Legalábbis az Európai Bizottság (EB) 2030-tól ezt szeretné elérni az Európai Unió területén. Az EB első műanyaghulladékra vonatkozó stratégiája sok más – előremutató – intézkedést is tartalmaz.
A Európai Unió körforgásos gazdaságra való átállása nem csupán vágy, egyre több stratégia és konkrét intézkedés bizonyítja az ezirányú elköteleződés komolyságát.
A körforgásos gazdaság megvalósulásának egyik fontos eleme, sőt, sarokköve, hogy miként bánunk a hulladékainkkal. Az elsődleges cél a megelőzés, illetve a már legyártott termékek és csomagolásuk zárt körfogásban tartása. Ezt akkor tudjuk elérni, ha újrahasznosítható anyagból készülnek.
A műanyagnak, amivel a hétköznapokban legtöbbször csomagolónyagként találkozunk sokféle típusa van, azonban ezek között akadnak olyanok is, amelyek nem reciklálhatók.
Az EB első műanyaghulladékra vonatkozó stratégiája ezeknek a használatát tiltaná meg.
Műanyag hulladék borította tengerpart (Kép forrása: pixabay.com)
A brüsszeli ismertetésekor azt is hangsúlyozták, hogy a környezetvédelem mellett erős gazdasági érvek is szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett és ha Európa vezető szerepet vállal a körforgásos gazdaságra való átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre.
“A vállalkozások javára fogják fordítani az újrafeldolgozást, csökkentik a műanyaghulladék mennyiségét, megszüntetik a tengeri hulladéklerakást, ösztönzik a beruházásokat és az innovációt, továbbá világszintű változásokat idéznek elő” – olvasható az EB közleményében.
A tervezett szabályok javítják majd az újrahasználhatóságot és növelik a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Ehhez nagyobb feldolgozó létesítményekre és a hulladék hatékonyabb gyűjtésére, szétválogatására lesz szükség, ami begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval mérsékli a költségeket.
Harc a műanyagokkal
Európában 25,8 millió tonna műanyaghulladék keletkezik évente, aminek kevesebb mint 30 százalékát hasznosítják újra. A tengerparti hulladék 84 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A műanyaghulladék nagyjából kétharmada csomagolóanyag.
A tengerpartokon talált hulladék 50%-a egyszer használatos műanyag
Az uniós szabályozás már sikeresen csökkentette a műanyag zacskók használatát számos tagállamban. Az új tervek más egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni. Ennek érdekében nemzeti figyelemfelhívó kampányokat támogatnak, és keretükben konzultációkra és hiteles adatokra támaszkodva meghatározásra kerül a 2018-ban előterjesztendő új uniós szabályozás hatóköre. Az EB új előírásokkal kívánja korlátozni a mikroműanyagok használatát a termékekben, és címkerendszert alkot a biológiai úton lebontható és komposztálható műanyagok számára.
“Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben” – jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
“Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság még idén konkrét javaslatot fog előterjeszteni az új szabályozásra, amelyet az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia.
Kérdéses még, hogy bekerül-e a műanyagadó a szabályozásba, amit az első felvetés szerint az EU saját erőforrásainak bővítésére, illetve a tengerek védelmére használna fel.
