Mi lesz veled biodízel?

ReCity Magazin
Szerző: · 2016-07-01 | 10:58· Ki

2015 nyarán az Európai Bizottság a korábbi, 2020-ra elérendő 10%-os – üzemanyagokhoz keverendő – bio-arányt, 7%-ra csökkentette (jelenleg hazánkban a szabályozás 4,9%-ot ír elő). Arról, hogy a jövőben milyen ütemben fog nőni a biodízel aránya, milyen folyamatok állnak ennek hátterében, és hogyan hat mindez környezetünkre, a témában jártas szakembereket kérdeztük.

 

 A bioüzemanyagok ellenzői azzal érvelnek, hogy az üzemanyagnyerés céljából termesztett repce, kukorica vagy napraforgó területeket vehet el a táplálkozási céllal termesztett növényektől, sőt, egyes helyeken erdőket irtanak miatta. A szabályozás változásának (ami csak a biodízel gyártás elsődleges alapanyagait érinti) egyik fő célja, hogy a másodlagos alapanyagok (pl. hulladék, alga) térnyerését elősegítse.
Ilyen alapanyag a használt sütőolaj is!

 

Mi is az a biodízel?

A biodízel telítetlen zsírsavakból előállított metil észter. Üzemanyagként való használata azért előnyös a kőolajjal szemben, mert míg utóbbi évmilliók alatt képződik, addig a biodízel alapanyagai viszonylag gyors biológiai és kémiai folyamatoknak az eredményei. Mik ezek az alapanyagok? Elsődlegesen a repceolaj, amely a legnagyobb arányt képviseli a biodízel-mixben (de felhasználnak hozzá napraforgó és pálmaolajat is). Másodlagos alapanyaga például a tisztított, használt sütőolaj.

A biodízelgyártáshoz felhasznált másodlagos alapanyagok aránya folyamatosan növekszik, hiszen a gyártók is rájöttek, hosszú távú működésükhöz elengedhetetlen a fenntarthatóság szem előtt tartása!

biodiesel_foto

Biodízel (Forrás: Rossi Biofuel Zrt.)

 

Mi köze a használt sütőolajnak a fenntarthatósághoz?

A használt növényi olaj üzemanyagként való hasznosítása nagy múltra tekint vissza. Valójában a legelső dízel motorokat kizárólag ilyennel hajtották.

A használt sütőolaj egyfajta főzési „hulladék”, aminek kezelése odafigyelést igényel (hiszen a lefolyóba öntve káros hatással lehet az élővilágra). Második generációs bioüzemanyagként történő hasznosításával viszont csökkenti a környezetterhelő kibocsátások arányát.

Nagy mennyiségű használt sütőolaj elsősorban vendéglátó egységekben, közkonyhákban vagy lakossági gyűjtések során keletkezik. Az összegyűlt hulladékot a megfelelő engedéllyel rendelkező cégek tudják elszállítani és feldolgozni. Egy jól kidolgozott technológiai eljárással a biodízel alapanyagként hasznosítható tovább.

sütőolaj

Minden konyhában megszokott látvány

A folyamat szépsége és környezeti haszna, hogy a használt sütőolaj így garantáltan nem a csatornába vagy a vizeinkbe kerül, hanem 100%-ban újrahasznosul. Ezzel segítve a megújuló energiák térnyerését, és csökkentve a mezőgazdasági célra is felhasználható elsődleges alapanyagok biodízelben történő felhasználási arányát.

A másodlagos alapanyagok előnyei a bioüzemanyag-felhasználásban:

– Nem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez
– Nem veszélyezteti a táplálékláncot
– Nem okoz mezőgazdasági és földhasználati változásokat
– Alacsony a kéntartalma
– A megfelelő technológia alkalmazásával könnyen felhasználható biodízelként

 

Hazánkban a piacvezetőnek számító Biofilter Környezetvédelmi Zrt. az általa begyűjtött használt sütőolaj 100 százalékából biodízel-alapanyagot biztosít.

„A 2015-ben több mint 6000 tonna begyűjtött használt sütőolaj biodízel célú hasznosításának köszönhetően 14.000 tonna szén-dioxid terheléstől mentesítettük a környezetet” – nyilatkozta Deák György, a cég alapító-vezérigazgatója.

Biofilter, Biohulladék, Hulladékfeldolgozás

A Biofilter telepén egész évben gyűlik a használt sütőolaj (Forrás: vs.hu)

 

Hazai biodízelgyártás

Vajon Magyarországon milyen mértékű a biodízel előállítás és mennyire nevezhető maga a folyamat fenntarthatónak? Hiszen, mint minden gyártás, ez is széndioxid-kibocsátással jár. Azonban egyáltalán nem mindegy, mennyivel!

„A Komáromban működő ROSSI Biofuel Zrt. átlagosan évi 140-150 kilotonna biodízelt állít elő üzemében” – mondta el Zombory Tibor, a cég Production menedzsere.
Az eljárás lényege, hogy az alapolajokat metanol feleslegben, katalizátor hozzáadásával átészterezik, majd a benne maradt felesleges anyagoktól megtisztítják.
A biodízelgyártásban nagy szerepe van a fenntarthatóságnak: a teljes gyártási folyamat során – amibe a termesztési folyamat is beleszámít – kevesebb a széndioxid-kibocsátás, mint a gázolaj finomítása, illetve a kőolaj kitermelése során. Ezeket a szén-dioxid megtakarítási számokat nekünk dokumentálnunk kell a fenntarthatósági rendszerünkben. Ez ott kezdődik, hogy mi csak olyan alapanyagokat vehetünk át, ami bizonyíthatóan fenntartható, illetve ezeket az igazolásokat nekünk is tovább kell adni a vevőink felé. A kötelező szén-dioxid megtakarítási értékeket az EU időről időre szigorítja, ezzel ösztönözve a lánc összes tagját (mezőgazdaság, sajtoló és biodízel gyártók), hogy auditáltan javítsa, fejlessze saját megtakarítási értékeit, illetve ennek megfelelően válassza ki beszállítói körét” – tette hozzá Zombory Tibor.

 

Merre tovább?

Jelenleg Magyarországon a biodízel teljes egészében a dízelolaj bio-keverő komponenseként hasznosul. Európa egyes országaiban (pl. Ausztriában) a biodízel tisztán üzemanyagként, B100-as néven is kapható, de hazánkban egyelőre csak 4,9% a kötelező bioüzemanyag keverési arány. Persze, azt semmi nem tiltja, hogy ennél több legyen (pl. a KSH adatai alapján 2014-ben 6,9% volt).

A bioüzemanyagok és a másodlagos alapanyagok trendjeiről és jövőjéről a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) által szervezett, 2016. június 21-24 között Budapesten megtartott Bioenergia Héten (Bioenergy Week) is szó esett, amin a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. a hazai szektor egyik képviselőjeként vett részt.

Az esemény megnyitóján Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató helyettese és regionális képviselője hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszerellátás nem elválasztható az éghajlatváltozás és az energiaszektor kihívásaitól.
„A bioenergia, ha megfelelően állítják elő, akár a vidékfejlesztés eszköze lehet, jövedelemforrást biztosítva az ott élőknek” – mondta, a szektorban rejlő potenciálra utalva.
Ez egyúttal azt is jelenti – tette hozzá Rakhmanin – , hogy egy integrált megoldást kell követnünk, ami az élelmiszert és az üzemanyagot egyszerre biztosítja. Európában már jelenleg is sok ország használja modern és fenntartható módon a biomassza-alapú energiát energiamixének szélesítésére és egyúttal üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésére.

 

Forrás:

Címkék: ,