Budapesten egyre népszerűbbek a különböző tematikus városnéző séták, melyek egy-egy városrész jellegzetességeit vagy történetét mutatják be. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében is többféle városnéző program közül válogathatunk, a november 24-ei alkalom különlegességét azonban az adta, hogy – a IX. kerületi rehabilitációról szóló konferenciához kapcsolódva – a ferencvárosi fejlesztés eredményeit nézhették végig az érdeklődők.
A háromórás sétaúton Polyák Levente, a KÉK munkatársa és Fleischer Judit, a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány koordinátora voltak kalauzaink, de Gegesy Ferenc egykori polgármestertől és munkatársaitól – akik szintén velünk tartottak – is rengeteg érdekes információt tudtunk meg.
Olvasd el a Ferencvárosról szóló “Egy városrehabilitáció anatómiája” c. írásunkat is!
A Ferencvárosi Közösségi Alapítvány Márton utcai irodájából indult városnéző csapatunk; pontosabban azonnal betértünk a Márton utca 14/b alatti régi épületbe – állítólag a kerület legöregebb házába –, melynek szikvízüzemében 1922 óta készítik a környékbeliek által nagyon kedvelt szódavizet.
A közelben magasodó új épületek közt furcsán hatott az öreg ház és a repkénnyel befuttatott hangulatos udvar.
A sétát a jelenleg zajló városrehabilitáció által érintett területen folytattuk, majd a Lenhossék utcán értünk el a Kerekerdő parkba. Lázár Ervin évtizedekig lakott a IX. kerületben, s a park a híres író iránti tisztelet jeléül kapta a Kerekerdő nevet – no meg persze hatalmas mérete és négyszögletes formája miatt…
Gegesy Ferenc elmondta, hogy egy egész épülettömb lebontásával jött létre ez a közel egy hektárnyi park. A bontásterületen új házakat is építhettek volna – eredetileg pályázatot is írtak ki rá –, de aztán fontosabbnak tartották zöld terület és játszóterek létrehozását. A döntés helyesnek bizonyult, a park óriási vonzerővé vált a befektetők és a környékbeli lakók számára.
A Thaly Kálmán és Vendel utca sarkán, a Semmelweis Egyetem Oktatási Központja előtti téren volt az újabb megállónk. Az orvosi egyetem új épületének megvalósítására a ferencvárosi önkormányzat 16 darab önálló telek egyesítésével biztosított területet. Az épületet egyébként eredetileg az Üllői útra, a Semmelweis Egyetem régi központi épületeivel szemben álló parkos területre tervezték, de mivel ez a terv meghiúsult, az egyetem elfogadta a Ferencváros által felajánlott területet.
Az út során megnéztük a Közgazdasági Politechnikum udvarán található Hello Wood nevű műhelyt. Itt működik az ország első közösségi faműhelye, ahová egyaránt betérhetnek profi szakemberek és hobbialkotók – bárki, aki nyitott a barkácsolásra, és szívesen kipróbálná magát ezen a területen. A Hello Wood csapata rendszeresen szervez workshopokat, ahol különböző technikákat lehet rövid idő alatt elsajátítani.
A Vendel sétány gyalogos passzázsán áthaladva jutottunk el a Ferenc térre; a tér és az ott lévő közpark megújítása EU-támogatással történt. Az izgalmas építészeti megoldások, a játszóterek, a környező éttermek és kávézók népszerűvé tették a parkot, most azonban kissé elhagyatottnak tűnt a hely. A gyerekeknek épített „bálnák” (vizes mászókák) például körbe vannak kerítve, mert balesetveszélyesnek bizonyultak. A tér újragondolására és átépítésére ötletpályázatot írtak ki.
A ferencvárosi rehabilitáció talán legvonzóbb elemei az épülettömbök közti belső kertek. Ezeknek a kerteknek a létrehozását az tette lehetővé, hogy az önkormányzat a tömbbelsőt alkotó területet nem adta el. Az építési vállalkozók az utcai bejáratú mélygarázsokat beépíthették a belső tömbök alá, ám ennek fejében hozzá kellett járulniuk a zöldítés költségeihez. A belső zöld területek gondozását a társasházak lakói végzik, ezért cserébe az önkormányzat engedélyezi számukra, hogy a közterületi megközelítést biztosító kapukat lezárják.
Betértünk a Liliom utcai óvodába is, melynek udvara szintén egy tömbbelsőben található. Az út vége felé a rehabilitáció során elsőként megújított Tompa utcára értünk, mely központi tengelyként húzódik végig a Középső-Ferencvároson, s mintegy „fölfűzi”a környező, felújított utcákat, tereket. A gyalogos forgalom számára kialakított utcát boltok, kávézók teszik mozgalmassá. A megszépült közterület megóvása azonban időigényes és költséges feladat, a padok, a növényzet pótlása évente sok millió forintba kerül.
A sétát a Tűzoltó utcai Élesztő Sörházban kínált frissítők és a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány keretében működő Sütiflotta nagyszerű finomságai koronázták meg. Akinek pedig ez is kevés volt, este még fogyaszthatott egy kis „építészetet” – azaz megkóstolhatta a világ első magyar építész sörét, melyet a KÉK 10 éves fennállása alkalmából aznap este csapoltak először az Élesztő Sörműhelyben.
