2019-ban november 23-ra esik a Ne vásárolj semmit! nap, amelynek célja, hogy legalább az évnek ezen az egyetlen napján – az alapvető szükségleteinken kívül – ne költsünk másra. Ezzel szemben szintén erre a napra esik a – különösen az USA-ban népszerű – “black friday” is, ami a karácsonyi vásárlási láz kezdetét jelenti. Véletlen? Korántsem.
Az 1990-es évektől kezdődően Magyarországon is egyre több USA-beli ünnepet vettünk át. Elsőként a szerelmesek napjaként ismert Valentin-nap tört utat magának, majd az utóbbi években november 1-jén nálunk is kitör a Halloween-láz.
Mi a baj ezzel?
Természetesen nem magukkal az ünnepekel van a probléma, hiszen a Valentin-nap célja, hogy figyelmünket a szeretteinkre irányítsa és a Halloween is egy jó alkalom a közös családi vagy baráti programra.
Ami aggasztó, az a hype része, a sok semmitmondó sallang, ami ezeket körbeveszi. A különböző médiumokon keresztül hirdető cégek és áruházak pedig idővel még azt is elérik, hogy bűntudatot érezzünk, mert nem vettünk bonbont a szerelmünknek, ami helyettünk – “szavak nélkül” – köszöni meg a szeretetét!
Legyünk résen! Mint oly sok minden, ami a TV-ből, internetről áramlik felénk, nem szól másról, mint hogy
Az már kevésbé számít, hogy valóban szükséges-e februárban vágott viragot venni és biztos jó példát mutatunk-e a gyerekünknek, ha az egyébként étkezésre szánt tököt dekorációs célra használjuk fel.
Fekete péntek
A fenti két példa azonban eltörpül a black friday, vagy magyarul fekete péntek mellett. A kifejezés eredetileg egy 1869-es pénzügyi válságot takar, később a hálaadást követő nap sűrű közúti forgalmára használták philadelphiai rendőrök, majd az 1960-as évek közepétől kezdett elterjedni a kereskedelemben. Mára pedig a világ számos országában követőkre talált.
A karácsonyi vásárlási láz startjának számító napnak akkor lenne létjogosultsága (legyünk pozitívak), ha az akciókat az alacsony keresetűek támogatására találták volna ki a szociálisan érzékeny kereskedők. Azonban ne legyünk naivak, a fő szándék természetesen az eladásra ösztönzés!
Ez mára olyan “sikeressé” vált, hogy az emberek az USA-ban megszállottként képesek várni a boltok ilyenkor jellemzően hajnali nyitását, hogy egymást taposva rohanhassák meg és tarolhassák le az árukészletet. Sajnos, szó szerint.
2008-ban egy bolti alkalmazottat halálra tapostak az egyik New York-i Walmart üvegajtaját az öt órai nyitás előtt percekkel beszakító vásárlók, míg máshol két ember lelte halálát egy lövöldözésben, ami vásárlók két csoportja közötti vitából indult.
Kit terhel a felelősség ezekért a halálesetekért és a számtalan – híradásokba nem kerülő – sérülésért? Természetesen az elkövetőket! Emberéleteket követelő vásárlásra ösztönzés? Ilyen bűntetőjogi kategória – egyelőre – nem létezik. És ami a legszörnyűbb: lehet, hogy egyáltalán nincs is szükség azokra a termékekre, amiket ilyenkor ész nélkül, csak azért, hogy nehogy másé legyen, megvásárolnak. A fogyasztói társadalom legszörnyűbb, legfélelmetesebb arca mutatkozik meg ezen a napon…
Épp ezért szomorúan szembesültünk azzal, hogy más – ehhez képest veszélytelen – amerikai ünnepek átvétele után a fekete péntek is megérkezett hazánkba. Az utóbbi hetekben számos médiumon keresztül hirdetések tucatjába futottunk bele, melyek az erre a napra időzített akciókról értesítettek.
Ne vásárolj semmit! nap
Szerencsére a fekete péntekre is van már válasz: a Ne vásárolj semmit! nap! A két esemény egybeesik. És hogy miért épp péntek?
A statisztikák azt mutatják, pénteken vásárolunk – mi magyarok is – a legtöbbet.
A vásárlás tilalma nem vonatkozik az alapvető élelmiszerekre vagy mondjuk a BKV jegyre. Nem az önellátásra ösztönöz és nem lázít a fogyasztói társadalom ellen, sokkal inkább gondolkodásra, tudatosságra sarkallja az embereket! Arra, hogy ne vásároljunk hirtelen elhatározásból, meggondolatlanul, inkább írjuk össze, mire van szükségünk és ne vásároljunk rövid élettartamú árucikkeket.
Tartsuk szem előtt, hogy a pénzünk szavazat – és üzenet is! Üzenet a gyártóknak arról, hogy mi az, amire valóban szükségük van az embereknek és mi az, amire nincs. Hiszen a gyártóknak és forgalmazóknak is az az érdekük, hogy keresett termékeket kínáljanak, amikre igény van.
Épp ezért válasszunk minőségi termékeket, amelyek hosszú életűek (többször felhasználhatóak) és figyeljünk a környezet megóvására is!
Olyan anyagból készüljön, ami újrahasznosítható, vagy válasszuk a helyit, a szezonálist, amelynek nem kell több ezer kilométert utaznia, hogy az asztalunkra kerüljön!
A szeretet, a hála kifejezésének oly sok módja van! Adjunk időt egymásnak, adjuk a társaságunkat, az “együttlevés”, egy jó beszélgetés örömét, vagy épp egy általunk készített sütemény, apró kis tárgy meglepetését.
Közhely, de igaz: vannak dolgok, amiket nem lehet pénzért megvásárolni.
És általában ezek a legértékesebbek.
A főoldali kép Nichola Watkiss munkája.
