Mi a szennyezőbb: a háztartási tüzelés vagy a közlekedés?

Pintér Máté Dániel
Szerző: · 2017-12-20 | 18:27· Ki

Cikkünkben körbejárjuk a téli települési légszennyezés forrásait. Melyik milyen arányban járul hozzá az egészségre is káros szálló por kibocsátáshoz?

 

A szmog kialakulása és szabályozása

Télen, kedvezőtlen meteorológia körülmények között a különböző légszennyező anyagok felhalmozódhatnak a városi levegőben, ami redukáló vagy más néven londoni típusú szmog kialakulásához vezethet. Első hallásra talán meglepő, de a szmog nemcsak Budapestet érinti, hanem számos vidéki városban is előfordulhat. Sőt, sok esetben kisebb településeken magasabb szállópor-koncentráció értéket mérnek, mint Budapest belvárosában. Jó példa erre a tavalyi év, amikor a szinte rekordernek számító kemény tél miatt Kelet-Magyarországon távol-keleti országokra jellemző légszennyezettség uralkodott.

Az általános közvélekedés szerint a szmog kiváltó oka elsősorban a közlekedés és az ipar. Ez részben annak köszönhető, hogy a média előszeretettel az előbbit teszi meg főbűnösnek, valamint a jelenleg hatályos jogszabályok is főként a közlekedést korlátozó intézkedések eszköztárát adják a döntéshozók kezébe. Bizonyos szállópor-koncentráció határérték átlépés esetén ugyanis a hatóságok kötelesek tájékoztatni a lakosságot a kialakult helyzetről, majd, ha a légszennyezettség mértéke tovább fokozódik, különböző korlátozó és tiltó intézkedéseket vezetni be (szmogriadó). Ezek közé tartozik például a közlekedés korlátozása: bizonyos környezetvédelmi kategóriába tartozó gépjárműveket teljesen kitilthatnak az utakról.

traffic-jam-688566_1280

Kép forrása: pixabay.com

Emellett „szmogos” időszakban tilos az avar és egyéb kerti hulladékok égetése is (van olyan település, ahol mindig tilos).
Kérdés, hogy jó irányban korlátoz-e a jogszabály? Tényleg igaz, hogy leginkább a közlekedés, illetve az avarégetés során keletkező részecskék járulnak hozzá a téli, városi légszennyezéshez, illetve a szmog kialakulásához?

 

A téli, városi szálló por fő forrásai és hatásai

A városi szálló por fő forrásai téli időszakban a közlekedés, az ipar, a háztartási tüzelés, a talajmenti felporzás, valamint ismeretlen/azonosíthatalan források.

A közlekedésből származó aeroszol esetében főleg a járművek által kibocsátott széntartalmú részecskéket értjük, de ide tartoznak még a fékek és a gumik kopásából származó részecskék is, melyek felporzással kerülnek a légkörbe.

Az ipari kibocsátók közé tartoznak a különböző olaj- és szén alapú erőművek, valamint különböző vegyipari, gyógyszeripari stb. üzemek. Ide lehet sorolni a mezőgazdasági tevekénység következtében felporzott talaj eredetű részecskéket is.

A háztartási tüzelésből származó aeroszol alatt a különböző fosszilis és biomassza eredetű tüzelőanyagok (szén, földgáz és tűzifa) főzési vagy fűtési célű elégetése során keletkező részecskéket értjük.

A talajmenti felporzás természetes folyamat. A kőzetmálásból, talajból származó úgynevezett ásványi por részecskék főként a szél által kerülnek a légkörbe.

A felsorolt kategóriákból látszik, hogy messze nem csak a közlekedés és az ipar járulhat hozzá a téli levegőszennyezettség, illetve a szmog kialakulásához. Az égetési folyamatok során keletkező széntartalmú aeroszoloknak is központi szerepe van benne. A széntartalmú aeroszol részecskék éghajlati szerepe jelenleg az egyik első számú bizonytalansági tényezőt jelenti az éghajlati előrejelzésekben. A tudomány mai álláspontja szerint, a kiemelt figyelemnek örvendő CO2 után a légköri korom a legjelentősebb éghajlat-módosító hatással rendelkező, emberi tevékenység során a légkörbe kerülő összetevő (Bond és mts, 2013). A széntartalmú aeroszol részecskék kis méretűek, döntően az ultrafinom (1 mikrométer) alatti mérettartományba esnek (PM1), aminek köszönhetően különösen veszélyesek az emberi egészségre. Felületükön megkötve számos toxikus vegyületet ’taxisként’ juttatnak le az alsó légutakba, ahol azok bekerülhetnek a véráramba. Ennek köszönhetően számos légúti, valamint szív- és érrendszeri betegség kialakulásban vesznek részt.

A gépjárművek részecske kibocsátása a fel-fel röppenő „dízel-botrányok” ellenére is szabványokkal és jogszabályokkal kontrollált folyamat. Míg az egyre szigorodó szabványoknak és a megfelelő technológia fejlődésnek köszönhetően a modern belső égésű motorok szálló por kibocsátása megoldódni látszik, ez messze nem mondható el a háztartási tüzelés során keletkező légszennyezőkről. Sajnos a háztartási tüzelést ennél sokkal nehezebb szabályozni. Bár Magyarországon nem jellemző a Távol-Keleten óriási egészségügyi problémákat okozó, főzési célú beltéri biomassza égetés, nálunk is megfigyelhető a szénnel, valamint biomasszával történő háztartási tüzelés légszennyező hatása. A földgáz piaci árának emelkedése, az elszegényedés, de akár a „hangulata” miatt is sokan visszatértek a régióban hagyományosnak számító fatüzelésre. Pedig a legfrissebb kutatások azt igazolják, hogy a háztartási tüzelésből származó részecskék toxikusabbak, mint a közlekedésből származók.

london-2434671_1280

Londonban sem ismeretlen jelenség a szmog (Kép forrása: pixabay.com)

További problémát okoz, hogy a távol-keleti trendekhez hasonlóan a mi régiónkban is sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy tűzéptelepről szerezzenek be megfelelő minőségű tűzifát, amit aztán a megfelelően kialakított tűrtérben égetnének el. Szociális probléma is (nem csak tájékozatlanság), hogy sok helyütt azzal tüzelnek az emberek, amihez hozzáférnek, legyen az nedves fa, háztartási hulladék, extrém esetben akár műanyag hulladék vagy emberi-állati ürülék. Emiatt olyan helyzet is kialakulhat, hogy bizonyos időszakokban faluhelyen rosszabb levegőminőséget mérnek, mint Budapest belvárosában. Jó példa erre, hogy tavaly január végén a szállópor-koncentráció 760%-kal lépte túl az egészségügyi határértéket egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban.
Tovább ronthatja a helyzetet, hogy az Országgyűlés október végén megszavazta a családi házak kötelező kéményseprésének eltörlését – a Jövő Nemzedékek Szószólója és a szakmai szervezetek ellenkezése ellenére.
Mindebből látszik, hogy sokkal nehezebb a háztartási tüzelés jogi szabályzása, mint a közlekedésé vagy akár az ipari kibocsátásé. Sajnos sok esetben nem életszerű, hogy jogszabályt hozzanak arra, hogy mit és hogyan égethetnek az emberek a saját háztartásukban (ennek ellenőrizhetetlenségéről nem is beszélve).

 

A számok tükrében

Világviszonylatban a közlekedés és a háztartási tüzelés a szálló por finom frakciójának (PM2.5 – 2,5 mikrométernél kisebb részecskék) 25, illetve 20%-át adja, az ipar 15%-ot, a természetes és a nem azonosítható források összesen 40%-ot.

PM2.5 global

Jelölések: fekete – közlekedés, kék – ipar, piros – háztartási tüzelés, szürke – természetes források, beleértve a talajmenti felporzást és a tengeri sót, sárga – emberi eredetű azonosíthatatlan források

Közép és Kelet-Európában a háztartási tüzelés javára billen a mérleg, a közlekedésből származó részecskék a PM2.5 19%-át, az ipari kibocsátás 17%-át, a háztartási fűtés 32%-át, valamint a természetes és nem beazonosítható források szintén 32%-át adja. Ha a szmogriadó kihirdetésénél is alapul szolgáló PM10-et (10 mikrométernél kisebb részecskék) nézzük, az arányok a következőképpen alakulnak: közlekedés: 8%, ipar: 18%, háztartási tüzelés: 45%, valamint természetes és beazonosíthatatlan: 26% (Karagulian és mts, 2015).

PM10 global

A jelölések fordítását lásd az 1. ábránál

Egy friss tanulmány szerint Budapesten a téli időszakban a közlekedést is magában foglaló fosszilis tüzelőanyag égetés a teljes széntartalmú aeroszol kibocsátás 36%-át, míg a háztartási tüzelést is magában foglaló biomassza égetés 40%-ot teszi ki (Samla és mts, 2017). Ez alapján is látszik, hogy a jelenlegi jogszabályok csupán részben jelentenek megoldást a problémára.
A kormány által kért és a Fűts okosan! kampányhoz kapcsolódó kutatás szerint Magyarországon a lakossági fűtés járuléka 70%, míg a korábban fő problémaforrásnak gondolt iparé 7, míg a közlekedésé 10%.
Mindezekből az látszik, hogy a háztartási tüzelés igenis az egyik legjelentősebb, Magyarországot is jócskán sújtó kibocsátó forrás, ami ellen jelenleg (a kerti hulladékok égetését tiltó intézkedésen kívül) szinte semmilyen jogi eszköz nem áll rendelkezésre.

 

Mit tehetünk?

A háztartási tüzelés talán eddig alábecsült szerepe persze nem azt jelenti, hogy nincs értelme betartani a jelenleg előírt közlekedési korlátozásokat szmogriadó esetén. A törvényi előírások betartásán túl, lehetőségeinkhez mérten próbáljunk meg minél hatékonyabban és tudatosabban fűteni. Ehhez rengeteg hasznos tippet kaphatunk a Fűts okosan! kampány weboldalán. Aki érdeklődik a téma iránt, az Airvisual mobil alkalmazásával nyomon követheti a földrajzi helyzetéhez legközelebb található mérőállomás adatait, vagy hogy Budapest éppen hányadik helyen áll a legszenyezettebb nagyvárosok listáján.

 

Felhasznált irodalom:

Bond, T. C., Doherty, S. J., Fahey, D. W., Forster, P. M., Berntsen, T., DeAngelo, B. J., Flanner, M. G., Ghan, S., Kärcher, B., Koch, D., Kinne, S., Kondo, Y., Quinn, P. K., Sarofim, M. C., Schultz, M. G., Schulz, M., Venkataraman, C., Zhang, H., Zhang, S., Bellouin, N., Guttikunda, S. K., Hopke, P. K., Jacobson, M. Z., Kaiser, J. W., Klimont, Z., Lohmann, U., Schwarz, J. P., Schindell D., Storelvmo, T., & Zender, C. S. (2013). Bounding the role of black carbon in the climate system: A scientific assessment. Journal of Geophysical Research: Atmospheres, 118(11), 5380-5552.

Salma, I., Nemeth, Z., Weidinger, T., Maenhaut, W., Claeys, M., Molnar, M., Major, I., Ajtai, T., Utry, N., Bozoki, Z. Source apportionment of carbonaceous chemical species to fossil fuel combustion, biomass burning and biogenic emissions by a coupled radiocarbon-levoglucosan marker method. ATMOSPHERIC CHEMISTRY AND PHYSICS Volume: 17   Issue: 22   Pages: 13767-13781 2017.

Karagulian, F., Belis, C. A., Dora, C. F. C., Prüss-Ustün, A. M., Bonjour, S., Adair-Rohani, Heather, Amann, M. Contributions to cities’ ambient particulate matter (PM): A systematic review of local source contributions at global level. Atmospheric Environment 120 (2015) 475-483

Címkék: , ,