Passzívház – energiahatékony épület a jövő szolgálatában

Oswald Gábor
Szerző: · 2014-05-30 | 11:57· Kő kövön

Napjainkban egyre több szó esik a tudatos energiafelhasználásról a rendelkezésünkre álló források kímélése érdekében. Sokféle megoldás született már arra, hogy az energiafogyasztást miként lehetne csökkenteni, azonban fontos, hogy a problémával ne csak részlegesen foglalkozzunk, hanem komplexen kezeljük a kérdést. Ilyen összetett megoldás a passzívház is.

 A környezettudatos építési megoldások tárgyalásakor érdemes egy pillantást vetni a múltban alkalmazott építési módszerekre és alapanyagokra.
A vályogból kialakított épületek például nemcsak jó hőtároló képességgel bírtak, hanem tudatosan úgy tájolták őket, hogy a napsütést maximálisan ki tudják használni. Bár ezeknél a régi épületeknél sokkal inkább a komfortérzet növeléséről beszélhetünk, mintsem környezettudatosságról, mégis fontos felismernünk, hogy nem kell mindig, mindenáron új megoldásokra törekednünk.
Ma már a különböző építészeti-technológiai innovációk tudatosan a minél alacsonyabb energiafogyasztást célozzák meg, hiszen ezáltal a környezetünket is kisebb mértékben szennyezzük és az utódainknak is megfelelő környezetet biztosíthatunk. A passzívház – amely a hőveszteség minimalizálására és a termelt hő maximális hasznosítására törekszik – is ezzel a céllal született. Az első 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. 1996 óta ez a város ad otthont a minősítést kiadó Passzívház Intézetnek (Passivhaus Institut) is. Az elmúlt 24 évben több mint 32.000 passzívház épült döntően Németországban, Ausztriában és Svájcban. Magyarországon az elsőt 2009-ben adták át a Pest megyei Szadán.
Ma a nemzetközi minősített passzívházak listáján 17 magyar lakóépület található.

De mi is az a passzívház?

 
A passzívház egy olyan épületet jelent, amely megfelel a darmstadti minősítő rendszernek.
A definíció szerint: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”

A Passzívház Tervezési Csomagot (PHPP) a darmstadti Passzívház Intézet fejlesztette ki. Olyan energetikai szoftver, mely segíti a passzívház tervezést és kivitelezést. A dinamikus szimulációt helyettesítő számításokkal egész évre modellezhető a leendő ház energetikai működése és segítségével optimális energiamérleg alakítható ki.
Forrás: Wikipédia

 
Értékek, amelyeknek bizonyíthatóan meg kell felelnie:
–       az épület fűtési energiaigénye maximum 15 kWh/m2/év
–       összes primerenergia-igénye maximum 120 kWh/m2/év (egy átlagos téglaházé 300-400 kWh/m2/év)
–       légtömörsége maximum 0,6 1/h
 
A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blower Door-teszt) kell igazolni.

Az energiaveszteség minimalizálása már a tervezés során fontos szempont, hiszen az épület megfelelő tájolásával, az optimális építési terület kiválasztásával – ideális a széltől védett, napos déli lejtő – jelentős megtakarítás érhető el. Kedvező az is, ha a ködös napok ritkák és a ház közelében nincs hideg légáramlat.

Blower Door-teszt – légtömörség mérés
A mérés azt mutatja meg, hogy mennyi levegő távozik a lezárt épületből 50 Pa nyomáskülönbség mellett óránként. Egy átlagos házból óránként a térfogata többszörösének megfelelő levegő is elszökik a rossz illesztéseknek és a réseknek köszönhetően (n50<3,0 1/h). A passzívházaknál ez nem lehet több mint a térfogat 60 százaléka (n50=0,6 1/h). 

Sokan nem gondolnak arra, hogy maga az épület formája (legjobb a kocka), illetve az üvegezett felületek aránya is jelentősen befolyásolhatja a ház fogyasztását. Passzívház építése esetén az ablakfelületeknek legalább az 50 százaléka déli tájolású kell, hogy legyen.
A rendkívül hatékony hőszigetelést a 25-50 cm vastagságú falakkal érik el, az ablakok pedig háromrétegű, nemesgázzal töltött üvegezésűek. A megfelelő hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező alapanyagokat hőhídmentesen és légtömören kell összeilleszteni.
A fűtési energia műszaki berendezésekkel előállított hőből, a szellőző levegő utófűtéséből, esetleg napkollektorból érkezik. A hőcserét nem szellőztetéssel, hanem egy nagy hatékonyságú hőcserélővel ellátott – földhő hasznosítású – berendezés segítségével oldják meg. Azonban, hogy minden eshetőségre felkészüljenek, ezt sokszor kiegészítik egy csak időszakosan rásegítő, alacsony teljesítményű fűtéssel – természetesen előnyben részesítve a megújuló energiaforrásokat.
Végül, de nem utolsó sorban a ház lakói is hozzájárulnak a fűtéshez csupán azzal, hogy folyamatosan hőt adnak le – még a légzés során is. Csakúgy, mint a lakásban lévő számítógép, a villanykörték, a csapból folyó melegvíz, vagy éppen a sütő használata. A passzívházban ez a hőmennyiség jelentős tényezővé lép elő.
 
A felsorolt technológiák alkalmazásának köszönhetően a passzívházak rendszere számos előnnyel bír.
 

A ház télen-nyáron kellemes hőérzetet biztosít és szellőztetés nélkül is egész évben az összes helyiségben friss a levegő.

 
A hőcserélős szellőzésnek köszönhetően a levegőben található pollen 70 százaléka kiszűrhető, ami az allergiában szenvedőknek jelenthet gyógyírt.
A passzívházakban élők alacsony fűtési költséggel számolhatnak, ami egyúttal minimális energiafelhasználást és károsanyag-kibocsátást is jelent.

 

Angyalföldi extra

 
Ma már hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap a passzívházak rendszere. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy egy Európai Uniós irányelv szerint 2020-tól kezdve csak passzívházakat (egészen pontosan „olyan házakat, amelyeknek a károsanyag-kibocsátása közel nulla”) lehet építeni.
 
Ausztria kivételével egész Európában egyedülállónak nevezhető az a projekt, amely a főváros XIII. kerületében, Angyalföldön, önkormányzati beruházásként valósul meg 2,3 milliárd forintból. Az építés befejezéséhez közeledő 100 lakásos passzívház 35-63 m2 közötti lakásainak fűtési költsége – és ennek megfelelően károsanyag-kibocsátása – minimális lesz, nagyjából évi 15 ezer forinttal számolhatnak majdani lakói.

Az angyalföldi 100 lakásos passzívház építés közben

Nagy Csaba építész, az épületet tervező Archikon képviseletében az Öko-logikus építészet 2014 konferencián elmondta, hogy a darmstadti minősítés elnyeréséhez már a terveket is jóvá kellett hagyatni a Passzívház Intézettel, valamint egy mintalakást is kialakítottak annak érdekében, hogy a légtömörséget folyamatosan mérni tudják, és időben kijavíthatóak legyenek az esetleges hőhidak (azaz ahol “szökhet” a hő, pl. nyílászárók).
Az önkormányzat egy minél energiatakarékosabb ház építtetését célozta meg, ezért az Archikontól három költségbecslést kértek: egyet passzívházra, egyet energiatudatosra és egy OTÉK-nek (országos településrendezési és építési követelményeknek) megfelelőt. Bár a passzívház költsége 20%-kal meghaladta a többiét, mégis emellett döntöttek. Végül a kivitelezés során ezt a plusz költséget sikerült lefaragni, többek között azzal, hogy a ház polisztirol hőszigetelést kapott szálas (pl. üveggyapot) helyett.
 
Passzívházaknál az egyik fő szempont a termikus burok megléte. Jelen esetben egy már álló épület köré 3 passzív tömböt emeltek és az épületek köré hozták létre a burkot. A burkon kívülre került a belső kert, ami alatt a 100 gépkocsi számára kialakított mélygarázs kapott helyet, és az épületnek egyediséget kölcsönző függőfolyosó.
Az épületnek nincs se kazánja, se kéménye, a fűtést talajszonda és hőszivattyú, a meleg vizet talajszonda, hőszivattyú és napkollektor, míg a téli levegő előmelegítését csak talajszonda biztosítja.
A passzívház követelményeinek megfelelően a friss levegő kétóránként áramlik a lakásokba a szellőzőrendszeren keresztül, ami nem lakásonként, hanem épülettömbönként központosított.
Nagy Csaba, mint érdekességet elmondta, hogy sokszor azt, hogy milyen színű alapanyag – például a folyosók esetében fekete kerámia padlóburkolat – kerül beépítésre, nem az esztétikum vagy az ár, hanem a piac határozza meg. A megfelelő minőségű padlóburkolatot egyetlen gyártótól tudták csak beszerezni, ami kizárólag két színben, feketében és szürkében volt elérhető.
 

A lakók otthonaikhoz egyfajta használati utasítást kapnak beköltözésükkor, illetve az egyik épülettömb földszintjén egy információs központ (tudásbázis) is rendelkezésükre áll majd. Természetesen a szellőzőrendszer szűrőinek cseréje nem az ő feladatuk lesz, de például az árnyékolók helyes használatáról itt tájékozódhatnak.

A lakásokat az önkormányzat pályázat útján elnyerhető bérlakásként fogja hasznosítani, a nyertesek várhatóan nyár végén vehetik birtokukba a XIII. kerület új büszkeségét.

 

Címkék: , , , , ,