öntudatuk.
Ennek kiderítésére az állatoknál az ún. tükörtesztet alkalmazzák, amit Gordon Gallup pszichológus dolgozott ki. Ha egy állat képes felismerni, hogy a tükörkép nem egy fajtársát, hanem őt magát mutatja, az önmagáról is képes gondolkodni.

A fent leírtak tükrében nem meglepő, hogy az emberszabású majmok, a delfinek, az elefántok és a disznók mellett a hollók is teljesítették a tükörtesztet.

Akik szeretnének még többet megtudni az állatok lelki világáról, azoknak ajánljuk Peter Wohlleben könyvét, amely a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja – vállaltan – erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány.

Az állatok érzelmi élete

 

Címkék: , ,