Nagy Alma, kis szemét

Varga Judit
Szerző: · 2014-09-01 | 17:08· Ki

Képzelj el egy várost, ahol munkanapokon több ember zsúfolódik össze, mint Magyarország teljes lakossága. Ha mindannyian csupán egy szalvétát használnának el naponta, már az is sok kilogrammnyi szemetet jelentene. Azonban New Yorkban – mint minden nagyvárosban – , az emberek pizzát rendelnek, meccsre járnak, véletlenül összetörnek dolgokat, megunják a telefonjukat és kiszelektálják a zoknis fiókjukat.
Vajon csak álom, vagy valóság lehet a város Nulla Hulladék Terve?

  

“A városok megmutatták, hogy megvan a kapacitásuk és akaratuk arra, hogy megfeleljenek a klímaváltozás kihívásának.”

(Michael R. Bloomberg, New York város polgármestere 2001 és 2013 között)
Hősünk, Eric, reggel 6.30-kor lép ki a lakása ajtaján Rumson-ban, New Jersey államban, hogy időben beérjen a munkahelyére Manhattan-be. A metró felé megáll egy Starbucks-ban és megveszi a szokásos reggeli szójatejes dupla lattéját és füstölt lazacos bagel szendvicsét, ma pedig – hétfő lévén – egy müzlis joghurtot is választ mellé. Mire az Upper East Side-ra ér, három szemetes tartalmát gazdagította – de egyszer sem gondolt arra, hogy vajon hol köt ki a város lakói és a több millió ide ingázó által termelt szemét.

A Nulla Hulladék Terv

 

Az 1624-ben alapított New York az azonos nevű megye székhelye, az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb (agglomeráció nélkül 8,5 millió fő) és 2. legnagyobb városa. A világ egyik legjelentősebb pénzügyi központja London és Tokio mellett. 5 kerülete van: Manhattan, Brooklyn, Queens, Bronx és Staten Island. A város a turisták egyik legkedveltebb célpontja, itt található a Szabadság szobor, az Empire State Building, a Broadway, a Times Square, a Metropolitan Múzeum, a Brooklyn híd, a Greenwich village és az Egyesült Államok leglátogatottabb parkja, a Central Park.

2004-ben, amikor a 40 szervezetet összefogó New York Város Nulla Hulladék Kampány által elkészített Elérni a Nullát: Állampolgárok Terve a Nulla Hulladékért (Reaching for Zero: The Citizens Plan for Zero Waste) terv napvilágot látott, a városban a lakossági és intézményi hulladék mennyisége elérte a napi 13 ezer tonnát. Ehhez hozzáadódott még a kereskedelmi szektor 9900 tonna “vizes” szemete (élelmiszerhulladék, piszkos papír, újrahasznosítható csomagolóanyagok) és az építőipar által termelt bontási törmelék.
A jelentés szerint, miután 1997-ben bejelentették, hogy bezárják a Staten Island-en lévő Fresh Kills nevű hulladéklerakót – amely mindaddig a város összes szemetét befogadta – , New York vezetése szinte kizárólagosan a hulladék várostól távol eső lerakókba és égetőkbe szállításában látta a megoldást.

2004-ben már Michael R. Bloomberg volt a polgármester: az a Bloomberg, aki betiltotta a polisztirol habból készült műanyag csomagolóanyagokat és a transz-zsírokat a New York-i éttermekben, és akit 2013-ban Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a Városi klímavédelemért felelős ENSZ-követté nevezett ki.
“A polgármesterek pragmatisták, nem partizánok; innovátorok, nem ideológusok. Az a felelősségünk, hogy eredményeket mutassunk fel, nem pedig az, hogy politikai vitákban vegyünk részt.

Ahogy a világ egyre inkább városiasodik, a helyi, bátor kezdeményezések és tettek jelentősége – a klímaváltozással kapcsolatosan különösképpen – egyre nagyobb lesz.”

szól a 2013-ban leköszönő polgármester egyik híres mondása.

A Terv központi elemei a következők:

– 2024-re a cél a nulla hulladék elérése.
– A szükséges infrastruktúra megépítése.
– Életképes hulladékmegelőzési, újrahasználati és komposztálási programok kialakítása azon hulladékok számára, amelyet az üveg, fém és műanyag újrahasznosítás nem fed le.
– A fókusz megváltoztatása a gazdasági fejlődés irányába: a hulladék elvitele és lerakása helyett új üzemek és munkahelyek megteremtése a hulladékáramból visszanyert anyagok felhasználásának érdekében.
– A környezeti hatás minimalizálása, és annak biztosítása, hogy a nulla hulladék rendszerből adódó terhek és előnyök igazságosan kerüljenek elosztásra.
– Az alábbi mérföldkövek elérése annak érdekében, hogy a megnövekedett hulladékmennyiség elkerülje a hulladéklerakókat:
– rövidtáv: 30%
– középtáv: 50%
– hosszútáv: 100% az összes hulladékszektorból (lakossági, intézményi és kereskedelmi)

Úton a megvalósítás felé

2001 decemberében valóban bezárt New York utolsó hulladéklerakója, a Fresh Kills.
A város – a fenti javaslattól függetlenül – 2006-ban elfogadott egy tervet (SWMP – Solid Waste Management Program) a hulladék további elszállítására. Hosszú távú tervük az volt, hogy a költségeket a szelektív hulladékgyűjtés arányának megnövekedésével és a hulladék vízen való szállítási lehetőségének kiépítésével csökkentik, vagyis hajón és vonaton szállíttatják a hulladékot távolabbi, olcsóbb lerakókba.

A város költségei azonban tovább növekedtek: a lakossági hulladék összegyűjtésére és lerakására fordított kiadások a 2000-es 658 millió dollárról körülbelül 1,25 milliárdra nőttek 2008-ra. Ennek nagy része pedig nem az infláció, hanem a hulladék államon kívülre szállításának és lerakásának egyre növekvő díja volt. A szállítási mód – ami elsősorban a teherautó maradt – ráadásul borzasztó környezetszennyező is, amely szintén zavarta Bloomberg polgármestert.

Időközben, 2007-re, elkészült a város klímaváltozás elleni fenntarthatósági stratégiája, a PlaNYC, amelynek egyik célja a Nagy Alma karbonkibocsátásának 30%-kal való csökkentése volt 2030-ra (a 2005-ös szinthez képest).

A nagyszabású terv azonban a város környezetbarátabbá tétele mellett (GreeNYC) olyan változásokra is segíti a felkészülést, mint a város népességének növekedése több mint egy millió fővel 20 év alatt (OpeNYC), vagy az elavuló infrastuktúra és a tömegközlekedés fejlesztése (MaintaiNYC).

A stratégiában javasolt 127 kezdeményezés 97%-a egy éven belül valóban el is indult, és a kitűzött mérföldköveket egymás után érte el a városvezetés.

A PlaNYC-t 2011-ben frissítették: további 132 kezdeményezéssel és több mint 400 specifikus céllal egészítették ki a 2013. december 31-ei teljesülési határidőig. Ezek közé tartozott például 865 ezer fa elültetése, 5 millió négyszögláb (464,515 m2) fényvisszaverő tető telepítése, a levegőtisztaság javítása, a városrendezési kód felülvizsgálata az extrém időjárási jelenségekre való felkészülés céljából, és a szilárd hulladék 75%-ának eltérítése a hulladéklerakókból.

2013-ban Bloomberg Élelmiszer-hulladék Kihívást is (Food Waste Challenge) hirdetett az éttermek részére, amelynek az volt a célja, hogy csökkentse a hulladéklerakókba küldött szerves hulladék, és ezáltal az élelmiszer-hulladékból származó üvegházhatást okozó gázok mennyiségét. A Kihíváshoz a város több mint száz étterme azonnal csatlakozott és vállalták, hogy különböző komposztálási és egyéb hulladékmegelőzési stratégiák segítségével 50%-kal csökkentik az élelmiszer-hulladék mennyiségét.

Az eredmény

Hulladékcsökkentés

A város nemrég megnyitotta modern optikai hulladékválogató üzemét, amely a fém, az üveg és a műanyag újrahasznosítását segíti. Ezzel párhuzamosan a Közegészségügyi Osztály (DSNY – Department of Sanitation) kibővítette a szelektív hulladékgyűtjési programját – erre húsz éve nem volt példa – a merev műanyagok befogadásával.
A város szerves hulladékának hasznosítására a DSNY önkéntes lakossági gyűjtési programot indított Staten Island, Brooklyn és Bronx egyes részein, amely a tervek szerint 100 ezer háztartást fog kiszolgálni.
2013-ban a korábban csak néhány iskolában futó élelmiszer-hulladék komposztáló pilot program 400 iskolára került kiterjesztésre, és mára New York mind az öt kerületében működik.

Szelektív

A város vezetősége folyamatosan növeli a szelektív hulladékgyűjtők számát – amelyekből jelenleg 2190 található New York-ban – , és a DSNY 2013-ban további textil- és ruhagyűjtő konténereket helyezett el épületekben és közterületeken.


Mind az öt kerületben legalább évente megrendezésre kerül egy lakossági veszélyeshulladék gyűjtő rendezvény, a “SAFE” (solvents, automotive, flammable, electronics), és működik a házhoz menő e-cycleNYC program, amely a 10-nél több lakásos épületek számára elérhető.
A GreenNYC-n keresztül a lakosok egyszerűen leiratkozhatnak a nem kívánt leveleikről – ezzel az egyszerű cselekedettel eddig 5 millió font (kb 2,27 millió kilogramm) papírhulladékot spóroltak meg.

Komposztálás és szerves hulladék gyűjtés

Az Élelmiszer-hulladék Kihívás elindítása után 6 hónappal városszerte 2500 tonnával csökkent a szerves hulladék mennyisége.
A résztvevő éttermek több mint fele sikeresen teljesítette a kitűzött célt, és ezzel közösen elérték, hogy az élelmiszer-hulladék fele nem került lerakásra.
E mennyiség több mint egynegyede ehető élelmiszer volt, amely a város élelmiszerbankjaihoz jutott el adomány formájában. A város a program kiterjesztését tervezi egyéb szektorokra – szállodákra, élelmiszerboltokra, stadionokra – is, hogy így segítse a 2013-ban elfogadott 146-os Helyi Törvény betartását, amely várhatóan hozzájárul majd a szerves hulladék feldolgozására képes kapacitás növekedéséhez. Eszerint azok a vállalatok, amelyek heti egy tonnánál több élelmiszer-hulladékot generálnak, kötelesek azt szelektíven gyűjteni és biztosítani, hogy nem kerül a lerakókba.

Bár New York városa ma is 14 millió tonna hulladékot termel évente, a Nagy Alma keményen dolgozik azért, hogy ez a mennyiség csökkenjen. Ráadásul úgy tűnik, sikeresen ötvözi a szemléletformálást az infrastrukturális és technológiai fejlesztésekkel. Bízzunk benne, hogy Bloomberg utódja, Bill de Blasio polgármester is hasonlóképp elkötelezett lesz a környezetvédelem mellett!

Talán holnap már hősünk, Eric is beteszi a saját termoszát az aktatáskájába, mikor munkába indul.

Címkék: , ,