Magyar dizájnereket kérdeztünk arról, mit tartanak a jövő legnagyobb kihívásainak és milyen válaszokat adhat ezekre a művészet.
9to5 workshop, Bohó qpak ékszerek és Reciklista.
9to5 workshop – Belső Péter
1. Melyek lesznek a jövő városlakóira váró legnagyobb kihívások?
Könnyű lenne azt mondani, hogy a nagyvárosokból vidékre költözés az egyetlen megoldás, de a város határain belül is meg kell találni a megfelelő alternatívákat. Számos alulról, vagy akár felülről induló jó kezdeményezés létezik a közösségi kertektől, piacoktól kezdve a nemrégiben átadott fővárosi közbringa rendszerig. A slow food – mint már valamennyire ismert fogalom – mintájára meg kellene szokni a „slow consume” elvet is. A kevesebb fogyasztás itt egyenértékű azzal, hogy minőségi alapanyagokból, egyedi elképzelések szerint készülnek a termékek, legyen az ruha, kerékpár váz, vagy akár lakberendezési tárgy.
2. Mit tehet a művészet a fenntarthatóságért?
A kreatív emberek – legyenek akár művészek, tervezők, vagy gyártók – hatással vannak a fogyasztásra és a közízlésre is. Egy-egy jól sikerült alkotás megragad a köztudatban, a látványa kiváltja a nézőből a „Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe?” kérdést. Ha pedig olyan képi, vagy formai csavart sikerül belevinni, hogy eladható hír lesz belőle, a média felkapja és még több emberhez fog eljutni. Ha valaki a figyelem középpontjába kerül, könnyebben tudja ezeket az eszméket közvetíteni.
Az emberekben alapvetően ott van a harmónia iránti igény.
A következő lépés a helyes út megtalálása.
3. Neked mit jelent az ökodizájn?
Az ökodizájn nem feltétlenül csak az anyagok újrahasznosítását jelenti. A tömegtermelés előtt volt idő arra, hogy meghallgassák a megrendelőt, felmérjék az igényeit, és olyan terméket állítsanak elő, amit szívesebben és hosszabb ideig használt. Ezáltal egyrészt személyesebb volt a kapcsolat a használó és a használati tárgy között, másrészt nem volt pazarlás, kevesebb volt a hulladék, a szemét.
4. A termékeidben/alkotásaidban miként jelenik meg ez a szemlélet/üzenet?
Igyekszem minél pontosabban megismerni megrendelőim elképzeléseit. Egy-egy tárgy többszöri egyeztetés eredményeképpen nyeri el a végső formáját. Az elkészült alkotás akkor kötődik a megrendelőhöz, ha az elkészítése egy közös alkotófolyamat eredménye. Az esetek nagy részében műveimet ajándéknak szánják. Ilyenkor még fontosabb, hogy sikerüljön – a megrendelő közvetítésével – minél jobban a felhasználó személyéhez alakítani.
Egykori edzőként és triatlon versenyzőként természetesen a fentieken túl az sem lényegtelen, hogy minél több emberben ébresszék fel a vágyat egy jó bringázás iránt!
Bohó qpak ékszerek – Csurcs Mónika, Ferencz Zsuzsi
1. Melyek lesznek a jövő városlakóira váró legnagyobb kihívások?
Napjainkban már találunk olyan kezdeményezéseket, amelyek előtérbe helyezik a környezetünkért való felelősségvállalást. Ilyenek például a közösségi kertek, de vannak más kisközösségi szerveződések is, melyek az élhető környezetért próbálnak tenni. Sajnos ezek a kezdeményezések csak egy szűk réteg érdeklődését keltik fel, ezért a jövő egyik nagy feladata ennek a szemléletnek a széles körben való elterjesztése.
2. Mit tehet a művészet a fenntarthatóságért?
Sok művész érzi úgy, hogy alkotásai hatással vannak a társadalomra és ez felelősséggel jár, ezért törekednek arra, hogy egyfajta új szemléletet – vagy legalább folyamatokat indítsanak el. Ahhoz, hogy több embert megszólíthassanak, nagyobb nyilvánosságot kell kapniuk. Persze, ez nem egyszerű, hisz a művészeknek az alkotás mellett napjainkban komoly marketing munkára is időt kell szánniuk annak érdekében, hogy eljussanak a közönséghez.
Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban?
A művészeknek meg kell teremteniük az alkotáshoz a megfelelő közeget és eszközöket, aztán meg kell találniuk azokat a helyeket, ahol bemutatkozhatnak, illetve azt a közönséget, akiknél a mondanivalójuk elfogadásra talál, s további érdeklődőket vonzhat be. Ez egy mindennapos küzdelem és sajnos könnyen el lehet veszni a megfelelő adózási forma, a korrekt könyvelő kiválasztása, a helyszínbérletek, vagy a különböző szerződések sűrűjében, s lássuk be, ugyanakkor meg is kell élniük valamiből.
Visszakanyarodva, egyre több művész foglalkozik fenntarthatósági problémákkal, öko-bio témákkal, azonban ehhez jelenleg igen nagy elszántsággal kell bírni, mert sajnos a támogatási körülmények nem éppen nekik kedveznek.
3. Neked mit jelent az ökodizájn fogalma?
Az ökodesign alkotói tevékenység, aminek a konkrét célja, hogy a környezettudatos szemléletmódot és az újrahasznosítás fogalmát megismertesse, elfogadtassa, illetve, hogy olyan termékek szülessenek, amelyek praktikusak, szépek, ugyanakkor az újrahasznosítással környezetünk megóvását is szolgálják.
4. A termékeidben/alkotásaidban miként jelenik meg ez a szemlélet/üzenet?
Kifejezetten odafigyelünk arra, hogy az általunk készített termékek csak használt fémkupakokból készüljenek, valamit kiegészítőelemként is többnyire használt ékszereket, molinókat, régi szórólapokat, használt farmeranyagot és egyéb régi dísztárgyakat alkalmazunk. Szeretnénk megmutatni, hogy kidobásra ítélt tárgyaink új életre kelthetőek. Külföldön tett látogatásaink alkalmával azt tapasztaltuk, hogy az ott élők sokkal nagyobb nyitottsággal fordulnak az újrahasznosított tárgyak felé, illetve a készítők sokkal több lehetőséget, támogatást kapnak, ezért bízunk benne, hogy Magyarországon is pozitív irányt vesz az általunk képviselt környezettudatos tevékenység elismerése!
Reciklista – újrahasznosító workshopok – Tripolszky Sarolta
1. Melyek lesznek a jövő városlakóira váró legnagyobb kihívások?
A jövő városlakóinak életét nagyjából ugyanazok a globális folyamatok befolyásolják majd, amelyek mindenki másét is. Az erőforrásokért való küzdelem miatt nehezebb lesz jó minőségű, biztonságos élelmiszerhez jutni. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnak ugyan vannak sajátos, városi effektusai (pl. hőszigetek, áradások nagyobb károkat okoznak), de alapvetően itt is inkább a klímaváltozás mindenki által érzékelhető hatásai lesznek fontosak: élelmiszerárak növekedése, klímamenekültek, szegénység.
Remélem hogy a városi légszennyezés javulni fog, viszont az egészségünkre növekvő kihívást jelentenek majd az élelmiszerekben és lakókörnyezetünkben is egyre inkább jelen lévő vegyszerek. E mellett szerintem a társadalmi különbségek erőteljes növekedésének tendenciája is folytatódni fog még jó darabig. A városi emberek sok szempontból sérülékenyebbek, kitettebbek ezeknek a folyamtoknak, mint a kis, például falusi közösségekben élők.
Gondoljunk csak arra, hogy a legtöbb városlakónak nincs lehetősége megválasztani, hogy honnan szerzi be az élelmiszerét! Ugyanakkor a városokból indulnak el legtöbbször azok a jó kezdeményezések, amelyek ezekre a problémákra hatásos válaszokat adnak, és amelyek szerintem a megoldást jelentik.
2. Mit tehet a művészet a fenntarthatóságért?
Talán inkább design és fenntarthatóság kapcsolatáról beszélnék. Ez a kapcsolat evidens, ha azt vesszük, hogy a termékek környezeti hatásának 80%-át a design korai fázisa meghatározza. A design nagyon sokat tehet azért, hogy fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat használjunk, például a „bölcsőtől-bölcsőig” szemlélet alkalmazásával a terméktervezésben; újrahasznosított, vagy könnyen újrahasznosítható tárgyak megalkotásával; a fenntartható életmódot elősegítő mindennapi használati eszközökkel; vagy a fenntartható építészet, várostervezés által. Röviden azzal, hogy csökkenti az ökológiai lábnyomunkat vagy szebbé, használhatóbbá, élvezhetőbbé teszi számunkra a fenntartható életmódot. Sajnos, még mindig nagyon sok designer dolgozik azon, hogy pusztán eladhatóbbá tegyen olyan tárgyakat, amikre nincs is szükségünk.
Ahogy a Dán Design Központ igazgatója találóan megfogalmazta:
„Már elég designos kávéscsészénk és székünk van az elkövetkezendő évtizedekre.”
Jó lenne ha a designerek a fenntarthatóságot alapul véve, kutatókkal, mérnökökkel, szakértőkkel, környezetvédőkkel összefogva azon dolgoznának, hogy megoldást találjunk a környezeti problémákra.
3. Neked mit jelent az “ökodizájn” fogalma?
Holiszikus, rendszer szintű válasz megadását a globális vagy helyi problémákra.
4. A termékeidben/alkotásaidban miként jelenik meg ez a szemlélet/üzenet?
Azt gondolom, hogy én is, mint mindenki más, csak egy kicsit tudunk hozzátenni a fenntarthatóbb életmódhoz.
Reciklista néven minden szombaton tartok újrahasznosító workshopokat, ahol mindig más és más anyagot hasznosítunk újra azokkal, akiket ez a téma megmozgat. Rozsdás fémcsőből, nyomdai papírhulladékból, maradék csipkefüggönyből, ipari bőrhulladékból is dolgoztunk már. Nagyon fontos, hogy valóban használható, minőségi tárgyat alkossunk, nem egy porfogót a polcra. Ezért gyakran dolgozom együtt művészekkel, iparművészekkel, ami egy bizonyos tárgyi és esztétikai minőséget garantál.
Novemberben Tóvaj Rozival fogunk fóliából és régi műanyag csipkefüggönyökből egy olyan újfajta anyagot előállítani, amiből aztán sok mindent (neszeszert, táskát, stb.) lehet varrni. E mellett profi szerszámokkal mindenki legyárthatja majd a saját hatos pohárkészletét sörös vagy boros üvegekből, lesz megint hulladékbőr workshop és laptoptokot is fogunk varrni.
Decemberben pedig azt nézzük meg, hogy hogyan lehet elkészíteni a karácsonyi dekót és ajándékokat újrahasznosított anyagokból.
A Magnet Közösségi Házban olyan holisztikus szemléletű térre találtam, ahol mindez megvalósítható.
A workshopoknál a másik fontos szempont a szemléletformáló hatásuk. Sokkal könnyebb az embereket rávezetni a fenntartható életmódra, ha mondjuk táskát varrunk az elromlott esernyőjükből, mint ha egy 1 órás előadást tartunk nekik a közelgő környezeti katasztrófákról.
Szerintem sokan még mindig azt várják – ami egyébként logikus is lenne – , hogy a nagy, globális problémákra felülről jönnek majd a válaszok. Sajnos erre kevés esély mutatkozik, ezért szerintem a mindennapi, kis lépésekkel sokkal többet tehetünk a változásért.
Valahogy nehéz az embereknek elhinniük, hogy megváltoztathatják a világot, hogy egy helyi kistermelőnél vásárolnak be és nem a szupermarketben, ha újrahasznosított vagy hosszú élettartalmú ruhákban járnak, ha bicikliziknek, de szerintem ez lesz a megoldás.
Pingback: Letölthető Ökodizájn könyv | ReCity Magazin()